Teodor Meleșcanu román és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy kávé mellett egyeztet Dubrovnikban
Fotó: MTI/Mitko Sztojcsev
Szijjártó Péter szerint az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli kétoldalú viszonyt enyhíteni tudják.
2019. április 13., 13:222019. április 13., 13:22
2019. április 13., 13:272019. április 13., 13:27
A külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak nyilatkozott pénteken a horvátországi Dubrovnikban, ahol a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott számos partnerével.
A Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: még most is több nyitott kérdés van a magyar–román kapcsolatokban.
Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért szerinte sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket „szemtől szemben, személyesen beszéljük meg”.
„Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalunk e kérdésekről – például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről –, akkor azok előbb-utóbb megoldódnak” – idézte az MTI Szijjártó Pétert. A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel” tudják tisztázni.
Az elmúlt napokban Dubrovnik adott otthont a Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetői csúcstalálkozójának. A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztetett Kínával.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!