Sógor Csaba szerint biztos léptekkel haladunk Európában

Biztos léptekkel Európában címmel jelent meg Sógor Csaba kiadványa a napokban. Az RMDSZ EP-képviselője amellett, hogy beszámol és értékeli az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkáját, foglalkozik az EU jövőjét érintő kérdésekkel, illetve átfogó tájékoztatást nyújt a fiataloknak szóló uniós lehetőségekről is. Alább a kiadvány tartalmából válogattunk, amely teljes terjedelmében elérhető az EP-képviselő Facebook-oldalán.

2018. szeptember 24., 09:172018. szeptember 24., 09:17

2018. szeptember 24., 09:192018. szeptember 24., 09:19

Sógor Csaba szerint több szempontból is fontosnak bizonyult, hogy létezik erdélyi magyar képviselet az Európai Parlamentben (EP). Úgy véli: rendkívül sokat jelent az erdélyi magyar közösségnek is, hogy számos, a nemzeti kisebbségek rendezetlen helyzetével is foglalkozó jelentést sikerült elfogadtatni az utóbbi időszakban. Ugyanakkor az elmúlt évek során mind az Európai Parlament plénumában, mind pedig szakmai konferenciák és kulturális jellegű rendezvények szervezése által sikerült nemzetközi környezetben is elmondani: az erdélyi magyarság egyáltalán nem elégedett saját helyzetével, további lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy valóban modellértékűvé váljon a román kisebbségvédelem.

Az Európai Parlament több jelentésében határozottan kiáll a nemzeti kisebbségek védelme érdekében

Még mindig rendkívül érzékeny és tudatosan került téma a nemzeti kisebbségek védelme Európában. Egészen 2016-ig csak kevés, kifejezetten a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentést fogadott el az EP, miközben a bővítési folyamattal a nemzeti kisebbségekhez tartozók száma megnövekedett. Az RMDSZ EP-képviselője szerint ebben a kérdésben a 2014-2019-es mandátum hozott előrelépést, hiszen az elmúlt időszakban több olyan jelentést is elfogadtak az EP-ben, amely határozottan kiáll a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Sógor Csaba úgy véli, mindez a több mint tíz éves parlamenti munka eredményeként értékelhető, hiszen ehhez szükség volt a kisebbségi kérdés napirenden tartására az EP-ben.

Az összes uniós szerv közül az Európai Parlament foglalkozik a legtöbbet és a legrégebb óta a nemzeti kisebbségek ügyeivel, rendszeresen felhívja a figyelmet a létező problémákra és a jogsérelmekre.

Az intézmény mindig a zászlóvivője volt az uniós szintű kisebbségvédelemnek, újra és újra felszólította a Bizottságot, hogy hozzon specifikus kisebbségvédelmi intézkedéseket - számol be Sógor Csaba. Véleménye szerint köszönhető mindez az Európai Néppárt (EPP) kiállásának is, hiszen ez a képviselőcsoport – amelyhez az RMDSZ is tartozik – a leginkább nyitott a kisebbségvédelmi kérdésekre.

Románia nyilvánosan hirdeti: megoldotta a kisebbségi kérdést

Az RMDSZ EP-képviselője szerint kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete ma nem kap kellő súlyt az európai politikában és az európai intézmények szintjén. Ennek egyik oka, hogy több nyugat-európai országban rendezték a nemzeti kisebbségek és a többség viszonyát, működő konfliktuskezelési mechanizmusok vannak, adott esetben területi vagy kulturális autonómiák különböző formáit biztosítják. Az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamokban ez viszont nem történt meg. Ennek eredménye feszültség és kölcsönös bizalmatlanság.

Egyes államok nem is akarnak beszélni a létező problémákról, úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének, esetleg nyilvánosan hirdetik – a tények ellenére – hogy megoldották a kisebbségi kérdést. Ezt teszi Románia is.

Sógor Csaba szerint a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés révén több, mint egymillió európai polgár jelezte, hogy rendezni kell ezt a kérdést Európában. Ez a kezdeményezés annak lehet nagyon jó eszköze, hogy elinduljon egy európai vita a nemzeti kisebbségek nagyon változatos, ám sok szempontból közös problémáiról.

Az RMDSZ-es képviselő szerint a megnyugtató megoldást továbbra is egy, a tagállamok számára kötelező érvényű egységes európai keretszabályozás felállítása jelentené.

Ezt a célt azonban úgy véli, akkor lehet elérni, ha továbbra is dolgoznak olyan képviselők az EP-ben, akik számára fontos a kisebbségvédelem témája.

Galéria

Küldetés értékeink megismertetése!

Az erdélyi képviselő a kisebbségvédelmi munka mellett Erdély népszerűsítését is kiemelten fontosnak tartja. Mivel

Brüsszelben nem létezik olyan intézményi háttér, amely ebben a nemzetközi környezetben a romániai magyarság megismertetésével foglalkozik ezért ezt a feladatot jelenleg főként az EP-képviselők látják el.

