Az önvédelem joga. A NATO főtitkára szerint nem kifogásolható, ha az ukránok orosz területen levő katonai célpontokat támadnak
Fotó: NATO
Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében joga van ahhoz, hogy megtámadja az orosz területen található katonai célpontokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az United News tévécsatornának adott interjújában vasárnap.
2024. július 15., 09:012024. július 15., 09:01
Az Egyesült Államok politikája tiltja, hogy az ukrán erők az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel mélyen Oroszország területén lévő célpontokat támadjanak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Washingtont a korlátozások feloldására, mondván, hogy a nagy hatótávolságú amerikai fegyverek, például az ATACMS-ek Oroszországon és a megszállt Krím-félszigeten belüli alkalmazásának lehetősége „azonnali eredményt” hozna.
Az interjúban Stoltenberg megerősítette Ukrajna önvédelmi jogát.
– mondta Stoltenberg.
„Ezt a nemzetközi jog világosan meghatározza. Mivel ez egy háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen, Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és ez magában foglalja az agresszor területén végrehajtott csapásokat is. Ez számomra teljesen világos” – szögezte le.
Az amerikai kormány júniusban adott engedélyt Ukrajnának arra, hogy a Harkivi terület határának közelében lévő orosz célpontokat támadja, miután Moszkva újból offenzívát indított a térségben. Stoltenberg szerint ez üdvözlendő lépés volt.
Megjegyezte, hogy
„Üdvözlöm a szövetségesek azon döntését, hogy megnyitják a lehetőséget a fegyverek nagyobb mértékű használatára az ilyen célpontok elleni csapásméréshez” – mondta.
A NATO vezetője július 10-én hasonlóan érvelt a szövetség 75. évfordulója alkalmából Washingtonban tartott csúcstalálkozón.
Az Egyesült Államok nem jelentett be semmilyen változást az oroszországi nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatos politikájában.
A CNN egyébként arról számolt be, hogy ukrán katonai parancsnokok szerint kezd megmutatkozni az eredménye annak, hogy legalább korlátozott mértékben használhatják a nyugati fegyvereket oroszországi katonai célpontok ellen, ezzel ugyanis sikerült megakasztani az orosz offenzívát.
Közben Alekszandr Bogomaz kormányzó a Telegramon arról számolt be:
Bogomaz szerint drónokat fogtak el a régió Szevszkij, Pogarszkij, Braskovszkij, Zlinkovszkij és Trubcsevszkij járásai felett. Minden támadás helyszínére mentőszolgálatokat küldtek.
A dróncsapásoknak nem voltak áldozatai, és károkat nem okoztak – állította a Bogomoz.
Nem ez volt az egyetlen helyszín, amelyet az ukránok drónokkal támadtak.
– jelentette Igor Artamonov regionális kormányzó hétfőn.A drón egy elektromos alállomás területét találta el a Sztanovljanszkij városi körzetben.
Sérültekről nem érkezett jelentés, és a helyszínre mentőegységeket küldtek. A létesítmény működésében nem volt fennakadás – állította Artamonov.
Az ukrán erők korábban katonai és ipari célpontok ellen intéztek dróntámadásokat a Lipecki területen.
Az elmúlt hónapokban az ukrán erők fokozták az orosz területen lévő célpontok elleni támadásokat, amelyek célja az orosz olajipar és katonai termelési létesítmények megkárosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!