Szíria: több mint százezer embert kínoztak halálra az elmúlt jó tíz évben

Szíria

Elnyomás. Egy tömegsír műholdképen feltüntetett helye: Bassár al-Aszad rendszere nem tűrte az ellenzéki hangokat, és a lehető legbrutálisabban csapott le

Fotó: Human Rights Watch

A Bassár el-Aszad vezetése alatt működő állami halálgépezet a becslések szerint 2013 óta több mint 100 000 embert kínzott meg és gyilkolt meg Szíriában – jelentette ki egy nemzetközi háborús bűnöket vizsgáló ügyész kedden.

Hírösszefoglaló

2024. december 18., 11:182024. december 18., 11:18

Mint mondta, ezt a szíriai tömegsírokból előkerült bizonyítékok leplezték le.

Stephen Rapp, az Egyesült Államok háborús bűnökkel foglalkozó nagykövete a Damaszkusz melletti Kutajfah és Nadzsha városokban található két tömegsír felkeresése után a Reutersnek nyilatkozva elmondta: minden bizonnyal több mint 100 000 emberről van szó, akiket eltüntettek és halálra kínoztak ebben a gépezetben.

„Nem sok kétségem van a számokat illetően, tekintve, hogy mit láttunk ezekben a tömegsírokban” – tette hozzá.

„A nácik óta tényleg nem láttunk semmi ilyesmit” – mondta Rapp, aki a ruandai és a Sierra Leone-i háborús bűnökkel foglalkozó bíróságokon képviselte a vádat, és a szíriai civil társadalommal együttműködve dokumentálja a háborús bűnökkel kapcsolatos bizonyítékokat, és segít előkészíteni az esetleges bírósági tárgyalásokat.

Idézet
A titkosrendőrségtől kezdve, amely eltüntette az embereket az utcáikról és otthonaikból, a börtönőrökön és kihallgatókon át, akik éheztették és halálra kínozták őket, a teherautó- és buldózersofőrökig, akik elrejtették a holttesteket, emberek ezrei dolgoztak ebben a gyilkos rendszerben”

– mondta Rapp.

„Az állami terror rendszeréről beszélünk, amely a halál gépezetévé vált – jegyezte meg”

Becslések szerint több százezer szíriai halt meg 2011 óta, amikor Aszad az ellene irányuló tüntetések leverése teljes körű háborúvá fajult.

Mind Aszadot, mind az őt elnökként megelőző, 2000-ben elhunyt apját, Háfezt régóta vádolják jogvédő csoportok és kormányok széles körű, bírósági eljárás nélküli gyilkosságokkal, köztük az ország börtönrendszerében végrehajtott tömeges kivégzésekkel és vegyi fegyverek alkalmazásával a szíriai nép ellen.

A Moszkvába menekült Aszad többször is tagadta, hogy kormánya emberi jogi jogsértéseket követett volna el, és ellenzőit szélsőségeseknek állította be.

Az amerikai székhelyű Szíriai Vészhelyzeti Munkacsoport szíriai érdekvédelmi szervezet vezetője, Muaz Musztafa, aki szintén ellátogatott a Damaszkusztól 40 km-re északra fekvő Kutajfahba, úgy becsülte, hogy csak ott legalább 100 000 holttestet temettek el.

korábban írtuk

Egyetlen szíriai tömegsírban legalább százezer holttest lehet egy segélyszervezet szerint
Egyetlen szíriai tömegsírban legalább százezer holttest lehet egy segélyszervezet szerint

Egy amerikai székhelyű szíriai érdekvédelmi szervezet vezetője hétfőn azt mondta, hogy egy Damaszkusz külterületén található tömegsírban legalább 100 ezer ember holtteste fekszik, akiket a megbuktatott elnök, Bassár el-Aszad korábbi kormánya ölt meg.

A hágai Nemzetközi Eltűnt Személyek Bizottsága közölte, hogy olyan adatokat kapott, amelyek szerint akár 66, egyelőre nem ellenőrzött tömegsírhely is lehet Szíriában. A bizottságnak több mint 157 000 embert jelentettek eltűntként.

Kathryne Bomberger, a bizottság vezetője a Reutersnek elmondta, hogy az eltűntek bejelentésére szolgáló portálon „robbanásszerűen” jelennek meg a családok új kapcsolatai.

Összehasonlításképpen:

az 1990-es évek balkáni háborúi alatt nagyjából 40 000 ember tűnt el.

A családok számára az igazság keresése Szíriában hosszú és nehéz lehet. A DNS-egyezéshez legalább három rokon DNS-referenciamintájának megadására lesz szükség, és a sírokban talált csontvázmaradványok mindegyikéből DNS-mintát kell venni – mondta Bomberger.

A bizottság felszólított arra, hogy a helyszíneket védjék meg, hogy a bizonyítékokat megőrizzék az esetleges perekhez, de a tömegsírhelyek kedden könnyen hozzáférhetőek voltak.

Az Egyesült Államok számos ENSZ-szervvel együttműködik annak érdekében, hogy a szíriai nép válaszokat és elszámoltatást kapjon – közölte kedden a külügyminisztérium.

Eközben

a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad hatalmát megdöntő Levantei Felszabadítási Mozgalom (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) lázadószervezet parancsnoka szerint csoportja nem fogja megengedni, hogy Szíria a jövőben Izrael elleni katonai támadások kiindulópontja legyen.

