Szakértők: Putyin villámháborút akar, de ha elhúzódik, menekülthullámra lehet számítani

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Vlagyimir Putyin orosz elnök „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása – jelentette ki Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője csütörtök reggel az MTI-nek.

MTI

2022. február 24., 08:572022. február 24., 08:57

2022. február 24., 10:572022. február 24., 10:57

Tálas Péter úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat. A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban.

Kommandós támadás indult a kijevi repülőtér ellen és páncélos támadás minden lehetséges irányból, valamint partra is szálltak a tenger felől.

Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtettek ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is. Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.

A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek.

Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít, tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják. Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.

Tálas Péter azt mondta: ha elhúzódik a háború, az menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. Mindez függ a civil halottak számától is.

A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni. Azt mondta: az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt.

Ez azt jelenti, hogy további erőket telepítenek a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, vélhetően Magyarországra is

– fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva úgy értékelt, hogy jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették”.

A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak – hívta fel a figyelmet.

Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában.

Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg.

Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.

Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült, fűzte hozzá.

Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint senki nem akar nagy nemzetközi konfliktust, harmadik világháborút, de kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el.   Kaiser Ferenc azt mondta: jelenleg gazdasági szankciók, diplomáciai lépések várhatók Oroszországgal szemben. Kérdés viszont, hogy ezek elegendőek lesznek-e – jegyezte meg. 

A Nyugat nem akar katonai lépéseket, mindaddig, amíg Oroszország nem akar NATO-tagállamot is megtámadni

– vélekedett, megjegyezve: az orosz retorikában a Baltikum felszabadítása is benne van. Az NKE docense szerint sok forgatókönyv van, de sem a Nyugatnak, sem Oroszországnak nem érdeke a nagyobb háború. Az orosz vezetés viszont „szeretne elmenni a falig”, hogy a legtöbb hasznot realizálja. Kérdés, hogy az orosz vezetés tudja-e, meddig mehet el – mondta Kaiser Ferenc, aki szerint ha nem, „nehéz lesz megálljt parancsolni az eseményeknek”.

Nógrádi: NATO-országot nem támadnak meg az oroszok

Nyilvánvaló, hogy az Ukrajna elleni orosz katonai csapás folytatódik, de az oroszok nem fogják a NATO-országokat megtámadni – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök délelőtti műsorában. Nógrádi György szerint az orosz álláspont az, hogy Ukrajna orosz érdekszféra és „nem tűrik el”, hogy a NATO-ba belépjen vagy nagy mennyiségű nyugati fegyvert kapjon. Azt mondta: az oroszok néhány óra vagy egy-két nap alatt elérik stratégiai céljaikat, amelyek lényege, hogy Ukrajna ne jelenthessen katonailag veszélyt Oroszországra.

A biztonságpolitikai szakértő szerint nyilvánvalóan csak idő kérdése az orosz győzelem. Az a kérdés, hogy Putyin mit ért győzelmen: a mostani ukrán vezetéstől való megszabadulást, kulcsfontosságú pontok elfoglalását vagy Kijev elfoglalását, amire egyébként katonailag képes – tette hozzá.

Megjegyezte: az oroszok érdeke, hogy olyan ukrán vezetés legyen, amelyik nem akar atomfegyvert beszerezni.

Idézet
Az orosz elnök tökéletesen tudja, hogy szankciók lesznek, erre felkészült, ezek ellen Kínából, Iránból és számos más országból fog megfelelő támogatást kapni

– jelezte Nógrádi György, hozzáfűzve, hogy a szankciók gazdasági hatásait Európa is meg fogja érezni és még inkább lemarad az Egyesült Államok mögött.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 24., csütörtök

Lezuhant egy utasszállító repülőgép Oroszországban

Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.

Lezuhant egy utasszállító repülőgép Oroszországban
2025. július 24., csütörtök

Kitiltottak egy zsidóellenes, terroristákat támogató zenekart Magyarországról

A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.

Kitiltottak egy zsidóellenes, terroristákat támogató zenekart Magyarországról
2025. július 24., csütörtök

WHO: éhínség tombol Gázában

Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.

WHO: éhínség tombol Gázában
WHO: éhínség tombol Gázában
2025. július 24., csütörtök

WHO: éhínség tombol Gázában

2025. július 24., csütörtök

Fogolycsere lesz, áttörés nincs az orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalások után

Fogolycseréről állapodott meg Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban tartott harmadik közvetlen tárgyalása során, de úgy tűnik, hogy a tűzszüneti feltételek és az elnökök közötti esetleges csúcstalálkozó tekintetében alig történt előrelépés.

Fogolycsere lesz, áttörés nincs az orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalások után
2025. július 23., szerda

Ellopott dák műkincsek: több millió euró kártérítést kér Hollandiától Románia

A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.

Ellopott dák műkincsek: több millió euró kártérítést kér Hollandiától Románia
2025. július 23., szerda

Több mint 150 ezer eurót és egytucatnyinál is több útlevelet találtak a Moldovából egymilliárd dollárt kisíboló oligarchánál

Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.

Több mint 150 ezer eurót és egytucatnyinál is több útlevelet találtak a Moldovából egymilliárd dollárt kisíboló oligarchánál
2025. július 23., szerda

Trump súlyos következményeket sürgetett az ellene szőtt állítólagos Obama-féle összeesküvés miatt

Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.

Trump súlyos következményeket sürgetett az ellene szőtt állítólagos Obama-féle összeesküvés miatt
2025. július 23., szerda

EU: visszalépés az ukrán korrupcióellenes nyomozóhivatal függetlenségének csorbítása, háborognak az ukránok

Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.

EU: visszalépés az ukrán korrupcióellenes nyomozóhivatal függetlenségének csorbítása, háborognak az ukránok
2025. július 22., kedd

Neonáci hátterű svéd férfi merényletet tervezett a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen

A luxemburgi hatóságok még 2020 februárjában őrizetbe vettek egy svéd férfit, aki a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen tervezett terrortámadást – írta a Het Parool holland lap kedden luxemburgi igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Neonáci hátterű svéd férfi merényletet tervezett a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen
2025. július 22., kedd

Huszonöt ország bírálja Izraelt a gázai hadjárat miatt, Tel-Aviv a Hamászt teszi felelőssé

Huszonöt ország – köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország és Japán külügyminiszterei – a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítására szólított fel hétfőn egy közös nyilatkozatban.

Huszonöt ország bírálja Izraelt a gázai hadjárat miatt, Tel-Aviv a Hamászt teszi felelőssé