„A világ már évtizedekkel ezelőtt eljutott egy olyan közös pontra, miszerint egy nukleáris háború a ma ismert világ végét jelentené, ezért elfogadhatatlan. Ha az orosz vezetést racionális szereplőnek gondoljuk – márpedig azt gondolom, hogy az, hiszen egy meghatározott orosz birodalmi logikát követ –, akkor a nukleáris fegyverek bevetése sem merülhet fel ténylegesen” – mondta lapunknak Bendarzsevszkij.

Arra emlékeztetett, hogy az orosz katonai doktrína alapvetően két esetben teszi lehetővé ilyen fegyverek bevetését: amennyiben tömegpusztító fegyverekkel történő támadás éri Oroszország területét, vagy ha veszélybe kerül Oroszország léte. „Az Ukrajnában zajló harcok jelenlegi szakaszában egyikről sem beszélhetünk. Ugyanakkor a megfogalmazás akár tágabb értelmezést is lehetővé tesz. Hiszen mit értünk pontosan Oroszország létének a veszélybe kerülése alatt? Ez nem definiálható pontosan. Azt is hozzá kell tenni, hogy az orosz stratégiai dokumentumokat tekintve csak a jéghegy csúcsát látjuk, nagy része titkosítás alatt van” – fogalmazott a szakértő.

„Jellemzően néhány kilotonna hatóerővel rendelkeznek, a stratégiai fegyverek elméleti, akár száz megatonnáig terjedő hatóerejével szemben. Így elsősorban harcászati jelentősége van. Itt van egy másik fontos különbség a stratégiai fegyverekkel szemben: a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és nem állnak készenlétben, mint a stratégiaiak. Vagyis amennyiben Moszkvában a fegyverek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket, ami akár egy figyelmeztető lépésre, vagy megelőző csapásra is lehetőséget adhat” – fejtette ki az elemző.

Bendarzsevszkij Anton nem tartja valószínűnek, hogy egy ilyen támadás az ukrán vezetést az orosz ultimátum elfogadására kényszerítené. „A nukleáris fegyverek bevetésével drasztikusan módosulna a nemzetközi helyzet, és várhatóan az Oroszországgal semleges vagy elnéző viszonyt ápoló államokat – Kína, India, Brazília – is szembefordítanák Moszkvával. A második világháború óta a nukleáris fegyverek bevetése tabutéma, egy olyan konszenzusos vörös vonal, amelyet senki nem léphet át” – vélekedett a Krónikának a szakértő.

Azt is megkérdeztük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójától, hogy egy ilyen radikális akcióra mit léphetne válaszként az Egyesült Államok, illetve a NATO. Mint elmondta, ezúttal is kijelenthető, miszerint egy potenciális orosz nukleáris csapásra válaszul a nyugati fenyegetések csak a jéghegy csúcsát jelentik, a tényleges stratégiai terveket pedig nem ismerjük. Szerinte nem hiába hangsúlyozta Putyin szeptemberi beszédében, hogy a „minden elérhető katonai eszköz bevetéséről” szóló állítás nem blöff.