Ahmed as-Saráa – aki eddig az Abu Mohammed al-Dzsúláni harci nevet használta – a The Times című konzervatív brit napilapnak adott, kedden ismertetett interjúban felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a szíriai célpontok elleni légitámadásokkal és vonja vissza erőit az Aszad-rezsim bukása után elfoglalt szíriai területekről.

Izraelnek eddig az adott okot a szíriai területen végrehajtott támadásokra, hogy az országban jelen volt az Irán támogatta Hezbollah síita milícia és egyéb iráni kötődésű fegyveres csoportok, ez az indok azonban mára megszűnt – fogalmazott a HTS vezetője.

Saráa kijelentette:

az új szíriai vezetés elkötelezett az Izraellel 1974-ben kötött fegyverszüneti és csapatszétválasztási megállapodás mellett és kész visszaengedni az ENSZ-megfigyelőket.

Az izraeli kormány az Aszad-rezsim bukása után arra az álláspontra jutott, hogy az 1974-es megállapodás egyelőre nem érvényesíthető, mivel a szíriai hadsereg elhagyta az egyezmény alapján kijelölt állásait. Az izraeli hadsereg ezután elfoglalta a Golán-fennsíkon kialakított ütközőzónát, amely az 1974-es tűzszüneti megállapodás értelmében az ENSZ felügyelete alatt állt. Izrael azzal indokolta a katonai lépést, hogy nem engedhető meg ellenséges erők megjelenése határai mentén.

Ahmed as-Saráa a The Timesnak adott interjúban azonban kijelentette: az új szíriai vezetés sem Izraellel, sem más országokkal nem akar konfliktusba kerülni, és nem fogja megengedni, hogy Szíria területe Izrael elleni katonai támadások kiindulópontja legyen.

Hozzátette:

a szíriai népnek most már nyugalomra van szüksége, az izraeli légitámadásoknak véget kell vetni és Izraelnek vissza kell vonnia erőit korábbi állásaikba.

A HTS vezetője felszólította a nemzetközi közösséget az Aszad-rezsim idején Szíriára kirótt szankciók feloldására, és arra is, hogy az általa vezetett lázadócsoportot vegyék le a terrorszervezetek listájáról. Ahmed as-Saráa szerint a terrorista megjelölés inkább az Aszad-rezsimre illett volna.

A brit kormány a terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t és betiltotta a csoport nagy-britanniai tevékenységét, miután a szerveződés a múltban együttműködött az al-Kaidával.

A HTS ugyanakkor 2016-ban megszakította kapcsolatait a terrorhálózattal.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a minap kijelentette: jelenleg „nincs napirenden”, hogy a brit kormány levegye a HTS-t a terrorszervezetek listájáról.

David Lammy brit külügyminiszter ugyanakkor a BBC televíziónak nyilatkozva a hétvégén azt mondta, hogy London „diplomáciai érintkezésben” áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Belehalt sérüléseibe egy kényszersorozás közben megvert kárpátaljai magyar férfi

Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.

Belehalt sérüléseibe egy kényszersorozás közben megvert kárpátaljai magyar férfi
2025. július 10., csütörtök

Közös elrettentésre készül összehangolt nukleáris haderejével Nagy-Britannia és Franciaország

Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.

Közös elrettentésre készül összehangolt nukleáris haderejével Nagy-Britannia és Franciaország
2025. július 10., csütörtök

Elengedi az izraeli túszok egy részét a Hamász

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.

Elengedi az izraeli túszok egy részét a Hamász
Elengedi az izraeli túszok egy részét a Hamász
2025. július 10., csütörtök

Elengedi az izraeli túszok egy részét a Hamász

2025. július 10., csütörtök

Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és rakétákat szállít Ukrajnának

Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald

Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és rakétákat szállít Ukrajnának
2025. július 09., szerda

Nagyon kapós Európában Nicușor Dan, Macronék és az Európai Néppárt is szeretné „leigazolni”

Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.

Nagyon kapós Európában Nicușor Dan, Macronék és az Európai Néppárt is szeretné „leigazolni”
2025. július 09., szerda

Kitiltották Romániából a chișinăui ellenzéki főpolgármestert

Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.

Kitiltották Romániából a chișinăui ellenzéki főpolgármestert
2025. július 09., szerda

Kreml: nyugalommal fogadjuk, hogy Trump szerint Putyin ostobaságokat beszél Ukrajnáról

Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.

Kreml: nyugalommal fogadjuk, hogy Trump szerint Putyin ostobaságokat beszél Ukrajnáról
2025. július 09., szerda

Jogállamisági jelentés: Románia előrelépéseket tett az igazságszolgáltatás függetlensége felé, de még van tennivaló

Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.

Jogállamisági jelentés: Románia előrelépéseket tett az igazságszolgáltatás függetlensége felé, de még van tennivaló
2025. július 09., szerda

Trump nem akarta szüneteltetni az ukrajnai fegyverszállítást, Hegseth a Fehér Ház tájékoztatása nélkül döntött

Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a

Trump nem akarta szüneteltetni az ukrajnai fegyverszállítást, Hegseth a Fehér Ház tájékoztatása nélkül döntött
2025. július 09., szerda

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet

Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet