Segítség. Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket is küld Ukrajnának
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A Fehér Ház utolsó pillanatos erőfeszítéseket tervez Ukrajna megsegítésére, beleértve több fegyver átadását és átfogó szankciókat Oroszország ellen – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön.
2024. december 06., 09:302024. december 06., 09:30
Sullivan az értesülések szerint a csütörtöki, Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével folytatott megbeszélésen vállalta, hogy segítséget nyújt Ukrajnának.
Washington január közepéig több százezer tüzérségi lövedéket, több ezer rakétát és több száz páncélozott járművet küld Kijevnek – áll a tájékoztatóban. Az Egyesült Államok azt is felajánlotta, hogy katonákat képez ki ukrán területen kívüli helyszíneken.
A legújabb csomag célja, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióba kerüljön az Oroszországgal folytatott béketárgyalások előtt.
Joe Biden amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy még a Kijev katonai támogatását bíráló Donald Trump megválasztott elnök január 20-i hivatalba lépése előtt megerősíti az Ukrajnának nyújtott támogatást.
A bejelentett támogatási kötelezettségvállalás egy nappal azután történt, hogy Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke elutasította Biden kérését, hogy további 24 milliárd dolláros támogatást nyújtsanak Ukrajnának.
„Nem tervezem ezt” – mondta Johnson, aki republikánus és Trump támogatója, egy szerdai sajtótájékoztatón.
Jermak vezette az ukrán delegációt, amely szerdán és csütörtökön Washingtonba látogatott, hogy találkozzon Trump újonnan hivatalba lépő kormányának tagjaival, köztük JD Vance megválasztott alelnökkel.
Elözben a Sky News december 5-én meg nem nevezett nyugati tisztviselőkre hivatkozva azt jelentette, hogy
Korábban az orosz lövedékek legalább öt az egyhez arányban felülmúlták az ukrán lőszerek számát.
A mostani csökkenés „sokféle tényezőnek” köszönhető – mondták a Sky Newsnak névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó nyugati tisztviselők. Ezek közé tartoznak a gyártási és szállítási nehézségek, valamint a lőszerraktárak elleni ukrán dróncsapások.
Oroszország még mindig más módokat talál a harci erő fenntartására, mondták a tisztviselők, rámutatva a siklóbombák fokozott orosz alkalmazására.
Az orosz siklóbombák használata „masszívan megnőtt a frontvonalon, és pusztító hatást ért el” – mondta egy tisztségviselő.
Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter nagyon nehéz, de szükséges döntésnek nevezte Ukrajna számára a mozgósítás korhatárának leszállítását – erről egy szerdán adott interjúban beszélt az amerikai diplomácia januárban távozó vezetője.
Ahogy mondta, biztosítani kell, hogy legyenek emberek, akik harcolnak, mert „nem csak a fegyverek, nem csak a hadianyagok, nem csak a pénz, de sorállományú erők is szükségesek a sikerhez”.
„Az, hogy az ukránok miként teszik ezt meg, milyen eszközöket alkalmaznak, hogy több erőt legyenek képesek mozgósítani, az ő döntésük” – fogalmazott Antony Blinken, ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetségesek segítségként vállalást tettek arról, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy minden mozgósított katona megkapja a „legmagasabb szintű minőségi kiképzést” és a felszerelést a harctéri bevetéshez.
illetve, amennyiben a tárgyalás útját választja, azt az erő pozíciójából tudja megtenni.
Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO-n belül széles körben osztott meglátás, hogy Ukrajnának többet kell tennie annak érdekében, hogy több embert tudjon a frontra küldeni.
Hozzátette, hogy
ehelyett a szövetségesek és partnerek arra összpontosítanak, hogy Ukrajna minden erőforrással rendelkezzen az orosz agresszióval szemben.
Felhívta a figyelmet a NATO által létrehozott parancsnokságra, amely Ukrajnának a katonai szövetségbe vezető útját hivatott segíteni, valamint arra, hogy egyes országok vállalásokat tettek arra, hogy a parancsnokságot személyzettel töltik fel.
A külügyminiszter kifejtette, hogy gyakorlati lépésekre van szükség Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útjának támogatására, amihez ukrán részről is szükségesek reformok. Úgy vélte, hogy Kijev az elmúlt években komoly fejlődést ért el a szükséges reformokban, de többre van szükség katonai téren is ahhoz, hogy a tagságra készen álljon.
