Fotó: Facebook/Magyarország kolozsvári főkonzulátusa
Közleményben köszönte meg, és elfogadta az államfői jelölést Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit a Fidesz-KDNP jelölt a köztársasági elnöki tisztségre. Az ellenzéki pártok is reagáltak.
2024. február 23., 08:282024. február 23., 08:28
2024. február 23., 11:482024. február 23., 11:48
„Az Alkotmánybíróság elnökeként ért a megtisztelő jelölés az államfői hivatal betöltésére.
A köztársaságielnök-jelölést tisztelettel megköszönöm, a jelöltséget elfogadom” – áll a Sulyok Tamás által kiadott rövid közleményben.
A tapasztalattal, az alkotmány- és a jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való –forgolódással”, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének államfői jelölését a miniszterelnök péntek reggel. Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, ezek a tulajdonságok együtt az Ab elnökét rajzolták ki, mint a leginkább alkalmas jelöltet. Közölte azt is, hogy a jelölést hosszú egyeztetések, tárgyalások előzték meg, a Fidesz elnöksége is tárgyalt róla.
Elmondta, Magyarország erős ország, most baj van, mert lemondott az előző elnök, „még mindig vérzik az ember szíve”, ráadásul egy olyan ügyben, ahol az államfő döntése és az emberek véleménye élesen szembenállt egymással. Minden bajban van valami reménysugár, mert amikor most végigvették, kiket éreznek úgy, hogy méltóak lennének erre a hivatásra, szép számmal találtak erre méltó magyarokat, amely megerősíti az embernek a saját országába vetett hitét – fogalmazott.
A köztársasági elnököt február 26-án választja meg az Országgyűlés – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a házbizottság pénteki ülését követően a Facebookon. A politikus kifejtette: államfőjelölt érvényes ajánlásához az összes képviselő egyötödének aláírása szükséges, ami 40 főt jelent. Az ellenzéki pártok ezúttal nem állítanak közös jelöltet, ahogy 2022-ben Róna Péter esetén tették. Az LMP Hack Pétert, a Mi Hazánk Csath Magdolnát javasolta, ugyanakkor ezen frakciók nem rendelkeznek a jelöléshez szükséges számú képviselővel, a többi ellenzéki frakció pedig jelezte, hogy nem kíván részt venni a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában – írta Kocsis Máté.
„Tekintettel a ma reggeli Házbizottságon elhangzottakra, az államfő megválasztására február 26-án kerül sor a magyar Országgyűlésben” – zárta bejegyzését a vezető kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője.
A Demokratikus Koalíció szerint egy „újabb fideszes pártkatona lett Orbán Viktor államfőjelöltje”. A párt követeli, hogy Orbán Viktor helyett az emberek döntsenek a köztársasági elnök személyéről. Az MSZP szerint Sulyok Tamás személyében az „autoriter rendszer egy újabb kiszolgálóját jelölte a Fidesz államfőnek”, hiszen Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnökeként lényegében mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt.
A Momentum azt írta: nem vesz részt a Fidesz „parlamenti cirkuszában, ahol kiválasztják Orbán Viktor következő golyóstollát”. A Jobbik szintén a közvetlen elnökválasztást szorgalmazza, „nemzeti minimumnak” nevezve, hogy „ne Orbán egy személyben döntsön az államfőről”. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnök-frakcióvezetője az X közösségi oldalon úgy reagált az államfőjelölésre: Sulyok Tamás pártkatona, aki nem alkalmas a megbomlott nemzeti egység helyreállítására.
Az LMP közleményében Hack Péter jogtudós, egyetemi tanárt Sulyok Tamásnál alkalmasabbnak tartotta a köztársasági elnöki posztra. A Párbeszéd – Zöldek a Facebook-oldalán Sulyok Tamás jelölését „szimpla bábjátéknak” minősítette, amellyel az „Orbán-rezsim csak elfedni akarja a bajt”.
Mint ismeretes, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön jelentette be, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok. A jelölésre azért volt szükség, mert Novák Katalin lemondott az államfői tisztségről, miután vállalta a felelősséget, amiért kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon kényszerítés miatt elítélt korábbi igazgatóhelyettesének.
Meghurcoltakról szóló kolozsvári könyvbemutatón osztotta meg véleményét a magyar Alkotmánybíróság elnöke, az alkotmányjogásztól többek között arról kérdeztük, hogy a mai világban milyen üzenete lehet az egykori politikai foglyok történeteinek.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!