„Eltévelyedés és megalkuvás nélkül” az autonómiáért: napirenden tartják az önrendelkezés ügyét

A nagyváradi beszélgetés résztvevői: Kalmár Ferenc, Csomortányi István, Szili Katalin, Tőkés László és Szilágyi Zsolt •  Fotó: MTI/Kiss Gábor

A nagyváradi beszélgetés résztvevői: Kalmár Ferenc, Csomortányi István, Szili Katalin, Tőkés László és Szilágyi Zsolt

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A jelenlegi háborús helyzetben is terítéken kell tartani az autonómia kérdését, hiszen az erdélyi magyarok sem akarnak mást, mint ami számos más európai országban élő őshonos közösségnek megadatott – hangzott el egy, az önrendelkezés témájában szerdán Nagyváradon megtartott sajtótájékoztatón.

Bálint Eszter

2022. október 19., 18:512022. október 19., 18:51

2022. október 21., 12:382022. október 21., 12:38

A magyarság semmi mást nem szeretne, mint ami máshol Európában már bevált, bejáratott struktúra – hangzott el ismételten és hangsúlyosan azon a szerdai nagyváradi sajtótájékoztatón, amelynek apropóját az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadásában megjelent, a svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv bemutatója adta.

Az eseményen Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) külügyi és nemzetpolitikai bizottságának elnöke moderálásával Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott,  Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos és Csomortányi István, a Partiumi Autonómiatanács alelnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke beszélgetett az összegyűlt újságírókkal.

A felek ugyanakkor abban is egyetértettek, hogy a jelenlegi háborús időkben sem szabad lekerülnie napirendről az önrendelkezés kérdésének, ugyanis akkor elfelejtődik. „Nem szabad hagyni, ez létünk, megmaradásunk záloga” – szögezte le Kalmár Ferenc.

Tőkés László néhány aktuális hírrel illusztrálta, hogy mennyire „zavaros és ellentmondásos” a jelenlegi helyzet, de aláhúzta, hogy ebben a bel- és külpolitikai helyzetben is „eltévelyedés és megalkuvás nélkül” kiállnak az autonómia ügye mellett.

A könyv kapcsán Szili Katalin hangsúlyozta, egyszerre jelent iránytűt és tükröt is az erdélyi autonómiatörekvéseknek. Iránytű, mert megmutatja, hogy a svájci kanton hogyan jutott el az autonómiáig, illetve milyen intézményrendszert hoztak létre, de tükör is egyben, amely egyebek mellett azt is megmutatja, hol vannak hiányosságok a nemzetközi jogszabályokban.

Kalmár Ferenc eközben arról értekezett, hogy a kollektív jogok elismerése terén vannak gondok, a román–magyar vegyesbizottságban is ennek az elismertetése jelenti az egyik kulcskérdést. „Kollektív jogok nélkül a kisebbségek integrálódása asszimiláció” – irányította rá a figyelmet a téma fontosságára.

A miniszteri biztos ugyanakkor most először beszélt arról, hogy a román tárgyalópartner a múlt heti egyeztetésen leszögezte, hogy Románia betartja a vonatkozó európai egyezményeket.

Kalmár Ferenc szerint azonban attól, hogy nincsenek kötelező érvényű előírások a kollektív jogok tiszteletben tartására, számos ország elismeri ezeket, és autonómiát biztosít az ott élő közösségeknek. Példaként a délszláv országokat, Finnországot, Olaszországot említette.

Csomortányi István eközben azt emelte ki, hogy már a legutóbbi népszámlálásig 30 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma, és amennyiben igaz az, hogy a legfrissebb adatsorokban már csak 1 millió körüli magyar fog szerepelni, „az kiállítja a bizonyítványt Románia kisebbségpolitikájáról, hiszen ez azt mutatná, hogy békeidőben 40 százalékos volt a veszteség, ami igazi kataklizma”.

