Megakadályozná Putyin győzelmét. Stoltenberg szerint a háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek, a szövetségeseknek jogukban áll úgy dönteni, hogy távolabbi orosz területek ellen is használják a fegyvereiket
Minden NATO-országnak lehetősége lesz arra, hogy egyedi döntést hozzon arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz – mondta Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár egy, a brit LBC rádiónak adott, hétfőn sugárzott interjúban.
2024. szeptember 17., 09:582024. szeptember 17., 09:58
„Az egyes szövetségesek feladata, hogy meghozzák ezeket a döntéseket, de fontos, hogy szoros konzultációt folytassunk ezekben a kérdésekben, ahogy ezt meg is tesszük” – mondta Stoltenberg.
Mint ismeretes,
A várakozás nagy volt a múlt héten Joe Biden elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök washingtoni megbeszélései előtt, de döntésről szóló bejelentés nem történt.
Ahogy a kérdésről folytatott megbeszélések egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy a politika megváltoztatására kerüljön sor, Vlagyimir Putyin orosz elnök és más tisztségviselők fokozták retorikájukat, azt állítva, hogy e
Stoltenberg elismerte a fenyegetések tényét, de azt mondta: „A háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek”.
„De továbbra is úgy gondolom, hogy a legnagyobb kockázatot számunkra az jelenti, ha Putyin elnök győz Ukrajnában” – tette hozzá.
A The Guardian szeptember 11-én meg nem nevezett brit tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a brit kormány már pozitív döntést hozott Storm Shadow rakétáinak használatával kapcsolatban, még Antony Blinken amerikai külügyminiszter és David Lammy brit külügyminiszter közös kijevi útja előtt.
Más országok, például Svédország, Finnország és Kanada szintén kinyilvánították, hogy teljes mértékben támogatják, hogy Ukrajna nyugati forrásból származó fegyvereket használjon Oroszország távolabbi területei ellen.
Ugyanakkor Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy
Eközben Alar Karis észt elnök is arról beszélt: Oroszországot le kell győzni, és a NATO-szövetségeseknek többet kell tenniük ennek érdekében.
„Valószínűleg most már rájöttünk, hogy át kell lépnünk ezeket a vörös vonalakat, és aztán el kell kezdenünk kiszorítani Oroszországot Ukrajnából” – mondta Karis a Kyiv Independentnek adott exkluzív interjúban a 20. Jaltai Európai Stratégiai (YES) konferencia margóján Kijevben.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Ukrajna győzelmi terve több mint 90 százalékban elkészült, és Kijev arra készül, hogy a jövő héten bemutassa azt a szövetségeseknek.
Hétfői napi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy „az Ukrajna számára szükséges lépéseket már világosan meghatározták”.
– mondta.
„Ez a csomag együttesen biztosíthatja a helyzet megfelelő alakulását nemcsak Ukrajna, hanem a világ minden olyan embere számára, aki értékeli a nemzetközi jogot” – tette hozzá.
Zelenszkij augusztus 27-én közölte, hogy egy szeptemberi találkozón egy győzelmi tervet fog bemutatni Joe Biden amerikai elnöknek.
Bár konkrét részleteket még nem árult el, azt mondta, hogy a folyamatban lévő kurszki behatolás része ennek a tervnek.
A további pontok között szerepel Ukrajna részvétele a globális biztonsági infrastruktúrában, nyomásgyakorlás Oroszországra a háború diplomáciai eszközökkel történő befejezésére, valamint gazdasági lépések is.
Ukrajna a második békecsúcsra készül a júniusi svájci első globális békecsúcs után, amelyről Oroszországot kizárták.
Ukrajna többször is elutasított bármilyen tűzszünetet vagy az ellenségeskedések átmeneti szüneteltetését, mondván, hogy az csak lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy átcsoportosítsa erőit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!