Több mint száz megállapodás született Ukrajna támogatására, Stoltenberg szerint a NATO koordinálja majd az ország támogatását

Újjáépítés. Svenja Schulze német miniszter szerint cégekkel és kormányokkal is megállapodásokat kötöttek Ukrajna támogatására •  Fotó: Facebook/Svenja Schulze

Újjáépítés. Svenja Schulze német miniszter szerint cégekkel és kormányokkal is megállapodásokat kötöttek Ukrajna támogatására

Fotó: Facebook/Svenja Schulze

Több mint száz megállapodást kötöttek az Ukrajna támogatására szervezett berlini nemzetközi újjáépítési konferencián – közölte szerdán Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a kétnapos rendezvény zárónapján.

Hírösszefoglaló

2024. június 13., 08:592024. június 13., 08:59

2024. június 13., 09:012024. június 13., 09:01

A miniszter tájékoztatása szerint a cégekkel és kormányokkal kötött megállapodások egyebek között kölcsönöket tartalmaznak kisvállalkozásoknak, partnerségi programokat városoknak és szakképzési kezdeményezéseket.

Schulze szerint

a berlini tanácskozáson az újjáépítés négy vetületét határozták meg: üzleti, humánerőforrási, helyi és európai uniós.

A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 3000 résztvevő érkezett a német fővárosba.

Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.

„Ukrajnának erős gazdaságra van szüksége, hogy át tudja vészelni a háborút és újjá tudja építeni mindazt, ami megsemmisült” – hangsúlyozta Schulze, Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter oldalán.

Németország Ukrajnával és további 12 országgal, valamint 17 fejlesztési szervezettel szövetséget hozott létre a kis- és középvállalkozások támogatására,

amelyek az ukrán gazdaság gerincét alkotják. Az összefogás célja 4,5 milliárd euró összértékű kedvező hiteleket biztosítani az ezen körbe tartozó, munkahelyek 80 százalékát biztosító ukrán cégeknek. Korábbi programokkal együtt a hitelmennyiség így már meghaladja a 7 milliárd eurót is.

Szviridenko szintén a kis- és középvállalkozások kulcsszerepét emelte ki hazája újjáépítésében.

Schulze a német és ukrán polgármesterek tanácskozásán további partnerségeket sürgetett a városok között, hogy „minden egyes ukrán önkormányzatnak legyen legalább egy külföldi partnere”. A résztvevők soraiban jelen volt Vitalij Klicsko kijevi polgármester is.

A német-ukrán partnerségi hálózatnak több mint kétszáz helyhatósági tagja van, míg az ukrán települések összességében 2200 önkormányzattal állnak partneri viszonyban a világ 60 országában, főleg Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Magyarországon és Romániában. Schulze rávilágított, hogy a kisebb ukrán települések nem rendelkeztek ilyennel, ezért fontos volt ezeket is bevonni Ukrajna lehetséges uniós integrációja előtt.

A konferencián elindítottak egy olyan kezdeményezést is, amely 180 ezer szakmunkás kiképzését szolgálja újjáépítési feladatokra. „Mindegy hányszor pusztítja el Oroszország a felsővezetékeket, kórházakat és épületeket, az ukránoknak meglesz a szaktudásuk és képzettségük ezek újjáépítésére” – mondta Schulze még a konferencia első napján. Az úgynevezett Szakmunkás szövetség Ukrajnáért kezdeményezésben részt vevő államok összesen több mint 700 millió eurót különítenek el erre a célra.

Közben

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerda esti brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette: arra számít, hogy az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei csütörtökön kezdődő brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyják azt a tervet, hogy a NATO vezesse az Ukrajnának nyújtandó biztonsági segítség és kiképzés koordinálását, amely segélycsomagunk egyik kulcseleme a hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalással együtt.