A sajtóbeszélgetésen szóba került a magyar–magyar együttműködés és a magyar–román párbeszéd kérdése is. Szili Katalin a Krónika kérdésére emlékeztetett, hogy ő maga rendszeresen le szokott ülni az erdélyi magyarság képviselőivel, ezek „leánykori neve” a kolozsvári találkozó.

Idézet
„Én azt hiszem, hogy nem ezen a módon, de egy más megközelítésben, és pontosan azért, mert nem szeretném, ha ez pártpolitikai kérdéskörré változna, inkább a civil, nemzeti tanácsi szervezetekkel, illetve  a közjogi alapon megválasztott vezetőkkel szeretnék majd a jövőben kooperációt, párbeszédet kialakítani”

– nyilatkozta a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: egyrészt arról egyeztetnek majd, hogy mi az a modus vivendi, amivel a már meglévő jogszabályok alapján, például a Székelyföldön vagy a Partiumban lehet kooperálni. Itt például a turizmus és az oktatás témáját említette.

Szili Katalin •  Fotó: MTI/Kiss Gábor Galéria

Szili Katalin

Fotó: MTI/Kiss Gábor

„A másik témakör pedig az lenne, hogyan tudjuk azt a végső, általunk áhított állapotot elérni” – utalt az autonómiára Szili Katalin, megjegyezve, 1988-ban sem gondolt senki arra, hogy 1989-ben eljön a rendszerváltás.

Idézet
„Nekünk készen kell állnunk arra, hogy párbeszédet folytassunk, és nagyon örülnék, ha lenne párbeszéd, a többségi társadalom képviselői is azt mondanák, igen, beszélgessünk. Hiszen két európai országról van szó”

– fogalmazott Szili Katalin, leszögezve, az egy tragédia, hogy miközben európai lakosság 10 százaléka őshonos nemzeti kisebbség, 5 százalék bevándorló, ehhez képest a bevándorlásról jóval több szó esik.

Ami a magyar–román párbeszédet illeti, Kalmár Ferenctől azt kérdeztük, mennyire van remény arra, hogy a román közösség szemében az autonómia szó ne legyen „vörös posztó”. „Amikor az ember leül tárgyalni, megoldást próbál keresni, akkor csak optimistán szabad leülni, mert ellenkező esetben nincs értelme” – fogalmazott a miniszteri biztos. Szerinte több téma van, amiben lehetnek előrelépések, és fontos, hogy sikerüljön a kollektív jogok kapcsán közös nevezőre jutni, hiszen addig nem lehet autonómiáról tárgyalni.

Jura kantonról A Jura-hegység vidékén élő francia nyelvű népesség egy része az 1815. évi bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a németnyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. Mint az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadásában megjelent, a svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv nagyváradi bemutatója előtt kiadott sajtóanyag is felidézi, az 1960–70-es évek erőszakos összetűzései – robbantások, tüntetések, megfélemlítések stb. – után a 90-es években háromoldalú tárgyalások kezdődtek meg a berni Szövetségi kormány, Bern kanton és a közben autonómiát elnyerő Jura kanton között.  A Berni kantonban rekedt francia népesség önigazgatását illetően szembenálló felek folyamatosan tárgyaltak két évtizeden át a Juraközi Egyeztető Gyűlés keretében. Napjainkra létrejöhetett a francia nyelvű lakosság számára az önálló Jura kanton; az autonóm státusszal rendelkező Berni Jura;  Biel/Bienne város kétnyelvű közigazgatási körzete. Más községek utólagos népszavazásokon dönthettek a hovatartozásukról.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Erdőtűz tombol Máramaros megyében, helikopterrel próbálják oltani

Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.

Erdőtűz tombol Máramaros megyében, helikopterrel próbálják oltani
2025. július 03., csütörtök

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után

A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után
2025. július 03., csütörtök

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye

Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye
2025. július 02., szerda

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben

Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben
2025. július 02., szerda

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól

Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól
2025. július 02., szerda

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben

Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben
2025. július 02., szerda

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent

Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent
2025. július 02., szerda

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben

Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben
2025. július 02., szerda

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek

Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek
2025. július 02., szerda

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég

A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég