Jens Stoltenberg: mindaz, amit teszünk, azt célozza, hogy erősítsük Ukrajnát
Fotó: Nato.int
A NATO jövő heti csúcstalálkozójának legfontosabb feladata az lesz, hogy megerősítse az észak-atlanti szövetség elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú támogatása mellett – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken.
2024. július 05., 17:062024. július 05., 17:06
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok vezetőinek július 9. és 11. között Washingtonban tartandó találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagországok vezetői várhatóan átfogó támogató csomag elfogadásában egyeznek meg Ukrajna számára, melynek része lesz a biztonsági segítségnyújtás mellett a katonai képzés biztosítása is. Ezzel összefüggésben közölte: a NATO átveszi a nemzetközi biztonsági segítségnyújtás koordinálását, ami – emelte ki – javítani fogja Ukrajna védelmi képességeit. Hozzátette, hogy a szövetségesek pénzügyi támogatásra tesznek ígéretek Ukrajnának.
– fogalmazott Stoltenberg, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajnának mindene meglesz, ami ahhoz szükséges, hogy megvédje magát és legyőzze Oroszországot. Kijelentette: nincs jele annak, hogy Oroszország a békére készülne. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a tagországok a korábbinál több fegyvert és lőszert, valamint légvédelmi rendszereket juttatnak Ukrajna számára. „Mindaz, amit teszünk, azt célozza, hogy erősítsük Ukrajnát, és mihamarabb felkészítsük a szövetségünkhöz való csatlakozásra” – fogalmazott Stoltenberg, majd megerősítette: mindezen vállalások „hidat képeznek” Ukrajna NATO-tagsága felé.
Kérdésre válaszolva aláhúzta: mivel Ukrajna önálló és független ország, joga van eldönteni, hogy milyen feltételek felelnek meg neki egy béketárgyalás megkezdéséhez. A szövetségesek feleadata az, hogy erősítsék Ukrajnát, ugyanis – mint hangsúlyozta – szoros kapcsolat van a harctéri helyet és aközött, ami a tárgyalóasztalnál történik. „Ha tehát tárgyalásos megoldást akarunk, katonai támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának” – emelte ki.
A NATO-főtitkár közölte, az alapításának idén 75. évfordulóját ünneplő katonai szövetség csúcstalálkozója lehetőséget ad majd a közös védelem és elrettentés melletti elkötelezettség megerősítésére. Tájékoztatása szerint
A NATO emellett tovább erősíti ballisztikus rakétavédelmét egy új bázis létrehozásával Lengyelországban – mondta. Továbbá üdvözölte, hogy 23 szövetséges ország jelenleg már a GDP-jének legalább 2 százalékát szánja védelemi kiadásokra.
A főtitkár azt is elmondta, hogy a csúcstalálkozó vendége lesz Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea a globális partnerségi együttműködések elmélyítése érdekében. „Minél közelebb kerülnek egymáshoz a világ tekintélyelvű szereplői, annál fontosabb, hogy szorosan együttműködjünk indiai- és csendes-óceáni barátainkkal” – tette hozzá Stoltenberg.
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként utazott Moszkvába és nem a NATO-t képviseli – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben pénteken. Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva közölte: Orbán Viktor tájékoztatta a szövetséget pénteki moszkvai látogatásáról. Emlékeztetett: Magyarország számos olyan nyilatkozat elfogadását támogatta, amelyek elítélik Oroszország ukrajnai invázióját.
– húzta alá. A NATO-főtitkár közölte, hogy a szövetséges országok között Magyarország is megerősítette, hogy Oroszország az agresszor, Oroszország az elkövető, Oroszország felelős a háborúért. A tagországok között Magyarország megerősítette azt is, hogy Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, leállítva Ukrajna elleni támadásait, valamint elismerte, hogy Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét tiszteletben kell tartani – közölte.
Stoltenberg kiemelte továbbá: június elején, budapesti látogatásakor a NATO elfogadta Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogatásban, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy nem blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket. „Egészen biztos vagyok abban, hogy amikor jövő héten Washingtonban találkozunk, minden szövetséges ország vezetője el fogja ítélni Oroszország agresszióját, és kiáll Ukrajna területi egysége mellett” – tette hozzá nyilatkozatában a NATO-főtitkár.
Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.
Internetes agresszió gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség egy 48 éves debreceni nő ellen, aki a közösségi médiában, nyilvános bejegyzés alatt fenyegető kommentet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok „10 nap múlva” vámokat és egyéb intézkedéseket fog bevezetni Oroszország ellen, ha Moszkva nem mutat előrelépést az Ukrajnában több mint három éve dúló háború befejezése felé.
Heves földrengés következett be a Csendes-óceán partján fekvő orosz Kamcsatka-félszigeten, a földmozgás miatt cunamiriadót rendeltek el az óceán partjai mentén.
Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben – írta kedden az izraeli külügyminisztérium az X-en.
Két biztonsági őr és két irodai alkalmazott halt meg a New York-i felhőkarcolóban hétfő este történt fegyveres támadásban – derül ki az erőszakos cselekménnyel kapcsolatban kedden nyilvánosságra hozott részletekből.
Az európai utak, hidak és vasutak nem alkalmasak a harckocsik, csapatok és katonai ellátmányok gyors szállítására a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett az európai közlekedési biztos.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn üdvözölte Donald Trump amerikai elnök eltökéltségét, aki súlyosabb szankciók kilátásba helyezésével „10-12 napos” határidőt szabott meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrajnai háború megállítására.
A Hamásznak le kell tennie a fegyvert és át kell adnia a Gázai övezet feletti ellenőrzést – jelentette ki Mohammad Musztafa, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke hétfőn.
Több embert megölt, majd öngyilkos lett egy fegyveres New Yorkban egy irodaházként működő belvárosi felhőkarcolóban hétfőn.
A Temu kínai online áruház megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) azáltal, hogy nem megfelelően mérte fel az illegális termékek terjedéséből fakadó kockázatokat saját platformján.
szóljon hozzá!