Forró helyzet. Szíriában a lázadók váratlan támadást indítottak, a kormány orosz segítséggel vág vissza
Szíriai és orosz repülőgépek fokozták az ellenzéki erők elleni támadásokat Észak-Szíriában, megtorlásul azért a váratlan támadásért, amelynek következtében a rezsim elvesztette az ellenőrzést az ország második legnagyobb városa, Aleppó fölött.
2024. december 02., 08:332024. december 02., 08:33
A CNN emlékeztet: az offenzíva nyomán a lázadók szövetsége elfoglalt egy fontos katonai támaszpontot is Aleppótól keletre, valamint Aleppó és Idlíb tartományok nagy területeit. Az offenzíva a rezsim erői részéről kevés ellenállásba ütközött, és egy olyan időszakban zajlik, amikor Szíria legfontosabb támogatói – Irán és Oroszország – saját konfliktusaikra összpontosítanak.
A lázadók elsöprő sikere nyolc év óta a legnagyobb kihívást jelenti Bassár el-Aszad elnök számára, akkor az orosz légierő segített visszaszorítani a lázadók térnyerését a polgárháborúban.
Az újonnan alakult lázadó koalíció, amely magát Katonai Műveleti Parancsnokságnak nevezi, kulcsfontosságú helyszíneket foglalt el Aleppóban, köztük a repülőteret, ahol egy videón álcázott harcosok láthatóak a fő terminálon belül.
Az ellenzéki erők ellenőrzése Aleppó felett azt jelenti, hogy a szíriai védelmi minisztérium által ígért ellenoffenzívát nagyon nehéz lenne végrehajtani.
A kormány repülőgépei – a Szíriában állomásozó orosz gépekkel együtt – bombatámadásokat hajtottak végre az ellenzéki állások ellen Aleppóban, Idlíbben és Hamában.
A hivatalos orosz hírügynökség, a TASZSZ egy vasárnapi jelentésében a szíriai hadsereg parancsnokságát idézte, amely szerint
Egy, a közösségi médiában közzé tett, a CNN által geolokalizált videó szerint egy aleppói egyetemhez közeli légicsapás vasárnap legalább négy ember halálát okozta.
Nem világos, hogy a csapást orosz vagy a szíriai rezsim gépei hajtották-e végre. A csapás egy szombati támadást követ, amely több ember halálát okozta egy nyugat-aleppói téren.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint, bár a Vatican News szerint nem jelentettek sérülteket.
A Fehérsisakosok, egy szíriai önkéntes szolgálat közölte, hogy legalább négy ember meghalt vasárnap az Idlíb városára mért légicsapásokban, egy olyan tartományban, amely most a jelek szerint teljes egészében a lázadók kezén van.
Aszad a villámhadjárat óta tett első nyilatkozataiban azt mondta, hogy Szíria továbbra is „meg fogja védeni stabilitását és területi integritását minden terroristával és támogatóikkal szemben”.
A lázadók offenzívája újjáélesztette a hosszú ideje tartó szíriai polgárháborút, amely több mint 300 000 ember halálát okozta, és közel 6 millió menekültet eredményezett. A konfliktus hivatalosan soha nem ért véget, és a mostani fellángolás a legjelentősebb 2020 óta, amikor Oroszország és Törökország tűzszünetet kötött Idlíbben.
Vasárnap Aszad azt mondta Abbász Araghcsinak – a polgárháborúban Aszadot támogató Irán külügyminiszterének –, hogy
A lázadókat a Hajat Tahrir al-Sam (HTS), az al-Kaida egykori szíriai szervezete vezeti, amely korábban az An-Núszra Front nevet viselte, valamint Törökország által támogatott csoportok és más, korábban az Egyesült Államok által támogatott erők.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap kijelentette:
Jake Sullivan, több vezető amerikai médiumnak adott interjúban „bonyolult kérdésnek” nevezte az Aleppo elleni offenzívát. A CNN hírtelevízióban kifejtette, hogy miközben a kormányerők elleni támadást vezető szervezetet, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) szunnita fegyveres csoportot az Egyesült Államok terrorszervezetként tartja nyilván, aközben „nem ejt könnyeket amiatt, hogy az Oroszország, Irán és a libanoni Hezbollah milícia támogatását élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányára bizonyos nyomás nehezedik”.
Hozzátette, hogy a felkelő szervezet céljait és az általa alkalmazott eszközöket illetően aggodalmak merülnek fel. Az elnöki tanácsadó megjegyezte, hogy
a többi között Ukrajnában és a Közel-Kelet más térségeiben.
Ferenc pápa üdvözölte a Libanonban megszületett tűzszünetet a Szent Péter téren mondott beszédében advent első vasárnapján, amelyen életbe lépett a karácsonyi időszakra és már a jubileumi szentévre készülő rendkívüli biztonsági terv.
Svájcban dolgozó fiatal gyimesiek is szavaztak a parlamenti választáson – posztolta a közösségi oldalon Tánczos Barna szenátor.
Magyarországon élő román állampolgárok is élnek a szavazati jogukkal, és magyarországi értelmiségiek is szavazásra buzdítanak minden romániai magyart.
Továbbra is többen szavaznak a diaszpórában a parlamenti választáson, mint négy évvel ezelőtt: a vasárnap 12 órás adatok szerint 243 904 román állampolgár adta le a voksát külföldön.
Terrortámadás lehetséges előkészületeire utaló aktivitást észleltek az ország keleti részén ؘ– jelentette be Szlovákia belügyminisztere.
Palesztinbarát tüntetők követelték a londoni Whitehallon a Gázai övezet elleni izraeli hadműveletek leállítását.
A parlamenti választásokon a külföldön szavazók száma szombaton este 20 órakor meghaladta a 145 ezret, a statisztikák szerint többen járulnak az urnákhoz a diaszpórából, mint négy évvel ezelőtt.
Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő héten audiencián fogadja Ferenc pápa Rómában – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
Az ukrán katonai hírszerzés egységei sikeres légicsapásokat mértek a Krím félszigeten három nagy értékű orosz radarrendszerre – jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.
A Központi Választási Iroda (BEC) tájékoztatása szerint szombaton délig 27 277 választópolgár voksolt a külföldi szavazóhelyiségekben vagy levélben a parlamenti választásokon.
szóljon hozzá!