Ukrán akció? A Wall Street Journal szerint Kijevben tervelték ki a gázvezeték elleni terrorakciót
Fotó: Twitter / Forsvaret
Az ukrán elnöki hivatal csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen 2022 szeptemberében a Balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióhoz
2024. augusztus 16., 11:002024. augusztus 16., 11:00
„Az ilyen akciókhoz Ukrajnának nem fűződik semmilyen gyakorlati érdeke” – szögezte le Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. Hangoztatta, hogy Ukrajna részvétele a szabotázsban „véget vethetett volna az európai partnerek által Kijevnek nyújtott segítségnek”. A tanácsadó „nyilvánvalónak” nevezte viszont Moszkva indítékait a gázvezeték megrongálására.
Mindez arra hangzott el reakcióként, hogy a Wall Street Journal arról írt: az Északi Áramlat gázvezeték szabotálását maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hagyta jóvá.
A főként ukrán katonai forrásokra támaszkodó amerikai kiadvány szerint a Balti-tenger mélyén végrehajtott robbantást az ukrán hadsereg akkori főparancsnoka, Valerij Zalunnij felügyelete alatt hajtották végre.
A szabotázs ötlete 2022 májusában merült fel magas rangú ukrán tisztek és vezetők találkozóján, három hónappal az ukrajnai orosz invázió megindulása után.
A Wall Street Journal szerint
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta a tervet, az egyik résztvevő tiszt és három másik, a tervről tudó személy szerint” – állítja az amerikai kiadvány. „De aztán, amikor a CIA tudomást szerzett róla, és követelte a leállítását, elrendelte annak felfüggesztését” – közölte a WSJ.
Az Északi Áramlat gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen a német főügyész – jelentette szerdán a német média.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg akkori főparancsnoka figyelmen kívül hagyta ezt a parancsot, és csapata módosította az eredeti tervet – tette hozzá az amerikai kiadvány.
A WSJ megkeresésére Zaluzsnij, akit azóta Ukrajna londoni nagykövetévé neveztek ki, írásos válaszban
Az orosz gázvezeték 2022. szeptemberi szabotálása után Zelenszkij magyarázatot követelt Zalujnijtől a WSJ szerint, amely három, a vizsgálatot ismerő személyre hivatkozik. Utóbbi azt válaszolta, hogy
„Azt mondták neki (Zelenszkijnek), hogy ez olyan, mint egy torpedó, ha egyszer kilőtték az ellenségre, nem lehet megállítani, addig megy, amíg fel nem robban” – idézte az ukrán forrásokat a WSJ.
Szerdán Anna Adamiak, a lengyel főügyészség szóvivője azt közölte:
A német média szerdai közlése szerint a német főügyész az Északi Áramlat 2022 szeptemberében történt felrobbantásával kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen. A gyanúsított, Volodimir Z. utolsó ismert tartózkodási helye pedig Lengyelországban volt.
Anna Adamiak a PAP hírügynökségnek elmondta: a német ügyészség továbbította Varsónak a Volodimir Z. ellen kiadott európai elfogatóparancsot, a lengyel ügyészség ezt követően lépéseket tett a gyanúsított tartózkodási helye megerősítése érdekében.
Arra jutottak, hogy Volodimir Z. elhagyta Lengyelország területét. A lengyel határőrségtől nyert információk szerint a lengyel-ukrán határon át távozott – közölte a szóvivő. Hozzátette: a határellenőrzés idején a gyanúsított nem szerepelt az európai elfogatóparancs által körözöttek adatbázisában.
A német média szerint
2022. szeptember 26-án több robbanás rongálta meg a balti-tengeri Északi Áramlat 1 és 2 német-orosz gázvezetéket. Korábban, az ukrajnai háború kitörése után Oroszország leállította az Északi Áramlat-1 vezetéken történő németországi szállításokat. Az ukrajnai háború miatt az Északi Áramlat-2-t nem is állították működésbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!