Sógor Csaba szerint, ha ismernek bennünket, akkor sokkal jobban megértik sajátos helyzetünket és sokkal inkább támogatnak is, ezért fontos, hogy sikerült ugyancsak biztos léptekkel haladni ezen az úton is. Mint fogalmaz, az elmúlt években rengeteg olyan eseményt szerveztek Brüsszelben, amelyek után talán többeknek csillan fel a szeme, mikor a “Transylvania” vagy a “Szeklerland” kifejezést hallja. „Székely farsangot ültünk a Magyar Bálon, felterjesztésünkre Europa Nostra-díjat kapott Kallós Zoltán néprajzkutató, kiállítással idéztük fel Márton Áron katolikus püspök emlékét, konferenciát tartottunk a reformáció 500 éves évfordulója kapcsán és az erdélyi vallásszabadságot kimondó 1568-as tordai országgyűlésről is, megkóstoltattuk hazai ízeinket és számtalan alkalommal büszkén mutattuk meg erdélyi, székelyföldi értékeinket, sajátos életformánkat, természeti és kulturális kincseinket” – emlékeztet néhány legutóbbi eseményre az erdélyi képviselő.

Az EU és benne saját közösségünk jövőjét mi magunk is alakítjuk!

Az EU 2020-2027 közti időszakra tervezett költségvetése kapcsán még nem dőlt el a vita, ezért nekünk minden lehetséges fórumon keresztül képviselnünk kell saját érdekeinket – fogalmaz Sógor Csaba.

Az a célunk, hogy a britek kilépése miatt a szükségesnél nagyobb mértékben ne csökkenjenek a mezőgazdaságra és a felzárkóztatásra szánt főösszegek, a közös agrárpolitika keretében a gazdáink a korábbinál is nagyobb uniós támogatásokhoz jussanak

– fejti ki. Sógor Csaba szerint a kohéziós politika szabályait úgy kell alakítani, hogy azok minél nagyobb mértékben megfeleljenek az erdélyi és romániai fejlesztési kihívásoknak és szükségleteknek. Ez utóbbi célkitűzésnek az erdélyi magyar képviselő a Szociális Alapról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, illetve a Kohéziós Alapról szóló témák szakbizottsági felelőseként próbál eleget tenni az EP-ben.

A mi képviselőcsoportunk, az EPP célkitűzései szerint egy erősebb EU-ban, egy erősebb EU27-ben hiszünk, amely levonja a Brexit tanulságait: azt, hogy az Európai Uniónak meg kell hallania az európai polgárok véleményét, vagyis azokat a hangokat, amelyek elégedetlenek az intézményrendszer működésével – fejti ki az erdélyi képviselő.

Sógor Csaba szerint rajtunk is áll, hogy Európa megmarad-e keresztény értékeken alapuló közösségnek, képes lesz-e szembe nézni a migrációs kihívásokkal, valamint a demográfiai problémákkal.

Az erdélyi képviselőnek meggyőződése: mindig jobb részt venni a közös döntéshozatalban és megpróbálni alakítani a politikát, mint kívülről tudomásul venni a fontos döntések ránk vonatkozó következményeit!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a PNL és az USR tervezete

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egy törvénytervezete.

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a PNL és az USR tervezete
2025. július 15., kedd

Pedagógusi véglegesítő vizsga: a tanárok alig több mint 65 százalékának sikerült az írásbelije

Közzétették kedden a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbájának előzetes eredményeit.

Pedagógusi véglegesítő vizsga: a tanárok alig több mint 65 százalékának sikerült az írásbelije
2025. július 15., kedd

Felmérés: a romániaiak többsége szerint veszély fenyegeti az országot

A romániai polgárok többsége szerint az országot veszély fenyegeti – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége szerint veszély fenyegeti az országot
2025. július 15., kedd

Nem fogadta a kormány a tüntető szakszervezetek képviselőit

Memorandumot nyújtottak be kedden a kormányfőtitkárságon a kormány székhelye előtt tüntető szakszervezetek vezetői, ám nem fogadták őket a Victoria-palotában.

Nem fogadta a kormány a tüntető szakszervezetek képviselőit
2025. július 15., kedd

Bármikor leszakadhat az ég az ország számos vidékén

Elsőfokú, avagy sárga jelzésű figyelmeztetés van érvényben kedd estig Máramarosban, Moldva nyugati felében, Olténia északi és északnyugati régióiba, illetve helyenként Erdélyben a várható viharok miatt – figyelmeztetett a meteorológiai szolgálat.

Bármikor leszakadhat az ég az ország számos vidékén
2025. július 15., kedd

Grindeanu változást sürget, de még nem biztos, hogy megpályázza a PSD elnöki tisztségét

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfő este kijelentette, hogy a párt következő kongresszusát valószínűleg ősszel tartják.

Grindeanu változást sürget, de még nem biztos, hogy megpályázza a PSD elnöki tisztségét
2025. július 15., kedd

Az alkotmánybíróságon támadta meg az AUR a megszorító csomagot

Az alkotmánybírósághoz fordult a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a kormány által a 9,3 százalékos költségvetési deficit lefaragására kidolgozott, felelősségvállalással elfogadott megszorító csomagot.

Az alkotmánybíróságon támadta meg az AUR a megszorító csomagot
2025. július 15., kedd

A kormány megnyirbálja a különleges nyugdíjakat – ígéri a PSD ügyvivő elnöke

A különleges nyugdíjak csökkentése része lesz a következő költségvetési csomagnak – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.

A kormány megnyirbálja a különleges nyugdíjakat – ígéri a PSD ügyvivő elnöke
2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány

Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány