Számolhatunk orosz nukleáris csapással? A szakértő szerint az atomfegyverek bevetése átrajzolná a nemzetközi helyzetet

Nyugati félelmek szerint nukleáris meghajtású tengeralattjáróról vethet be atomfegyvert Moszkva •  Fotó: eng.mil.ru

Nyugati félelmek szerint nukleáris meghajtású tengeralattjáróról vethet be atomfegyvert Moszkva

Fotó: eng.mil.ru

Nem tartja valószínűnek az atomfegyverek orosz bevetését a Krónikának nyilatkozó Bendarzsevszkij Anton, aki arról is beszélt, hogy a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és a stratégiaiakkal ellentétben nem állnak készenlétben. A magyarországi szakértő szerint amennyiben Moszkvában ezek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket.

Pataky István

2022. október 04., 18:592022. október 04., 18:59

2022. október 04., 19:342022. október 04., 19:34

Milyen bombákat vethet be Vlagyimir Putyin? – kérdeztük Bendarzsevszkij Antont, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját annak kapcsán, hogy az orosz elnök taktikai atomfegyverek esetleges bevetéséről beszél. A belarusz származású, Magyarországon élő elemző szerint a nukleáris fegyverek addig jók, amíg fenyegetni lehet velük.

Ennek megfelelően az orosz nukleáris fegyverpotenciál elsősorban elrettentő célokat szolgál, a legkomolyabb nyomásgyakorlási eszköz.

„A világ már évtizedekkel ezelőtt eljutott egy olyan közös pontra, miszerint egy nukleáris háború a ma ismert világ végét jelentené, ezért elfogadhatatlan. Ha az orosz vezetést racionális szereplőnek gondoljuk – márpedig azt gondolom, hogy az, hiszen egy meghatározott orosz birodalmi logikát követ –, akkor a nukleáris fegyverek bevetése sem merülhet fel ténylegesen” – mondta lapunknak Bendarzsevszkij.

Arra emlékeztetett, hogy az orosz katonai doktrína alapvetően két esetben teszi lehetővé ilyen fegyverek bevetését: amennyiben tömegpusztító fegyverekkel történő támadás éri Oroszország területét, vagy ha veszélybe kerül Oroszország léte. „Az Ukrajnában zajló harcok jelenlegi szakaszában egyikről sem beszélhetünk. Ugyanakkor a megfogalmazás akár tágabb értelmezést is lehetővé tesz. Hiszen mit értünk pontosan Oroszország létének a veszélybe kerülése alatt? Ez nem definiálható pontosan. Azt is hozzá kell tenni, hogy az orosz stratégiai dokumentumokat tekintve csak a jéghegy csúcsát látjuk, nagy része titkosítás alatt van” – fogalmazott a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton úgy véli, elsősorban taktikai nukleáris fegyverek bevetéséről van szó, amelyek a stratégiai atomfegyverekkel szemben korlátozott erővel bírnak.

„Jellemzően néhány kilotonna hatóerővel rendelkeznek, a stratégiai fegyverek elméleti, akár száz megatonnáig terjedő hatóerejével szemben. Így elsősorban harcászati jelentősége van. Itt van egy másik fontos különbség a stratégiai fegyverekkel szemben: a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és nem állnak készenlétben, mint a stratégiaiak. Vagyis amennyiben Moszkvában a fegyverek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket, ami akár egy figyelmeztető lépésre, vagy megelőző csapásra is lehetőséget adhat” – fejtette ki az elemző.

Vlagyimir Putyin nemrég arra figyelmeztetett: nem blöfföl a nukleáris fegyverek használatával •  Fotó: Vlagyimir Putyin/Facebook Galéria

Vlagyimir Putyin nemrég arra figyelmeztetett: nem blöfföl a nukleáris fegyverek használatával

Fotó: Vlagyimir Putyin/Facebook


Azon kérdésünkre, hogy hova irányíthatja, hol vetheti be az atomfegyvereket Moszkva, s milyen következményekkel járna a bevetés, a szakértő úgy vélte, a taktikai nukleáris fegyverek bevetésének valószínűleg két lehetősége lenne. „Az egyik egy demonstratív jellegű nukleáris csapás egy üres területen, amely jelezné az orosz szándékokat a nukleáris fegyverek további bevetésére. A másik lehetőség az ukrán fegyveres erők elleni közvetlen csapás, amely emberi áldozatokkal is járna. Ez történhetne például az ukrán ellentámadásban résztvevő erőkkel szemben Herszon vagy Harkiv környékén” – vázolta a forgatókönyveket Bendarzsevszkij Anton. Fontosnak tartotta kiemelni ugyanakkor, hogy ez egy 21. századi háború, amely nem hasonlít az előző évszázad nagy háborúira.

Itt nincsenek olyan nagy emberi erőkoncentrációk, ahol nagy pusztítást lehetne végezni egy ilyen fegyverrel – tette hozzá.

Bendarzsevszkij Anton nem tartja valószínűnek, hogy egy ilyen támadás az ukrán vezetést az orosz ultimátum elfogadására kényszerítené. „A nukleáris fegyverek bevetésével drasztikusan módosulna a nemzetközi helyzet, és várhatóan az Oroszországgal semleges vagy elnéző viszonyt ápoló államokat – Kína, India, Brazília – is szembefordítanák Moszkvával. A második világháború óta a nukleáris fegyverek bevetése tabutéma, egy olyan konszenzusos vörös vonal, amelyet senki nem léphet át” – vélekedett a Krónikának a szakértő.

