Teodor Meleșcanu román és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy kávé mellett egyeztet Dubrovnikban
Fotó: MTI/Mitko Sztojcsev
Szijjártó Péter szerint az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli kétoldalú viszonyt enyhíteni tudják.
2019. április 13., 13:222019. április 13., 13:22
2019. április 13., 13:272019. április 13., 13:27
A külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak nyilatkozott pénteken a horvátországi Dubrovnikban, ahol a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott számos partnerével.
A Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: még most is több nyitott kérdés van a magyar–román kapcsolatokban.
Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért szerinte sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket „szemtől szemben, személyesen beszéljük meg”.
„Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalunk e kérdésekről – például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről –, akkor azok előbb-utóbb megoldódnak” – idézte az MTI Szijjártó Pétert. A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel” tudják tisztázni.
Az elmúlt napokban Dubrovnik adott otthont a Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetői csúcstalálkozójának. A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztetett Kínával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.
Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fox News amerikai televíziónak adott nyilatkozatában, egyúttal rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól, miután a Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos feg
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Izrael elfogadta a hatvan napos gázai tűzszünet véglegesítéséhez szükséges feltételeket – közölte Donald Trump amerikai elnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!