Nyugati félelmek szerint nukleáris meghajtású tengeralattjáróról vethet be atomfegyvert Moszkva
Fotó: eng.mil.ru
Nem tartja valószínűnek az atomfegyverek orosz bevetését a Krónikának nyilatkozó Bendarzsevszkij Anton, aki arról is beszélt, hogy a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és a stratégiaiakkal ellentétben nem állnak készenlétben. A magyarországi szakértő szerint amennyiben Moszkvában ezek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket.
2022. október 04., 18:592022. október 04., 18:59
2022. október 04., 19:342022. október 04., 19:34
Milyen bombákat vethet be Vlagyimir Putyin? – kérdeztük Bendarzsevszkij Antont, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját annak kapcsán, hogy az orosz elnök taktikai atomfegyverek esetleges bevetéséről beszél. A belarusz származású, Magyarországon élő elemző szerint a nukleáris fegyverek addig jók, amíg fenyegetni lehet velük.
„A világ már évtizedekkel ezelőtt eljutott egy olyan közös pontra, miszerint egy nukleáris háború a ma ismert világ végét jelentené, ezért elfogadhatatlan. Ha az orosz vezetést racionális szereplőnek gondoljuk – márpedig azt gondolom, hogy az, hiszen egy meghatározott orosz birodalmi logikát követ –, akkor a nukleáris fegyverek bevetése sem merülhet fel ténylegesen” – mondta lapunknak Bendarzsevszkij.
Arra emlékeztetett, hogy az orosz katonai doktrína alapvetően két esetben teszi lehetővé ilyen fegyverek bevetését: amennyiben tömegpusztító fegyverekkel történő támadás éri Oroszország területét, vagy ha veszélybe kerül Oroszország léte. „Az Ukrajnában zajló harcok jelenlegi szakaszában egyikről sem beszélhetünk. Ugyanakkor a megfogalmazás akár tágabb értelmezést is lehetővé tesz. Hiszen mit értünk pontosan Oroszország létének a veszélybe kerülése alatt? Ez nem definiálható pontosan. Azt is hozzá kell tenni, hogy az orosz stratégiai dokumentumokat tekintve csak a jéghegy csúcsát látjuk, nagy része titkosítás alatt van” – fogalmazott a szakértő.
„Jellemzően néhány kilotonna hatóerővel rendelkeznek, a stratégiai fegyverek elméleti, akár száz megatonnáig terjedő hatóerejével szemben. Így elsősorban harcászati jelentősége van. Itt van egy másik fontos különbség a stratégiai fegyverekkel szemben: a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és nem állnak készenlétben, mint a stratégiaiak. Vagyis amennyiben Moszkvában a fegyverek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket, ami akár egy figyelmeztető lépésre, vagy megelőző csapásra is lehetőséget adhat” – fejtette ki az elemző.
Vlagyimir Putyin nemrég arra figyelmeztetett: nem blöfföl a nukleáris fegyverek használatával
Fotó: Vlagyimir Putyin/Facebook
Bendarzsevszkij Anton nem tartja valószínűnek, hogy egy ilyen támadás az ukrán vezetést az orosz ultimátum elfogadására kényszerítené. „A nukleáris fegyverek bevetésével drasztikusan módosulna a nemzetközi helyzet, és várhatóan az Oroszországgal semleges vagy elnéző viszonyt ápoló államokat – Kína, India, Brazília – is szembefordítanák Moszkvával. A második világháború óta a nukleáris fegyverek bevetése tabutéma, egy olyan konszenzusos vörös vonal, amelyet senki nem léphet át” – vélekedett a Krónikának a szakértő.
Milyen küldetést kapott a nukleáris meghajtású tengeralattjáró?
Aggodalmat keltett nemzetközi szinten, hogy elhagyta fehér-tengeri bázisát a K329 Belgorod nevű orosz nukleáris meghajtású tengeralattjáró. Több nyugati hírügynökség idézte azt a NATO hírszerzésének tulajdonított kiszivárgott jelentést, amely arra figyelmeztet, hogy a tengeralattjáró a Kara-tengerre tarthat, ahol letesztelheti Poszeidón torpedóit. A Magyar Nemzet közölte, a Poszeidón torpedó Oroszország egyik legmodernebb fegyvere, ereje abban rejlik, hogy a legénység nélküli drónnak saját nukleáris reaktora van, így óriási távolságokat is meg tud tenni, nagy sebességgel, így szinte megállíthatatlan. A fegyvert ráadásul hagyományos és nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Egy part menti város elleni csapásnál ezért a termonukleáris detonáció mellett egyfajta radioaktív cunami hatásával is számolni kellene. Hogy pontosan mire képes a torpedó, azt nem lehet tudni, és azt a NATO sem tartja valószínűnek, hogy valóban atomtöltetet teszteljenek nemzetközi vizeken. Az ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy erőfitogtatásként kipróbálják – a robbanófej nélküli – fegyvert.
Azt is megkérdeztük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójától, hogy egy ilyen radikális akcióra mit léphetne válaszként az Egyesült Államok, illetve a NATO. Mint elmondta, ezúttal is kijelenthető, miszerint egy potenciális orosz nukleáris csapásra válaszul a nyugati fenyegetések csak a jéghegy csúcsát jelentik, a tényleges stratégiai terveket pedig nem ismerjük. Szerinte nem hiába hangsúlyozta Putyin szeptemberi beszédében, hogy a „minden elérhető katonai eszköz bevetéséről” szóló állítás nem blöff.
Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója
Fotó: Bendarzsevszkij Anton
Újságírók egyébként kedden megkérdezték a Kreml szóvivőjétől, miként kommentálja a londoni The Times című napilap cikkét, amely szerint a NATO arra figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy Oroszország atomkísérleteket végezhet Ukrajna határán, a Fekete-tengeren. „A nyugati média, a nyugati politikusok, az államfők most túlzásba viszik a nukleáris retorikai gyakorlatot. Mi ebben nem akarunk részt venni” – válaszolta Dmitrij Peszkov.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
szóljon hozzá!