Frissítés

Milyen küldetést kapott a nukleáris meghajtású tengeralattjáró?
Aggodalmat keltett nemzetközi szinten, hogy elhagyta fehér-tengeri bázisát a K329 Belgorod nevű orosz nukleáris meghajtású tengeralattjáró. Több nyugati hírügynökség idézte azt a NATO hírszerzésének tulajdonított kiszivárgott jelentést, amely arra figyelmeztet, hogy a tengeralattjáró a Kara-tengerre tarthat, ahol letesztelheti Poszeidón torpedóit. A Magyar Nemzet közölte, a Poszeidón torpedó Oroszország egyik legmodernebb fegyvere, ereje abban rejlik, hogy a legénység nélküli drónnak saját nukleáris reaktora van, így óriási távolságokat is meg tud tenni, nagy sebességgel, így szinte megállíthatatlan. A fegyvert ráadásul hagyományos és nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Egy part menti város elleni csapásnál ezért a termonukleáris detonáció mellett egyfajta radioaktív cunami hatásával is számolni kellene. Hogy pontosan mire képes a torpedó, azt nem lehet tudni, és azt a NATO sem tartja valószínűnek, hogy valóban atomtöltetet teszteljenek nemzetközi vizeken. Az ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy erőfitogtatásként kipróbálják – a robbanófej nélküli – fegyvert.

Azt is megkérdeztük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójától, hogy egy ilyen radikális akcióra mit léphetne válaszként az Egyesült Államok, illetve a NATO. Mint elmondta, ezúttal is kijelenthető, miszerint egy potenciális orosz nukleáris csapásra válaszul a nyugati fenyegetések csak a jéghegy csúcsát jelentik, a tényleges stratégiai terveket pedig nem ismerjük. Szerinte nem hiába hangsúlyozta Putyin szeptemberi beszédében, hogy a „minden elérhető katonai eszköz bevetéséről” szóló állítás nem blöff.

Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója •  Fotó: Bendarzsevszkij Anton Galéria

Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója

Fotó: Bendarzsevszkij Anton


„Kérdés, hogy az Egyesült Államok és a NATO oldalán beszélhetünk-e blöffről, vagy van egy tényleges elhatározás. Én azt gondolom, hogy Washington kényszerhelyzetbe kerül egy esetleges orosz nukleáris csapásnál, és kénytelen lesz valamilyen választ adni rá. Az atomfegyverek bevetése – főleg egy nukleáris nagyhatalom részéről egy nem-nukleáris állammal szemben – veszélyes precedenst teremtene a nemzetközi gyakorlatban” – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton. Hozzátette, nyilvánvalónak tartja, hogy a szankciós válaszlépés már nem lesz elegendő. „Elsősorban egy asszimmetrikus válasz jöhet szóba, vagyis nem nukleáris, hanem konvencionális fegyverekkel történő demonstratív csapás – például az orosz fekete-tengeri erőkkel szemben. Egy másik potenciális lehetőség az amerikai csapatok beküldése Ukrajnába helyi infrastruktúra és katonai objektumok érdekében, amely kétségtelenül tovább emelné a téteket” – állapította meg az elemző.

Újságírók egyébként kedden megkérdezték a Kreml szóvivőjétől, miként kommentálja a londoni The Times című napilap cikkét, amely szerint a NATO arra figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy Oroszország atomkísérleteket végezhet Ukrajna határán, a Fekete-tengeren. „A nyugati média, a nyugati politikusok, az államfők most túlzásba viszik a nukleáris retorikai gyakorlatot. Mi ebben nem akarunk részt venni” – válaszolta Dmitrij Peszkov.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 26., szombat

Teherán szerint nem okozott jelentős károkat az Irán elleni izraeli légitámadás

Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.

Teherán szerint nem okozott jelentős károkat az Irán elleni izraeli légitámadás
2024. október 26., szombat

Schengeni övezet: a belügyminiszter szerint szinte nullára csökkent a migrációs nyomás Románia határain

Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.

Schengeni övezet: a belügyminiszter szerint szinte nullára csökkent a migrációs nyomás Románia határain
2024. október 26., szombat

Több ország is óva intette Teheránt az izraeli válaszcsapástól

Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.

Több ország is óva intette Teheránt az izraeli válaszcsapástól
2024. október 26., szombat

Áder Jánosnak és Tomislav Nikolicnak ítélték oda a Pásztor István-díjat

Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.

Áder Jánosnak és Tomislav Nikolicnak ítélték oda a Pásztor István-díjat
2024. október 26., szombat

Iráni célpontokat támadott szombat hajnalban az izraeli légierő

Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.

Iráni célpontokat támadott szombat hajnalban az izraeli légierő
2024. október 25., péntek

Putyin: Moszkva kész az észszerű kompromisszumra

Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.

Putyin: Moszkva kész az észszerű kompromisszumra
2024. október 25., péntek

Sokakat megsebesített Észak-Izraelben egy Libanonból elindított rakéta

Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.

Sokakat megsebesített Észak-Izraelben egy Libanonból elindított rakéta
2024. október 25., péntek

Visszatértek a Földre az űrhajósok, akik a Nemzetközi Űrállomáson rekedtek

Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.

Visszatértek a Földre az űrhajósok, akik a Nemzetközi Űrállomáson rekedtek
2024. október 25., péntek

Több sajtós is életét vesztette egy izraeli légicsapásban

Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.

Több sajtós is életét vesztette egy izraeli légicsapásban
2024. október 25., péntek

Felmerült, hogy fizetőssé tegyék a belépést a hamarosan újranyíló Notre-Dame-székesegyházba

Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.

Felmerült, hogy fizetőssé tegyék a belépést a hamarosan újranyíló Notre-Dame-székesegyházba