Nyugati félelmek szerint nukleáris meghajtású tengeralattjáróról vethet be atomfegyvert Moszkva
Fotó: eng.mil.ru
Nem tartja valószínűnek az atomfegyverek orosz bevetését a Krónikának nyilatkozó Bendarzsevszkij Anton, aki arról is beszélt, hogy a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és a stratégiaiakkal ellentétben nem állnak készenlétben. A magyarországi szakértő szerint amennyiben Moszkvában ezek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket.
2022. október 04., 18:592022. október 04., 18:59
2022. október 04., 19:342022. október 04., 19:34
Milyen bombákat vethet be Vlagyimir Putyin? – kérdeztük Bendarzsevszkij Antont, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját annak kapcsán, hogy az orosz elnök taktikai atomfegyverek esetleges bevetéséről beszél. A belarusz származású, Magyarországon élő elemző szerint a nukleáris fegyverek addig jók, amíg fenyegetni lehet velük.
„A világ már évtizedekkel ezelőtt eljutott egy olyan közös pontra, miszerint egy nukleáris háború a ma ismert világ végét jelentené, ezért elfogadhatatlan. Ha az orosz vezetést racionális szereplőnek gondoljuk – márpedig azt gondolom, hogy az, hiszen egy meghatározott orosz birodalmi logikát követ –, akkor a nukleáris fegyverek bevetése sem merülhet fel ténylegesen” – mondta lapunknak Bendarzsevszkij.
Arra emlékeztetett, hogy az orosz katonai doktrína alapvetően két esetben teszi lehetővé ilyen fegyverek bevetését: amennyiben tömegpusztító fegyverekkel történő támadás éri Oroszország területét, vagy ha veszélybe kerül Oroszország léte. „Az Ukrajnában zajló harcok jelenlegi szakaszában egyikről sem beszélhetünk. Ugyanakkor a megfogalmazás akár tágabb értelmezést is lehetővé tesz. Hiszen mit értünk pontosan Oroszország létének a veszélybe kerülése alatt? Ez nem definiálható pontosan. Azt is hozzá kell tenni, hogy az orosz stratégiai dokumentumokat tekintve csak a jéghegy csúcsát látjuk, nagy része titkosítás alatt van” – fogalmazott a szakértő.
„Jellemzően néhány kilotonna hatóerővel rendelkeznek, a stratégiai fegyverek elméleti, akár száz megatonnáig terjedő hatóerejével szemben. Így elsősorban harcászati jelentősége van. Itt van egy másik fontos különbség a stratégiai fegyverekkel szemben: a taktikai fegyverek speciális nukleáris tárolókban vannak, és nem állnak készenlétben, mint a stratégiaiak. Vagyis amennyiben Moszkvában a fegyverek bevetéséről döntenek, a nyugati hírszerzés látni fogja az előkészületeket, ami akár egy figyelmeztető lépésre, vagy megelőző csapásra is lehetőséget adhat” – fejtette ki az elemző.
Vlagyimir Putyin nemrég arra figyelmeztetett: nem blöfföl a nukleáris fegyverek használatával
Fotó: Vlagyimir Putyin/Facebook
Bendarzsevszkij Anton nem tartja valószínűnek, hogy egy ilyen támadás az ukrán vezetést az orosz ultimátum elfogadására kényszerítené. „A nukleáris fegyverek bevetésével drasztikusan módosulna a nemzetközi helyzet, és várhatóan az Oroszországgal semleges vagy elnéző viszonyt ápoló államokat – Kína, India, Brazília – is szembefordítanák Moszkvával. A második világháború óta a nukleáris fegyverek bevetése tabutéma, egy olyan konszenzusos vörös vonal, amelyet senki nem léphet át” – vélekedett a Krónikának a szakértő.
Milyen küldetést kapott a nukleáris meghajtású tengeralattjáró?
Aggodalmat keltett nemzetközi szinten, hogy elhagyta fehér-tengeri bázisát a K329 Belgorod nevű orosz nukleáris meghajtású tengeralattjáró. Több nyugati hírügynökség idézte azt a NATO hírszerzésének tulajdonított kiszivárgott jelentést, amely arra figyelmeztet, hogy a tengeralattjáró a Kara-tengerre tarthat, ahol letesztelheti Poszeidón torpedóit. A Magyar Nemzet közölte, a Poszeidón torpedó Oroszország egyik legmodernebb fegyvere, ereje abban rejlik, hogy a legénység nélküli drónnak saját nukleáris reaktora van, így óriási távolságokat is meg tud tenni, nagy sebességgel, így szinte megállíthatatlan. A fegyvert ráadásul hagyományos és nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Egy part menti város elleni csapásnál ezért a termonukleáris detonáció mellett egyfajta radioaktív cunami hatásával is számolni kellene. Hogy pontosan mire képes a torpedó, azt nem lehet tudni, és azt a NATO sem tartja valószínűnek, hogy valóban atomtöltetet teszteljenek nemzetközi vizeken. Az ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy erőfitogtatásként kipróbálják – a robbanófej nélküli – fegyvert.
Azt is megkérdeztük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójától, hogy egy ilyen radikális akcióra mit léphetne válaszként az Egyesült Államok, illetve a NATO. Mint elmondta, ezúttal is kijelenthető, miszerint egy potenciális orosz nukleáris csapásra válaszul a nyugati fenyegetések csak a jéghegy csúcsát jelentik, a tényleges stratégiai terveket pedig nem ismerjük. Szerinte nem hiába hangsúlyozta Putyin szeptemberi beszédében, hogy a „minden elérhető katonai eszköz bevetéséről” szóló állítás nem blöff.
Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója
Fotó: Bendarzsevszkij Anton
Újságírók egyébként kedden megkérdezték a Kreml szóvivőjétől, miként kommentálja a londoni The Times című napilap cikkét, amely szerint a NATO arra figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy Oroszország atomkísérleteket végezhet Ukrajna határán, a Fekete-tengeren. „A nyugati média, a nyugati politikusok, az államfők most túlzásba viszik a nukleáris retorikai gyakorlatot. Mi ebben nem akarunk részt venni” – válaszolta Dmitrij Peszkov.
Kedden kezdődik és egy hétig tart a XII. Balatoni Csillagösvény, melyen Böjte Csaba ferences szerzetes és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjai vesznek részt.
A magyar kormány kedden azt kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József magyar állampolgár haláláért – közölte Orbán Viktor.
Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.
Kínának és Oroszországnak elő kell mozdítania a nemzetközi rend igazságosabb és észszerűbb irányú fejlődését – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Pekingben, aki a Nagy Népi Csarnokban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert.
Az Európai Unió üdvözölte Donald Trump amerikai elnök újbóli törekvését arra, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültesse – mondta Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő, hozzátéve, hogy Washington 50 napos időkerete „hosszú idő”.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.
Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.
Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.
szóljon hozzá!