Orbán Viktor
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Moszkvában tárgyal kedden a magyar miniszterelnök. A megbeszélést az Ukrajna miatt pattanásig feszült amerikai–orosz szembenállás kapcsán övezi különösen nagy érdeklődés. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Orbán Viktor a tárgyalásos megoldást képviseli, s e tekintetben Magyarország álláspontja a némethez és a franciához áll közelebb.
2022. január 31., 19:132022. január 31., 19:13
2022. január 31., 19:512022. január 31., 19:51
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden munkalátogatás keretében tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben. Washington, de néhány európai uniós állam is ukrajnai orosz invázióról, háborús veszélyről beszél, a nyugati média egy részében éppen ezért bírálták a magyar kormányfő moszkvai vizitjét.
Természetesen Magyarország NATO-tag, tagja az Európai Uniónak, minden ilyen tárgyalás előtt egyeztetek és koordinálok a nyugati szövetségeseinkkel” – mondta néhány nappal ezelőtti rádióinterjújában Orbán Viktor.
A keddi megbeszélés várható témáival kapcsolatban megkérdeztük a téma szakértőjének számító Stier Gábort. A szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője mindenekelőtt a személyes kapcsolat megerősítését várja a találkozótól.
„A négyszemközti megbeszélés középpontjában jó eséllyel a nemzetközi helyzet áll majd. Itt inkább tájékoztatja egymást a két politikus a saját álláspontjáról, és azokról a kérdésekről, amelyekben közvetlenül érintett. Mivel Oroszország globális hatalom, és jelenleg az események középpontjában áll, e tekintetben mindenképpen Orbán kap több hasznos információt, míg ő elsősorban az európai helyzetről (Nyugat-Balkán, európai energia válság, uniós kérdések, az európai jobboldal alakulása, belső erőátrendeződés, német választások) adhat mélyebb tájékoztatást” – fogalmazott a Krónikának a külpolitikai szakújságíró.
Vlagyimir Putyin
Fotó: Kremlin.ru
Hozzátette: Orbán helyében mindenképpen rákérdezne, hogy az orosz biztonsági garanciáknak az 1997 előtti állapotok visszaállítására vonatkozó pontja mennyiben érinti Magyarországot. „Ugye, itt nem a csatlakozásról, hanem a NATO erőinek és katonai infrastruktúrájának állomásoztatásáról van szó” – pontosított Stier Gábor. Azon kérdésünkre, hogy képviselni fogja-e a magyar miniszterelnök a NATO, illetve az EU álláspontját is az ukrán-orosz konfliktus kapcsán, a főszerkesztő azt mondta:
„Orbán a tárgyalásos megoldást, a diplomáciai erőfeszítések erősítését képviseli, s e tekintetben a magyar álláspont a némethez és a franciához áll közelebb. Azzal a sajátossággal, hogy maga a magyar–ukrán viszony is feszült. Ezért a magyar gondolkodást segítheti, ha Orbán Viktor tisztában van Moszkva céljaival, és azt is tudja, hol húzódnak a Kreml olvasatában azok a bizonyos vörös vonalak” – hangsúlyozta Stier Gábor. Úgy vélte, Orbán Viktor helyesen teszi, ha nem a NATO vagy az EU nevében tárgyal, hanem arra koncentrál, hogy tisztábban lásson az Ukrajna körüli konfliktus, és az orosz–amerikai tárgyalásokon alakuló új európai biztonsági rendszer kérdésében.
Kreml: Moszkvának imponál Budapest önállósága
Magyarország politikájának önállóságát méltatta hétfőn Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Peszkov az MTI szerint nagyon fontosnak minősítette a magyar kormányfő moszkvai látogatását. „Nagyon imponál nekünk az a független megközelítés, amellyel Magyarország a saját érdekeit érvényesíti és megválasztja partnereit” – mondta Peszkov. „És az is imponáló, hogy a koronavírussal kapcsolatos összes negatív tendencia ellenére sikerül folytatnunk az összes gazdasági projektet, amelyből sok van napirenden, és folytatjuk a nemzetközi ügyek közös megbeszélését, beleértve a napirenden lévő legsürgetőbb problémákat is” – fogalmazott a szóvivő.
Korábban mindkét fél hivatalosan is bejelentette a moszkvai magyar–orosz csúcstalálkozót. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár arról tájékoztatta az MTI-t, hogy február elsején délután Orbán Viktor miniszterelnök munkalátogatás keretében tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben. A látogatást hétfőn orosz újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is bejelentette. Havasi Bertalan emlékeztetett: a koronavírus negatív hatásai ellenére sikerült folytatni a magyar–orosz gazdasági projekteket, melyek közül több is a csúcstalálkozó napirendjére kerül. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megvitatják a legfontosabb nemzetközi ügyeket is. Havasi Bertalan és Dmitrij Peszkov is kiemelte: mindkét fél nagyon fontosnak tartja a moszkvai látogatást, tekintettel a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatok fejlettségére. A sajtófőnök hozzátette: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásával egy időben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megbeszélést folytat egymással.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!