Fotó: Beliczay László
Rajtunk múlik, hogy a külhoni magyarság együvé tartozását generációkon átívelő folyamatként építjük – írta Szili Katalin, határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott közleményében vasárnap.
2023. január 08., 12:532023. január 08., 12:53
Nemzetpolitikai, nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben nincs egy helyben állás. Elég csak a szomszédos országok legutóbbi népszámlálási eredményeire tekinteni, hány honfitárs vált láthatatlanná a nemzeti statisztikai hivatalok adataiban. Azonnal érezhető az eltelt idő – írta Szili Katalin.
annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek saját akaratuk szerint, új jogi, igazgatási kereteket teremthessenek saját szülőföldjükön” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.
A jelenlegi háborús helyzetben is terítéken kell tartani az autonómia kérdését, hiszen az erdélyi magyarok sem akarnak mást, mint ami számos más európai országban élő őshonos közösségnek megadatott
„Három évtizedes távlatban tekintve a külhoni magyar autonómia témájához kapcsolódóan néhány gondolat, egymás mellé helyezve a két legnagyobb Kárpát-medencei külhoni magyar közösség egy-egy eseményét és dokumentumát, figyelemmel a január 8-i dátumra. Egyrészt január 8-án ötéves az a hárompárti megállapodás, amelyet az erdélyi magyar politikai érdekképviseleti szervezetek, az RMDSZ, és az azóta Erdélyi Magyar Szövetség néven egyesült, Magyar Polgári Párt és Erdélyi Magyar Néppárt elnökei írtak alá az autonómia-koncepciók összehangolásáról, így többek között arról, hogy egy hagyományosan összetett, interetnikus közegben komplex megoldásokra van szükség, legyen szó Székelyföld történelmi határai szerinti területi önigazgatásról, Partium kétnyelvű-közigazgatási jogállásáról, vagy a szórványvidékek kulturális jogairól, önazonosságának megőrzéséről.
Az RMDSZ-nek és a hárompárti megállapodásnak is köszönhetően egységesen szerepelnek a magyar pártok a többségi parlamentben, erősítve a romániai magyarság láthatóságát, egységes közösségként való megjelenítését – írta Szili Katalin.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint még mindig aktuális az elmúlt harminc év kiemelkedő RMDSZ-dokumentuma, a Kolozsvári Nyilatkozat, amely elsőként fogalmazta meg az erdélyi magyarság önrendelkezési igényét.
A miniszterelnöki megbízott felidézte azt is, hogy éppen ma huszonkilenc éve annak a komáromi nagygyűlésnek, amelyen több, mint 3000 polgármester, önkormányzati és parlamenti képviselő vett részt és állt hihetetlenül közel a felvidéki magyarság saját önigazgatásának megvalósításához. A nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás a magyarság politikai jellemvonásait, önkormányzati jogokra formált, és közigazgatási, területi átszervezési igényét, a kívánt alkotmányos jogállását foglalta össze.
Szili Katalin közleményében emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban elhunyt Duray Miklós a komáromi nagygyűlés egyik központi alakja volt. Szili Katalin Duray Miklós „előtt is fejet hajtva” idézte a felvidéki politikust, aki úgy fogalmazott: „az állásfoglalásnak egyik leglényegesebb része a közösségi státusz követelése annak kapcsán, hogy a szlovákiai magyarok magukat ezentúl nem kisebbségként határozzák meg, hanem nemzeti közösségként. Az állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy a magyaroknak joguk van mind az önmeghatározásra, mind az adott államkeretek közötti önrendelkezésre, amely ugyancsak a szubszidiaritás elvének a megvalósítását jelenti”.
„Rajtunk múlik, hogy cselekedeteinket ezekhez igazítjuk, tesszük tovább a dolgunk és a külhoni magyarság együvé tartozását, közösségi törekvéseit, nemzetpolitikánkat generációkon átívelő folyamatként építjük” – áll Szili Katalin közleményében.
Szili Katalin szerint el kell érni, hogy a kisebbségben élő magyarok mindenütt éljenek a jogaikkal.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.
Vasárnap 15 óráig 492 940 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!