Megakadályozná Putyin győzelmét. Stoltenberg szerint a háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek, a szövetségeseknek jogukban áll úgy dönteni, hogy távolabbi orosz területek ellen is használják a fegyvereiket
Minden NATO-országnak lehetősége lesz arra, hogy egyedi döntést hozzon arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz – mondta Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár egy, a brit LBC rádiónak adott, hétfőn sugárzott interjúban.
2024. szeptember 17., 09:582024. szeptember 17., 09:58
„Az egyes szövetségesek feladata, hogy meghozzák ezeket a döntéseket, de fontos, hogy szoros konzultációt folytassunk ezekben a kérdésekben, ahogy ezt meg is tesszük” – mondta Stoltenberg.
Mint ismeretes,
A várakozás nagy volt a múlt héten Joe Biden elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök washingtoni megbeszélései előtt, de döntésről szóló bejelentés nem történt.
Ahogy a kérdésről folytatott megbeszélések egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy a politika megváltoztatására kerüljön sor, Vlagyimir Putyin orosz elnök és más tisztségviselők fokozták retorikájukat, azt állítva, hogy e
Stoltenberg elismerte a fenyegetések tényét, de azt mondta: „A háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek”.
„De továbbra is úgy gondolom, hogy a legnagyobb kockázatot számunkra az jelenti, ha Putyin elnök győz Ukrajnában” – tette hozzá.
A The Guardian szeptember 11-én meg nem nevezett brit tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a brit kormány már pozitív döntést hozott Storm Shadow rakétáinak használatával kapcsolatban, még Antony Blinken amerikai külügyminiszter és David Lammy brit külügyminiszter közös kijevi útja előtt.
Más országok, például Svédország, Finnország és Kanada szintén kinyilvánították, hogy teljes mértékben támogatják, hogy Ukrajna nyugati forrásból származó fegyvereket használjon Oroszország távolabbi területei ellen.
Ugyanakkor Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy
Eközben Alar Karis észt elnök is arról beszélt: Oroszországot le kell győzni, és a NATO-szövetségeseknek többet kell tenniük ennek érdekében.
„Valószínűleg most már rájöttünk, hogy át kell lépnünk ezeket a vörös vonalakat, és aztán el kell kezdenünk kiszorítani Oroszországot Ukrajnából” – mondta Karis a Kyiv Independentnek adott exkluzív interjúban a 20. Jaltai Európai Stratégiai (YES) konferencia margóján Kijevben.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Ukrajna győzelmi terve több mint 90 százalékban elkészült, és Kijev arra készül, hogy a jövő héten bemutassa azt a szövetségeseknek.
Hétfői napi beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy „az Ukrajna számára szükséges lépéseket már világosan meghatározták”.
– mondta.
„Ez a csomag együttesen biztosíthatja a helyzet megfelelő alakulását nemcsak Ukrajna, hanem a világ minden olyan embere számára, aki értékeli a nemzetközi jogot” – tette hozzá.
Zelenszkij augusztus 27-én közölte, hogy egy szeptemberi találkozón egy győzelmi tervet fog bemutatni Joe Biden amerikai elnöknek.
Bár konkrét részleteket még nem árult el, azt mondta, hogy a folyamatban lévő kurszki behatolás része ennek a tervnek.
A további pontok között szerepel Ukrajna részvétele a globális biztonsági infrastruktúrában, nyomásgyakorlás Oroszországra a háború diplomáciai eszközökkel történő befejezésére, valamint gazdasági lépések is.
Ukrajna a második békecsúcsra készül a júniusi svájci első globális békecsúcs után, amelyről Oroszországot kizárták.
Ukrajna többször is elutasított bármilyen tűzszünetet vagy az ellenségeskedések átmeneti szüneteltetését, mondván, hogy az csak lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy átcsoportosítsa erőit.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!