– közölte kedden Andrij Kosztyin ukrán főügyész.

„Ukrajnában 24 települést árasztott el a víz” – tájékoztatott Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.

A régió orosz ellenőrzés alatt álló területén a hatóságok közölték, hogy három településről megkezdték az emberek kimenekítését mintegy ötven autóbusszal. Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka Moszkva által kinevezett polgármestere elmondta, hogy város víz alatt áll, és 900 lakosát evakuálták. Hozzátette: 35 centiméterrel csökkent a vízszint. Elmondta továbbá, hogy Nova Kahovkában legalább hét ember eltűnt a víztározóból ellenőrizetlenül kifolyó áradat miatt.

„Korsunka víz alatt áll, Dnyiprjany, Krinki és Kozacsij Lager településeket a háztetőkig elöntötte a víz” – közölte.

Ellenkező oldalon, az oroszok által megszállt területen sokkal súlyosabb áradás várható – közölte az ukrán mezőgazdasági minisztérium a honlapján. Részletes információkat az elkövetkező napokban fognak közzétenni, amikor a tárcának pontosabb képe lesz a helyzetről.

„Az ember okozta katasztrófa ezenfelül 31 szántóföldi öntözőrendszer vízellátását fogja megzavarni Dnyipropetrovszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban” – derült ki a közleményből. „A vízerőmű károsodása miatt a dél-ukrajnai földek már jövőre sivataggá válhatnak” – tették hozzá. A történtek a lakott területek ivóvízellátását is érintik majd, és a halászatra nézve is negatív következményekkel járhatnak – olvasható az ukrán mezőgazdasági tárca közleményében.

Az ukrajnai gátszakadás valós következményei csak napok múlva válnak nyilvánvalóvá – jelentette ki az ENSZ válságkezelési főtitkárhelyettese kedden New Yorkban a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, amelyet a Nova Kahovka víztározó gátján bekövetkezett robbanás miatt hívtak össze ukrán és orosz kezdeményezésre.

Martin Griffith a Biztonsági Tanács tagjai számára tartott összefoglalójában rámutatott, hogy

Az ENSZ tisztségviselő elmondta, hogy az ukrán kormánnyal együttműködésben a világszervezet áramfejlesztőket, mobil víztisztító berendezéseket és az árvízhelyzetek kezelésében jártas szakembereket küld a válság sújtotta régióba. Különösen aggasztónak mondta a helyzetet azokon a területeken, amelyeket egyelőre nem tudnak elérni, és a világszervezet készségét hangoztatta arra, hogy segélykonvojokat juttassanak el az orosz megszállás alatt álló területekre is.

Az ülésen Oroszország és Ukrajna képviselője is a másik felet vádolta a gáton bekövetkezett robbanásért.

Ukrajna képviselője Európa elmúlt évtizedeinek legnagyobb ember által előidézett természeti katasztrófájáról beszélt, orosz „ökológiai és technológiai terrorizmusnak” nevezte a történteket. Azt állította, hogy kívülről lehetetlen lett volna felrobbantani a gátat, amely orosz felügyelet alatt van, és orosz részről aknáztak alá korábban.

Beszámolt arról, hogy a katasztrófa nyomán a kitelepítések már megkezdődtek és további járulékos károk várhatók a mezőgazdaságra és a Dnyeper-folyó ökoszisztémájára. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése már tavaly kinyilvánította készségét, hogy a katonai előny érdekében a gát felrobbantása is elképzelhető.

A Biztonsági Tanács ülésén Kína képviselője mély aggodalmát fejezte ki a gátszakadás humanitárius és gazdasági következményeit illetően.

Robert Wood hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan nem tudja, ki áll a robbanás mögött, de a háborút Oroszország kezdte, az orosz erők szállták meg Ukrajna érintett területét, és a folyógát is orosz megszállás alá eső területen van.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden szavazást tartottak az új tagokról is, aminek nyomán, 2024. január 1-től, két évre a 15 tagú testület tagja lett a Koreai Köztársaság, Algéria, Guyana, valamint Sierra Leone és Szlovénia.

Szlovénia a kelet-európai régiónak járó BT-helyért Fehéroroszországgal volt versenyben, és 153 szavazattal nyerte el a tisztséget, miközben a belarusz BT-tagságára 38 tagállam voksolt.