Fotó: Juhász Bálint/Facebook
Míg a román kormány kétoldalú megállapodáshoz köti, a bukaresti sajtó pedig támadja Magyarország erdélyi gazdaságfejlesztési programját, addig Szerbiában semmiféle akadályba nem ütközik ugyanaz a rendszer. Juhász Bálint, a magyar támogatást közvetítő vajdasági Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a Krónikának adott interjújában elmondta, a szerb miniszterelnök példaként emelte ki a programot, amely a balkáni ország számára is lehetőség, hiszen helyben teremt egzisztenciát, növeli a foglalkoztatást.
2020. június 11., 14:272020. június 11., 14:27
2020. június 11., 14:342020. június 11., 14:34
– A román kabinet nemrég egy külön román–magyar kormányközi megállapodáshoz kötötte a gazdaságfejlesztési támogatások folytatását. Van-e ilyen jellegű megállapodás a magyar és a szerb kormány között, hogyan viszonyul a belgrádi vezetés a programhoz?
– A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által kidolgozott és kiharcolt vajdasági gazdaságfejlesztési program a szerbiai törvények teljes tiszteletben tartásával és a magyarországi előírásokkal összhangban működik a Prosperitati Alapítvány gondozásában, az európai uniós elvek figyelembevételével. Külön magyar–szerb kormányközi megállapodás nem született.
Miután Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Pásztor István, a VMSZ elnöke 2015 novemberében bejelentették, hogy a magyar kormány támogatja az elkészült stratégia megvalósítását, néhány ellenzéki politikus kísérletet tett a kezdeményezés kisiklatására. Nem beszélve egyes vajdasági magyar érdekköröket, amelyek mindent megtettek, hogy lejárassák a még el sem indult programot. Azonban Szerbia kormányfője elmondta, hogy a program nemcsak a vajdasági magyar közösség számára, hanem Szerbia számára is lehetőség, hiszen helyben teremt egzisztenciát, növeli a foglalkoztatást, hozzájárul a GDP növekedéséhez, és adó formájában az államháztartást növeli.
Példaként emelte ki a programot, örömét fejezte ki, hogy Magyarország Szerbiába kíván beruházni, s mindenki mást is támogatni fog, akik ezt szeretné tenni. Ezután a program megvalósítása nem ütközött akadályba Szerbiában.
Hiszen a program átlátható módon, pályázatok útján, szakmai értékelések alapján meghozott döntésekkel valósul meg, amiben nem lehet olyan tendenciákat felfedezni, amelyekkel a közvéleményt riogatták.
– Vajdaságon kívüli országrészekre is kiterjed a fejlesztési program? Szerb nemzetiségűek körében népszerűek a pályázatok?
– A program megvalósításának helyszíne a Vajdaság, ami nemcsak földrajzi, de közigazgatási értelemben is jól behatárolható. Ettől egyszer volt eltérés az eddigi két fejlesztési ciklusban: egy esetben írtunk ki pályázatot vajdasági magyar vállalkozások belgrádi turisztikai beruházásainak megvalósítására. A beszállítói körökön keresztül viszont egész Szerbia területén érezhető a program hatása, nemcsak a Vajdaságban, hanem az ország egész területén ismerik a Prosperitati Alapítvány nevét, tudják, hogy milyen programot valósít meg a VMSZ és a magyar kormány.
A kedvezményezettek egy része szerb nemzetiségű, de zömében vajdasági magyarok élnek a lehetőséggel.
– Összességében milyen a magyar gazdaságfejlesztési program szerb visszhangja? Érik azt politikai vagy médiatámadások?
– A gazdaságfejlesztési program megítélése pozitív Vajdaságban és Szerbiában is. Az eddigi időszakban mintegy 15 ezer pályázatot fogadtunk be, és ebből 13 ezer projektet támogattunk. A megvalósított beruházások összértéke mintegy 300 millió euró, aminek nagyjából a fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele önrész és banki hitel, azaz a helyi gazdálkodók és vállalkozók hozzáadott értéke. Ezzel Magyarország az egyik legnagyobb beruházó országgá lépett elő Szerbiában, de a Vajdaságban még kiemeltebben. A program sikeres megvalósítása újabb magyarországi vállalkozásokat vonzott a régióba. Az elmúlt húsz év elmulasztott lehetőségei után ezek igazán jó hírek.
Budapest folytatja a külhoni gazdaságfejlesztési projekteket
Kiemelten fontosnak nevezte Seszták Miklós kereszténydemokrata (KDNP) képviselő tegnap, hogy a koronavírus miatti gazdasági válsághelyzetben is folytatódjanak a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében. A honatya az Országgyűlés tegnapi ülésén elhangzott felszólalásában elmondta: 2016 óta több mint 230 milliárd forintos fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást a magyar kormány, ezzel több ezer munkahely jött létre a Vajdaságban, Erdélyben, Muravidéken, Felvidéken, Drávaszögben és Kárpátalján. Hangsúlyozta: a programok megvalósítása idén is folytatódik, többek között ipari innovációra, szálloda- és turizmusfejlesztésre adnak forrásokat. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára elmondta: a koronavírus-járványt megelőzően erős volt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé, hogy most a külhoni magyaroknak is tudnak segíteni. „A nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal, erősebben állunk ma itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt száz évben bármikor” – hangsúlyozta az államtitkár.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője szerint a Nyugat a legrosszabb forgatókönyvekre készül, miután a diplomáciai lehetőségek kimerültek.
Izrael vasárnap reggel megnyitotta légterét az éjszakai, sikeresen kivédett légitámadás után – jelentette a reptéri hatóság. A magyar és a román hivatalosságok is szolidaritásukat fejezték ki Izrael mellett.
A légvédelem ellenrakétái elfogták az Izraelre kilőtt több tucat iráni ballisztikus rakétát – jelentette az izraeli 12-es televízió magas rangú izraeli tisztségviselőkre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!