és hozzátette, biztosítják azt, hogy a következő kormányzat rendelkezzen a hivatali ügyek folytatásához szükséges információkkal.
„Biztosítani akarom, hogy utódom, Marco Rubio szenátor képes legyen menet közben átvenni az irányítást, mert a világ nem lassít csak azért, mert mi egy politikai átmenet közepén vagyunk” – fogalmazott, és szándékának nevezte, hogy az új külügyi vezetés erős helyzetben legyen képes folytatni az amerikai külpolitika irányítását, ne kelljen „felvennie a sebességet”.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szervezet máltai miniszteri ülésének kezdetén arról beszélt:
Lavrov Ukrajna 2022-es orosz megtámadása óta először látogatott el európai uniós tagországba.
Felszólalásában kijelentette: „Úgy tűnik, hogy a jelenlegi, mélyreható változások körülményei között (…) az EBESZ az európai térség minden tagjának egyik érdekegyesítő pontjává válhat. De ebben a teremben senkinek sem jutna eszébe, hogy az EBESZ-t erre a célra használja. A NATO és az Európai Unió tagjai tetteikkel az EBESZ-t a politikai folyamatok peremére szorították, nekünk és mindenki másnak pedig egy ilyen EBESZ értelmetlen.”
Szólt arról, hogy „a nyugati országok, az elnökség, a főtitkár és az EBESZ összes intézménye, amelyek minden alkalommal aggódnak az emberi jogok miatt, síri csendban maradnak, amikor
Mindezt annak ellenére – hangsúlyozta –, hogy „az ENSZ Alapokmányának első cikke megköveteli minden ember nyelvi és vallási jogainak tiszteletben tartását”. „Az Európai Unió vezetői azonban csak azt mondják, hogy (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) rendszere az európai értékeket védi. Ez, ahogy mi mondjuk, bűnös beismerése annak, hogy a rasszizmus ma európai érték” – tette hozzá.
Lavrov azzal vádolta meg az amerikai kormányt, hogy az eurázsiai kontinens destabilizálására törekszik. „A Biden-kormányzat a NATO infrastruktúráját mozdítja elő az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Megszaporodnak a katonai gyakorlatok (…). Ez egyértelműen kísérlet az egész eurázsiai kontinens destabilizálására” – mondta.
Emmanuel Macron csütörtök esti televíziós beszédében kijelentette, hogy kitölti francia elnöki megbizatását „annak 2027-ben esedékes végéig”.
„A román hatóságok az elnökválasztás befolyásolására tett nagyszabású és jól finanszírozott orosz erőfeszítést lepleztek le” – jelentette ki csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
A magyar kormány azon dolgozik, hogy 2004. december 5-e soha többet ne történhessen meg, és a nemzetellenes politika soha ne kapjon többséget Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön.
Donald Trump megválasztott elnök vezető tanácsadóival találkozott szerdán egy ukrán küldöttség az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak vezetésével Washingtonban – jelentette a Reuters a találkozó részleteit ismerő forrásra hivatkozva.
Az izraeli hadsereg (IDF) kimentette egy túsz holttestét a Gázai övezetből – jelentette be szerda este a katonai szóvivő.
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Oroszország beavatkozott a romániai választásokba, amelyeket ennek nyomán egy olyan jelölt – Călin Georgescu – nyerhet meg, aki a bírálta a NATO-val való együttműködést, és arra utalt, hogy államosíthatja az országban működő külföldi vállalatoka
A francia nemzetgyűlés szerda este megbuktatta Michel Barnier kormányát.
Audiencián fogadta szerdán Orbán Viktort Ferenc pápa a Vatikánban.
Ukrajnának nem felel meg a NATO-tagság semmilyen alternatív formája – szögezte le az ukrán külügyminisztérium kedden közleményben, amelyet a NATO külügyminiszteri találkozójának első napján tett közzé.
Mark Rutte NATO-főtitkár kedden kikerülte a válaszadást arra a kérdésre, hogy Románia megsemmisítheti-e a Moldovai Köztáraság légterét megsértő orosz drónokat, mondván, hogy ez inkább a román hatóságokra tartozik, írja a NewsMaker.
szóljon hozzá!