Jens Stoltenberg: mindaz, amit teszünk, azt célozza, hogy erősítsük Ukrajnát
Fotó: Nato.int
A NATO jövő heti csúcstalálkozójának legfontosabb feladata az lesz, hogy megerősítse az észak-atlanti szövetség elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú támogatása mellett – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken.
2024. július 05., 17:062024. július 05., 17:06
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok vezetőinek július 9. és 11. között Washingtonban tartandó találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagországok vezetői várhatóan átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, melynek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítása is. Ezzel összefüggésben közölte: a NATO átveszi a nemzetközi biztonsági segítségnyújtás koordinálását, ami – emelte ki – javítani fogja Ukrajna védelmi képességeit. Hozzátette, hogy a szövetségesek pénzügyi támogatásra tesznek ígéretek Ukrajnának.
– fogalmazott Stoltenberg, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajnának mindene meglesz, ami ahhoz szükséges, hogy megvédje magát és legyőzze Oroszországot. Kijelentette: nincs jele annak, hogy Oroszország a békére készülne. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a tagországok a korábbinál több fegyvert és lőszert, valamint légvédelmi rendszereket juttatnak Ukrajna számára. „Mindaz, amit teszünk, azt célozza, hogy erősítsük Ukrajnát, és mihamarabb felkészítsük a szövetségünkhöz való csatlakozásra” – fogalmazott Stoltenberg, majd megerősítette: mindezen vállalások „hidat képeznek” Ukrajna NATO-tagsága felé.
Kérdésre válaszolva aláhúzta: mivel Ukrajna önálló és független ország, joga van eldönteni, hogy milyen feltételek felelnek meg neki egy béketárgyalás megkezdéséhez. A szövetségesek feleadata az, hogy erősítsék Ukrajnát, ugyanis – mint hangsúlyozta – szoros kapcsolat van a harctéri helyet és aközött, ami a tárgyalóasztalnál történik. „Ha tehát tárgyalásos megoldást akarunk, katonai támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának” – emelte ki.
A NATO-főtitkár közölte, az alapításának idén 75. évfordulóját ünneplő katonai szövetség csúcstalálkozója lehetőséget ad majd a közös védelem és elrettentés melletti elkötelezettség megerősítésére. Tájékoztatása szerint
A NATO emellett tovább erősíti ballisztikus rakétavédelmét egy új bázis létrehozásával Lengyelországban – mondta. Továbbá üdvözölte, hogy 23 szövetséges ország jelenleg már a GDP-jének legalább 2 százalékát szánja védelemi kiadásokra.
A főtitkár azt is elmondta, hogy a csúcstalálkozó vendége lesz Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea a globális partnerségi együttműködések elmélyítése érdekében. „Minél közelebb kerülnek egymáshoz a világ tekintélyelvű szereplői, annál fontosabb, hogy szorosan együttműködjünk indiai- és csendes-óceáni barátainkkal” – tette hozzá Stoltenberg.
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként utazott Moszkvába és nem a NATO-t képviseli – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken. Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva közölte: Orbán Viktor tájékoztatta a szövetséget pénteki moszkvai látogatásáról. Emlékeztetett: Magyarország számos olyan nyilatkozat elfogadását támogatta, amelyek elítélik Oroszország ukrajnai invázióját.
– húzta alá. A NATO-főtitkár közölte, hogy a szövetséges országok között Magyarország is megerősítette, hogy Oroszország az agresszor, Oroszország az elkövető, Oroszország felelős a háborúért. A tagországok között Magyarország megerősítette azt is, hogy Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, leállítva Ukrajna elleni támadásait, valamint elismerte, hogy Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét tiszteletben kell tartani – közölte.
Stoltenberg kiemelte továbbá: június elején, budapesti látogatásakor a NATO elfogadta Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogatásban, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy nem blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket. „Egészen biztos vagyok abban, hogy amikor jövő héten Washingtonban találkozunk, minden szövetséges ország vezetője el fogja ítélni Oroszország agresszióját, és kiáll Ukrajna területi egysége mellett” – tette hozzá nyilatkozatában a NATO-főtitkár.
Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
szóljon hozzá!