Elmondta, hogy a következő két nap folyamán a védelmi miniszterek felkészülnek a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozóra, ahol a szövetségesek megvitatják, miként biztosíthatják Ukrajna hosszú távon kiszámítható támogatását.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás késlekedése a harctéren is érezteti hatását, a szövetségesek azonban ismét fokozzák támogatásukat: az Egyesült Államok a közelmúltban elfogadta a 60 milliárd dolláros segélycsomagot, Svédország, Spanyolország és Belgium egyenként több mint 1 milliárd euró új támogatást ígért, továbbá összesen 30 F-16-os vadászrepülőgépet is, Németország Patriot ütegeket, Olaszország pedig egy újabb SAMP/T légvédelmi rendszert ajánlott fel Ukrajnának.

Rámutatott, hogy

a háború kezdete óta a szövetségesek évente 40 milliárd euró katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának.

„Ezt a támogatási szintet minimum fenn kell tartanunk, mégpedig addig, amíg szükséges”– húzta alá.

Stoltenberg elmondta azt is, hogy

a védelmi miniszteri találkozón előrelépést vár egy új védelmiipari kötelezettségvállalás terén, amelyet a washingtoni csúcstalálkozón kell, hogy a tagállami vezetők jóváhagyjanak.

„Ez lehetővé fogja tenni számunkra a hadiipari gyártás növelését, és hosszú távú keresletet jelent majd az ipar számára, emellett döntéseket hozunk annak érdekében, hogy rendelkezzünk az új védelmi terveinkben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges képességekkel” – jelentette ki.

Mint mondta, a védelmi miniszterek megvitatják majd Oroszországnak a NATO-országokat érintő, egyre intenzívebbé váló ellenséges akcióit – a szabotázsokat, a kibertámadásokat és a dezinformációs erőfeszítéseket is -, továbbá tárgyalnak majd a nukleáris képességeknek a jelenlegi biztonsági környezethez való folyamatos hozzáigazításáról.

A főtitkár szerint

a szövetség már jelentős előrelépést ért el a nukleáris képességek frissítésében, júniusban például Hollandia bejelentette, hogy az első F-35-ös vadászrepülőgépek készen állnak a NATO nukleáris missziójára, az Egyesült Államok pedig modernizálja európai nukleáris fegyvereit.

Rámutatott arra is, hogy Kína kulcsszerepet játszik Oroszország ukrajnai háborújának támogatásában, az Oroszország által tavaly importált mikroelektronika 90 százaléka kínai termék, és ezek olyan elektronikai berendezések, amelyek kulcsfontosságúak a rakéták, bombák és tankok gyártásához, amelyeket aztán Oroszország agressziós háborújában használ fel.

Szlovák védelmi miniszter: hazaárulás volt a vadászgépek átadása Ukrajnának, feljelentés következik
Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes a pozsonyi kormány szerdai ülése után bejelentette: feljelentést tesz az elődje által tavaly tavasszal Ukrajnának ajándékozott szlovák MiG–29-es vadászrepülők ügyében.
Szlovákia 2023 márciusában, Eduard Heger ügyvezető kormánya idején teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG–29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának.
Jaroslav Nad akkori védelmi minisztert és a döntést is számos bírálat érte, részben az akkori ellenzéki pártok részéről, amelyek azt állították: a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.
Az ügyben az akkori ellenzék több alkalommal is rendkívüli parlamenti ülést indítványozott, de azok egyikét sem tartották meg a kormánypártok képviselőinek parlamenti obstrukciói miatt.
Robert Kalinák a szerdán bejelentett feljelentés okán rámutatott: Jaroslav Nad a vadászgépek elajándékozásával meggyengítette a szlovák fegyveres erőket, és ezzel az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétes döntést hozott.
„Ilyen módon meggyengíteni a fegyveres erőket az alkotmánnyal szemben, ezt a mi politikai szótárunkban csak hazaárulásnak lehet nevezni” – szögezte le Robert Kalinák, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
Az ügyben tervezett jogi lépések megtételéről szerdán a szlovák védelmi tárca is tájékoztatta a szlovák hírügynökséget, rámutatva: az ügyvezető kormányként működő Heger-kabinetnek nem volt jogköre döntést hozni a vadászrepülők átadásáról. A tárca államtitkára, Igor Melicher ezzel összefüggésben elmondta: megpróbálták megtalálni a minisztérium dokumentumaiban azt az állítólagos jogi elemzést, amelyre a tárca akkori vezetője, Jaroslav Nad az ajándékozással kapcsolatban hivatkozott.
A miniszter Facebook-oldalán közzétett ugyan egy dokumentumot, ám sem ezt nem találták, sem arra utaló iratot, hogy ilyen szakvéleményt megrendeltek vagy készítettek volna.
„Kiderült, hogy a volt miniszter hazudott, amikor a MiG-29-es vadászrepülők Ukrajnának ajándékozása ügyében egy jogi elemzésre hivatkozott” – jelentette ki Igor Melicher.

