Támogatás. Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes és Mark Rutte NATO-főtitkár. A NATO szerint sikerül teljesíteni az ígéretet, miszerint idén 41 milliárd dollárt adnak Ukrajnának
Fotó: NATO.int
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) jó úton halad afelé, hogy teljesítse ígéretét, miszerint az év végéig mintegy 41,6 milliárd dollár (40 milliárd euró) értékű biztonsági támogatást küld Ukrajnának – közölte Radmila Sekerinska NATO-főtitkárhelyettes szerdán.
2025. január 30., 11:322025. január 30., 11:32
A tagországok a washingtoni NATO-csúcstalálkozón tettek ígéretet arra, hogy 2024 júliusában biztosítják a támogatást Ukrajnának.
Sekerinska a NATO-Ukrajna Tanács brüsszeli ülésén tárgyalt a pénzeszközök helyzetéről. Az ülésen részt vett Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter is.
– áll a NATO sajtóközleményében.
Sztefanisina brüsszeli látogatása során találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral is. Megbeszéléseik középpontjában a frontvonalak jelenlegi helyzete, Ukrajna folyamatban lévő reformtörekvései és az Ukrajna védelméhez nyújtott folyamatos NATO-támogatás állt.
A NATO máris új vezető pozícióba lépett az Ukrajnának nyújtott segélyek koordinálásában, átvéve bizonyos, korábban az Egyesült Államok által ellátott feladatokat.
Az amerikai katonai segélyek jövője továbbra is bizonytalan Donald Trump elnök hivatalba lépése nyomán. Az elnök sürgette Európát, hogy vállaljon nagyobb részt a pénzügyi terhekből.
Ukrajna továbbra is prioritásként kezeli jövőbeli NATO-tagságát, amely Kijev szerint alapvető biztonsági garanciát jelent az orosz agresszióval szemben.
Donald Trump amerikai elnök beiktatásának napján írta alá azt a rendeletet, amely 90 napra felfüggeszti a külföldi segélyprogramokat, veszélyeztetve ezzel számos kritikus humanitárius segélyprojektet Ukrajnában.
„Már utasítást adtam, hogy néhány kulcsfontosságú dolgot a saját költségünkön végezzünk el, valamint hogy tárgyaljunk az európaiakkal” – mondta Zelenszkij szerdán, miután egy jelentésben beszámoltak az Ukrajnában felfüggesztett amerikai finanszírozású programokról.
Az első jelentést követően Zelenszkij elmondta, hogy a kormány az energiaszektorral, a veteránokkal és a határátkelőkkel kapcsolatos programokat helyezi előtérbe. Az elnök megemlítette az egészségügyi minisztériummal és a kiberbiztonsággal kapcsolatos problémákat is.
„Mindezekkel foglalkozunk” – mondta.
2024 decemberében Oroszország az egyik legnagyobb támadást hajtotta végre Ukrajna elektromos hálózata ellen, 90 rakétát és 200 drónt indítva az ország hőerőművei ellen. Trump bejelentése a segélyek befagyasztásáról félelmeket keltett, hogy ez segítené Oroszországnak az elektromos hálózat megsemmisítésére irányuló erőfeszítéseit.
„Ez azt jelenti, hogy a tél közepén magára hagyjuk Ukrajnát? Mert az USAID minden alkalommal, amikor Oroszország megtámadta az elektromos hálózatukat, kritikus finanszírozást nyújtott az újjáépítéshez” – mondta Chris Coons amerikai szenátor a rendeletre reagálva.
A veteránokkal kapcsolatban Zelenszkij elmondta, hogy az amerikai segélyek veteránközpontokat, támogató vonalakat és más projekteket finanszíroztak, köztük egy olyan programot, amely a veteránoknak segített saját vállalkozásuk beindításában. Az amerikai finanszírozás hozzájárult az ukrajnai határátkelők korszerűsítéséhez is.
A bejelentésre akkor került sor, amikor az ukrán törvényhozók közölték, hogy konzultálnak európai kollégáikkal az amerikai támogatás ideiglenes pótlásáról.
„(A)z európai támogatásból többre lenne szükség a humanitárius, a biztonsági és a szociális területeken” – mondta Zelenszkij.
„Most kell támogatnunk az embereket, amíg az új amerikai politika kialakításán dolgoznak” – tette hozzá.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden szintén aláírt egy mentességet, amely az „életmentő humanitárius segítségnyújtás” számára biztosít kivételt a szünet alól.
A mentesség a mentességi rendelet szerint „az alapvető életmentő gyógyszerekre, orvosi szolgáltatásokra, élelmiszerre, menedékre és megélhetési támogatásra, valamint az ellátmányokra és az ilyen segítségnyújtáshoz szükséges ésszerű adminisztratív költségekre” vonatkozik.
Többen meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz dróntámadásban
Többen meghaltak és megsebesültek az északkelet-ukrajnai Szumiban a csütörtök éjszakai orosz dróntámadás következtében, és több megyében lakóházakat, üzemeket, infrastrukturális objektumokat ért találat – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a légierő és a katasztrófavédelmi szolgálat hivatalos közlései alapján.
Az ukrán-orosz határ közelében található Szumiban, megyei székvárosban legalább négy ember halt meg a csütörtök hajnali orosz dróntámadás következtében – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat az Ukrajinszka Pravda szerint. A kutató- és mentőakciók délelőtt is folytatódtak.
A Szumi megyei katonai közigazgatás jelentése szerint öt sebesültet, köztük egy gyermeket kórházba szállítottak, hárman közülük súlyos állapotban vannak.
A Sahíd típusú drón becsapódásának következtében megsemmisült 5 lakás és 12 erkély, valamint több mint 20 gépkocsi is megrongálódott.
A légvédelem a bevetett 81 drón közül 37 lelövését erősítette meg, emellett 39 megtévesztő (imitátor) drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról.
A támadás Csernyihiv, Szumi, Odessza és Poltava térségét érintette, iparvállalatokban, magán- és többszintes lakóépületekban, valamint járművekben keletkeztek károk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!