Több mint 40 milliárd dollárral támogatná Ukrajnát a NATO idén

NATO

Támogatás. Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes és Mark Rutte NATO-főtitkár. A NATO szerint sikerül teljesíteni az ígéretet, miszerint idén 41 milliárd dollárt adnak Ukrajnának

Fotó: NATO.int

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) jó úton halad afelé, hogy teljesítse ígéretét, miszerint az év végéig mintegy 41,6 milliárd dollár (40 milliárd euró) értékű biztonsági támogatást küld Ukrajnának – közölte Radmila Sekerinska NATO-főtitkárhelyettes szerdán.

Krónika

2025. január 30., 11:322025. január 30., 11:32

A tagországok a washingtoni NATO-csúcstalálkozón tettek ígéretet arra, hogy 2024 júliusában biztosítják a támogatást Ukrajnának.

Sekerinska a NATO-Ukrajna Tanács brüsszeli ülésén tárgyalt a pénzeszközök helyzetéről. Az ülésen részt vett Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter is.

Idézet
A szövetségesek jó úton haladnak a washingtoni csúcstalálkozón tett ígéret teljesítése felé”

– áll a NATO sajtóközleményében.

Rutte további NATO-támogatást ígér

Sztefanisina brüsszeli látogatása során találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral is. Megbeszéléseik középpontjában a frontvonalak jelenlegi helyzete, Ukrajna folyamatban lévő reformtörekvései és az Ukrajna védelméhez nyújtott folyamatos NATO-támogatás állt.

Rutte ígéretet tett arra, hogy az amerikai kormányváltás közepette fenntartja a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását, és növeli Európa részesedését a kiadásokból.

A NATO máris új vezető pozícióba lépett az Ukrajnának nyújtott segélyek koordinálásában, átvéve bizonyos, korábban az Egyesült Államok által ellátott feladatokat.

Az amerikai katonai segélyek jövője továbbra is bizonytalan Donald Trump elnök hivatalba lépése nyomán. Az elnök sürgette Európát, hogy vállaljon nagyobb részt a pénzügyi terhekből.

Ukrajna továbbra is prioritásként kezeli jövőbeli NATO-tagságát, amely Kijev szerint alapvető biztonsági garanciát jelent az orosz agresszióval szemben.

A NATO-támogatás mellett további európai segélyeket kér Zelenszkij

Eközben Volodimir Zelenszkij elnök utasította a kormányt, hogy az amerikai külföldi segélyek 90 napos befagyasztása idején keressen hazai és európai finanszírozási forrásokat az energetikai infrastruktúra, a veteránügyek és a határellenőrzési pontok kulcsfontosságú projektjeihez.

Donald Trump amerikai elnök beiktatásának napján írta alá azt a rendeletet, amely 90 napra felfüggeszti a külföldi segélyprogramokat, veszélyeztetve ezzel számos kritikus humanitárius segélyprojektet Ukrajnában.

„Már utasítást adtam, hogy néhány kulcsfontosságú dolgot a saját költségünkön végezzünk el, valamint hogy tárgyaljunk az európaiakkal” – mondta Zelenszkij szerdán, miután egy jelentésben beszámoltak az Ukrajnában felfüggesztett amerikai finanszírozású programokról.

Az elnök kedden utasította a kormánytisztviselőket, hogy vizsgálják felül a helyzetet, és tegyenek jelentést e programok állapotáról.

Az első jelentést követően Zelenszkij elmondta, hogy a kormány az energiaszektorral, a veteránokkal és a határátkelőkkel kapcsolatos programokat helyezi előtérbe. Az elnök megemlítette az egészségügyi minisztériummal és a kiberbiztonsággal kapcsolatos problémákat is.

„Mindezekkel foglalkozunk” – mondta.

Zelenszkij szerint az amerikai finanszírozás számos energetikai „rugalmassági programot” támogat ukrán városokban és falvakban. Ukrajna energiaszektora a kritikus infrastruktúrát ért célzott orosz támadások miatt küzd az újjáépítésért.

2024 decemberében Oroszország az egyik legnagyobb támadást hajtotta végre Ukrajna elektromos hálózata ellen, 90 rakétát és 200 drónt indítva az ország hőerőművei ellen. Trump bejelentése a segélyek befagyasztásáról félelmeket keltett, hogy ez segítené Oroszországnak az elektromos hálózat megsemmisítésére irányuló erőfeszítéseit.

„Ez azt jelenti, hogy a tél közepén magára hagyjuk Ukrajnát? Mert az USAID minden alkalommal, amikor Oroszország megtámadta az elektromos hálózatukat, kritikus finanszírozást nyújtott az újjáépítéshez” – mondta Chris Coons amerikai szenátor a rendeletre reagálva.

A veteránokkal kapcsolatban Zelenszkij elmondta, hogy az amerikai segélyek veteránközpontokat, támogató vonalakat és más projekteket finanszíroztak, köztük egy olyan programot, amely a veteránoknak segített saját vállalkozásuk beindításában. Az amerikai finanszírozás hozzájárult az ukrajnai határátkelők korszerűsítéséhez is.

Zelenszkij szerint Ukrajnának és az európai partnereknek együtt kell működniük, hogy a következő 90 napban fedezzék a finanszírozási hiányosságokat.

A bejelentésre akkor került sor, amikor az ukrán törvényhozók közölték, hogy konzultálnak európai kollégáikkal az amerikai támogatás ideiglenes pótlásáról.

„(A)z európai támogatásból többre lenne szükség a humanitárius, a biztonsági és a szociális területeken” – mondta Zelenszkij.

„Most kell támogatnunk az embereket, amíg az új amerikai politika kialakításán dolgoznak” – tette hozzá.

A külföldi segélyek szüneteltetése nem vonatkozik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden szintén aláírt egy mentességet, amely az „életmentő humanitárius segítségnyújtás” számára biztosít kivételt a szünet alól.

A mentesség a mentességi rendelet szerint „az alapvető életmentő gyógyszerekre, orvosi szolgáltatásokra, élelmiszerre, menedékre és megélhetési támogatásra, valamint az ellátmányokra és az ilyen segítségnyújtáshoz szükséges ésszerű adminisztratív költségekre” vonatkozik.

Többen meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz dróntámadásban
Többen meghaltak és megsebesültek az északkelet-ukrajnai Szumiban a csütörtök éjszakai orosz dróntámadás következtében, és több megyében lakóházakat, üzemeket, infrastrukturális objektumokat ért találat – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a légierő és a katasztrófavédelmi szolgálat hivatalos közlései alapján.
Az ukrán-orosz határ közelében található Szumiban, megyei székvárosban legalább négy ember halt meg a csütörtök hajnali orosz dróntámadás következtében – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat az Ukrajinszka Pravda szerint. A kutató- és mentőakciók délelőtt is folytatódtak.
A Szumi megyei katonai közigazgatás jelentése szerint öt sebesültet, köztük egy gyermeket kórházba szállítottak, hárman közülük súlyos állapotban vannak.
A Sahíd típusú drón becsapódásának következtében megsemmisült 5 lakás és 12 erkély, valamint több mint 20 gépkocsi is megrongálódott.
A légvédelem a bevetett 81 drón közül 37 lelövését erősítette meg, emellett 39 megtévesztő (imitátor) drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról.
A támadás Csernyihiv, Szumi, Odessza és Poltava térségét érintette, iparvállalatokban, magán- és többszintes lakóépületekban, valamint járművekben keletkeztek károk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát

Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát
2025. június 03., kedd

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait
2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán