A nagyváradi beszélgetés résztvevői: Kalmár Ferenc, Csomortányi István, Szili Katalin, Tőkés László és Szilágyi Zsolt
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A jelenlegi háborús helyzetben is terítéken kell tartani az autonómia kérdését, hiszen az erdélyi magyarok sem akarnak mást, mint ami számos más európai országban élő őshonos közösségnek megadatott – hangzott el egy, az önrendelkezés témájában szerdán Nagyváradon megtartott sajtótájékoztatón.
2022. október 19., 18:512022. október 19., 18:51
2022. október 21., 12:382022. október 21., 12:38
A magyarság semmi mást nem szeretne, mint ami máshol Európában már bevált, bejáratott struktúra – hangzott el ismételten és hangsúlyosan azon a szerdai nagyváradi sajtótájékoztatón, amelynek apropóját az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadásában megjelent, a svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv bemutatója adta.
Az eseményen Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) külügyi és nemzetpolitikai bizottságának elnöke moderálásával Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos és Csomortányi István, a Partiumi Autonómiatanács alelnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke beszélgetett az összegyűlt újságírókkal.
A felek ugyanakkor abban is egyetértettek, hogy a jelenlegi háborús időkben sem szabad lekerülnie napirendről az önrendelkezés kérdésének, ugyanis akkor elfelejtődik. „Nem szabad hagyni, ez létünk, megmaradásunk záloga” – szögezte le Kalmár Ferenc.
A könyv kapcsán Szili Katalin hangsúlyozta, egyszerre jelent iránytűt és tükröt is az erdélyi autonómiatörekvéseknek. Iránytű, mert megmutatja, hogy a svájci kanton hogyan jutott el az autonómiáig, illetve milyen intézményrendszert hoztak létre, de tükör is egyben, amely egyebek mellett azt is megmutatja, hol vannak hiányosságok a nemzetközi jogszabályokban.
Kalmár Ferenc eközben arról értekezett, hogy a kollektív jogok elismerése terén vannak gondok, a román–magyar vegyesbizottságban is ennek az elismertetése jelenti az egyik kulcskérdést. „Kollektív jogok nélkül a kisebbségek integrálódása asszimiláció” – irányította rá a figyelmet a téma fontosságára.
Kalmár Ferenc szerint azonban attól, hogy nincsenek kötelező érvényű előírások a kollektív jogok tiszteletben tartására, számos ország elismeri ezeket, és autonómiát biztosít az ott élő közösségeknek. Példaként a délszláv országokat, Finnországot, Olaszországot említette.
Csomortányi István eközben azt emelte ki, hogy már a legutóbbi népszámlálásig 30 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma, és amennyiben igaz az, hogy a legfrissebb adatsorokban már csak 1 millió körüli magyar fog szerepelni, „az kiállítja a bizonyítványt Románia kisebbségpolitikájáról, hiszen ez azt mutatná, hogy békeidőben 40 százalékos volt a veszteség, ami igazi kataklizma”.
A sajtóbeszélgetésen szóba került a magyar–magyar együttműködés és a magyar–román párbeszéd kérdése is. Szili Katalin a Krónika kérdésére emlékeztetett, hogy ő maga rendszeresen le szokott ülni az erdélyi magyarság képviselőivel, ezek „leánykori neve” a kolozsvári találkozó.
– nyilatkozta a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: egyrészt arról egyeztetnek majd, hogy mi az a modus vivendi, amivel a már meglévő jogszabályok alapján, például a Székelyföldön vagy a Partiumban lehet kooperálni. Itt például a turizmus és az oktatás témáját említette.
Szili Katalin
Fotó: MTI/Kiss Gábor
„A másik témakör pedig az lenne, hogyan tudjuk azt a végső, általunk áhított állapotot elérni” – utalt az autonómiára Szili Katalin, megjegyezve, 1988-ban sem gondolt senki arra, hogy 1989-ben eljön a rendszerváltás.
– fogalmazott Szili Katalin, leszögezve, az egy tragédia, hogy miközben európai lakosság 10 százaléka őshonos nemzeti kisebbség, 5 százalék bevándorló, ehhez képest a bevándorlásról jóval több szó esik.
Ami a magyar–román párbeszédet illeti, Kalmár Ferenctől azt kérdeztük, mennyire van remény arra, hogy a román közösség szemében az autonómia szó ne legyen „vörös posztó”. „Amikor az ember leül tárgyalni, megoldást próbál keresni, akkor csak optimistán szabad leülni, mert ellenkező esetben nincs értelme” – fogalmazott a miniszteri biztos. Szerinte több téma van, amiben lehetnek előrelépések, és fontos, hogy sikerüljön a kollektív jogok kapcsán közös nevezőre jutni, hiszen addig nem lehet autonómiáról tárgyalni.
Jura kantonról A Jura-hegység vidékén élő francia nyelvű népesség egy része az 1815. évi bécsi kongresszus határozata alapján Svájchoz, a németnyelvű Bern kanton közigazgatási kötelékébe került. Mint az Erdélyi Szövetség és a Kráter Műhely közös kiadásában megjelent, a svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv nagyváradi bemutatója előtt kiadott sajtóanyag is felidézi, az 1960–70-es évek erőszakos összetűzései – robbantások, tüntetések, megfélemlítések stb. – után a 90-es években háromoldalú tárgyalások kezdődtek meg a berni Szövetségi kormány, Bern kanton és a közben autonómiát elnyerő Jura kanton között. A Berni kantonban rekedt francia népesség önigazgatását illetően szembenálló felek folyamatosan tárgyaltak két évtizeden át a Juraközi Egyeztető Gyűlés keretében. Napjainkra létrejöhetett a francia nyelvű lakosság számára az önálló Jura kanton; az autonóm státusszal rendelkező Berni Jura; Biel/Bienne város kétnyelvű közigazgatási körzete. Más községek utólagos népszavazásokon dönthettek a hovatartozásukról.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.
Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!