Zelenszkij: Az orosz erők rakétacsapást mértek Krivij Rih városra, többen meghaltak
Oroszország rakétacsapást mért szerdán a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih városra, az eddigi adatok szerint nyolc ember vesztette életét, és legalább 21-en sérültek meg – közölte az ukrán elnök és a belügyminiszter.
„Az orosz terror minden nap és minden órában azt bizonyítja, hogy Ukrajnának partnereivel együtt meg kell erősítenie a légvédelmet. A modern légvédelmi rendszerek képesek maximális védelmet nyújtani az embereknek, városainknak és katonai állásainknak, és a lehető legnagyobb szükségünk van rájuk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij a Facebookon.
Krivij Rih Zelenszkij szülővárosa, az orosz erők 2022 februárja óta több csapást is mértek a településre. Az államfő közzétette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat által készített videofelvételt, amelyen rombadőlt házak, kigyulladt autók és mentést végzők láthatók, akik hordágyon hoznak ki a romok közül egy áldozatot.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint délután az ukrán légierő egy „gyors célpont” közeledését jelentette Krivij Rih felé. A helyi hatóságok nem sokkal utána arról adtak hírt, hogy légicsapás érte a várost, de részleteket nem közöltek. Később Ihor Klimenko belügyminiszter arról tájékoztatott a Telegramon, hogy nyolc ember meghalt, és legalább 21 ember megsérült, köztük két gyerek, további négy embert pedig eltűntként tartanak számon. Az orosz erők rakétatámadása a város egyik lakóövezetét érte – tette hozzá a miniszter.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 22., kedd

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta

Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta
2024. október 22., kedd

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot
2024. október 22., kedd

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament

Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament
2024. október 22., kedd

Észak-Korea szerint „alaptalan pletyka”, hogy tízezer katonát küldött az oroszok megsegítésére Ukrajnába

Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.

Észak-Korea szerint „alaptalan pletyka”, hogy tízezer katonát küldött az oroszok megsegítésére Ukrajnába
2024. október 22., kedd

EU: Oroszországnak kell megfizetnie az Ukrajnában okozott károk költségeit

Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.

EU: Oroszországnak kell megfizetnie az Ukrajnában okozott károk költségeit
2024. október 22., kedd

Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság örül az uniós csatlakozásról tartott moldovai népszavazás eredményének

Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság örül az uniós csatlakozásról tartott moldovai népszavazás eredményének
2024. október 22., kedd

Amerika: nincs esély a libanoni és a gázai tűzszünetre

A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .

Amerika: nincs esély a libanoni és a gázai tűzszünetre
2024. október 22., kedd

Moszkva mélyíti az együttműködést Észak-Koreával, Washington újabb katonai segélyt nyújt Ukrajnának

Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.

Moszkva mélyíti az együttműködést Észak-Koreával, Washington újabb katonai segélyt nyújt Ukrajnának
2024. október 22., kedd

Elemző a Krónikának: a moldovai társadalom megosztottágát jelzi a népszavazás eredménye

A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.

Elemző a Krónikának: a moldovai társadalom megosztottágát jelzi a népszavazás eredménye
2024. október 21., hétfő

Román külügy: Oroszország masszívan beavatkozott a moldovai választásokba

Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.

Román külügy: Oroszország masszívan beavatkozott a moldovai választásokba