Stoltenberg: minden NATO-tagállam eldöntheti, engedélyezi-e fegyvereivel az Oroszország távolabbi területei elleni csapásokat

Megakadályozná Putyin győzelmét. Stoltenberg szerint a háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek, a szövetségeseknek jogukban áll úgy dönteni, hogy távolabbi orosz területek ellen is használják a fegyvereiket

Megakadályozná Putyin győzelmét. Stoltenberg szerint a háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek, a szövetségeseknek jogukban áll úgy dönteni, hogy távolabbi orosz területek ellen is használják a fegyvereiket

Minden NATO-országnak lehetősége lesz arra, hogy egyedi döntést hozzon arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz – mondta Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár egy, a brit LBC rádiónak adott, hétfőn sugárzott interjúban.

Krónika

2024. szeptember 17., 09:582024. szeptember 17., 09:58

„Az egyes szövetségesek feladata, hogy meghozzák ezeket a döntéseket, de fontos, hogy szoros konzultációt folytassunk ezekben a kérdésekben, ahogy ezt meg is tesszük” – mondta Stoltenberg.

Mint ismeretes,

Ukrajna engedélyt remél arra, hogy a nyugatiak által szállított nagy hatótávolságú rakétákkal mélyen orosz területen található katonai célpontok ellen mérhessen csapást.

A várakozás nagy volt a múlt héten Joe Biden elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök washingtoni megbeszélései előtt, de döntésről szóló bejelentés nem történt.

Ahogy a kérdésről folytatott megbeszélések egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy a politika megváltoztatására kerüljön sor, Vlagyimir Putyin orosz elnök és más tisztségviselők fokozták retorikájukat, azt állítva, hogy e

gy ilyen lépés azt jelentené, hogy a NATO közvetlenül háborúban áll Oroszországgal.

Stoltenberg elismerte a fenyegetések tényét, de azt mondta: „A háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek”.

„De továbbra is úgy gondolom, hogy a legnagyobb kockázatot számunkra az jelenti, ha Putyin elnök győz Ukrajnában” – tette hozzá.

Az orosz kardcsörtetés ellenére néhány NATO-ország az elmúlt napokban már elkezdte megváltoztatni álláspontját a nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatban.

A The Guardian szeptember 11-én meg nem nevezett brit tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a brit kormány már pozitív döntést hozott Storm Shadow rakétáinak használatával kapcsolatban, még Antony Blinken amerikai külügyminiszter és David Lammy brit külügyminiszter közös kijevi útja előtt.

Más országok, például Svédország, Finnország és Kanada szintén kinyilvánították, hogy teljes mértékben támogatják, hogy Ukrajna nyugati forrásból származó fegyvereket használjon Oroszország távolabbi területei ellen.

Ugyanakkor Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy

Németország nem fogja megengedni Ukrajnának, hogy fegyvereit ilyen nagy hatótávolságú csapásokra használja, „még akkor sem, ha más országok másként döntenek”.

Eközben Alar Karis észt elnök is arról beszélt: Oroszországot le kell győzni, és a NATO-szövetségeseknek többet kell tenniük ennek érdekében.

„Valószínűleg most már rájöttünk, hogy át kell lépnünk ezeket a vörös vonalakat, és aztán el kell kezdenünk kiszorítani Oroszországot Ukrajnából” – mondta Karis a Kyiv Independentnek adott exkluzív interjúban a 20. Jaltai Európai Stratégiai (YES) konferencia margóján Kijevben.

Karis szerint a NATO-országoknak többet kell tenniük saját védelmükért, Kijevnek korlátozások nélkül kell engedélyezni, hogy nyugati rakétákat használhasson, míg Oroszországgal csak az ukrán feltételek alapján lehet békét kötni.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Ukrajna győzelmi terve több mint 90 százalékban elkészült, és Kijev arra készül, hogy a jövő héten bemutassa azt a szövetségeseknek.

Hétfői napi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy „az Ukrajna számára szükséges lépéseket már világosan meghatározták”.

Idézet
Minden egyes lépéshez világos lista van arról, hogy mire van szükség, és mi fog minket megerősíteni. Ebben a tervben nincs semmi lehetetlen. Több mint 90 százaléka már le van írva”

– mondta.

„Ez a csomag együttesen biztosíthatja a helyzet megfelelő alakulását nemcsak Ukrajna, hanem a világ minden olyan embere számára, aki értékeli a nemzetközi jogot” – tette hozzá.

Zelenszkij augusztus 27-én közölte, hogy egy szeptemberi találkozón egy győzelmi tervet fog bemutatni Joe Biden amerikai elnöknek.

Bár konkrét részleteket még nem árult el, azt mondta, hogy a folyamatban lévő kurszki behatolás része ennek a tervnek.

A további pontok között szerepel Ukrajna részvétele a globális biztonsági infrastruktúrában, nyomásgyakorlás Oroszországra a háború diplomáciai eszközökkel történő befejezésére, valamint gazdasági lépések is.

Ukrajna a második békecsúcsra készül a júniusi svájci első globális békecsúcs után, amelyről Oroszországot kizárták.

Kijev közölte, hogy a második konferenciára Oroszország képviselőit is meg kívánja hívni.

Ukrajna többször is elutasított bármilyen tűzszünetet vagy az ellenségeskedések átmeneti szüneteltetését, mondván, hogy az csak lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy átcsoportosítsa erőit.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát

Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát
2025. június 03., kedd

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait
2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán