Az intézmény mindig a zászlóvivője volt az uniós szintű kisebbségvédelemnek, újra és újra felszólította a Bizottságot, hogy hozzon specifikus kisebbségvédelmi intézkedéseket - számol be Sógor Csaba. Véleménye szerint köszönhető mindez az Európai Néppárt (EPP) kiállásának is, hiszen ez a képviselőcsoport – amelyhez az RMDSZ is tartozik – a leginkább nyitott a kisebbségvédelmi kérdésekre.

Románia nyilvánosan hirdeti: megoldotta a kisebbségi kérdést

Az RMDSZ EP-képviselője szerint kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete ma nem kap kellő súlyt az európai politikában és az európai intézmények szintjén. Ennek egyik oka, hogy több nyugat-európai országban rendezték a nemzeti kisebbségek és a többség viszonyát, működő konfliktuskezelési mechanizmusok vannak, adott esetben területi vagy kulturális autonómiák különböző formáit biztosítják. Az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamokban ez viszont nem történt meg. Ennek eredménye feszültség és kölcsönös bizalmatlanság.

Sógor Csaba szerint a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés révén több, mint egymillió európai polgár jelezte, hogy rendezni kell ezt a kérdést Európában. Ez a kezdeményezés annak lehet nagyon jó eszköze, hogy elinduljon egy európai vita a nemzeti kisebbségek nagyon változatos, ám sok szempontból közös problémáiról.

Ezt a célt azonban úgy véli, akkor lehet elérni, ha továbbra is dolgoznak olyan képviselők az EP-ben, akik számára fontos a kisebbségvédelem témája.

Sógor Csaba szerint, ha ismernek bennünket, akkor sokkal jobban megértik sajátos helyzetünket és sokkal inkább támogatnak is, ezért fontos, hogy sikerült ugyancsak biztos léptekkel haladni ezen az úton is. Mint fogalmaz, az elmúlt években rengeteg olyan eseményt szerveztek Brüsszelben, amelyek után talán többeknek csillan fel a szeme, mikor a “Transylvania” vagy a “Szeklerland” kifejezést hallja. „Székely farsangot ültünk a Magyar Bálon, felterjesztésünkre Europa Nostra-díjat kapott Kallós Zoltán néprajzkutató, kiállítással idéztük fel Márton Áron katolikus püspök emlékét, konferenciát tartottunk a reformáció 500 éves évfordulója kapcsán és az erdélyi vallásszabadságot kimondó 1568-as tordai országgyűlésről is, megkóstoltattuk hazai ízeinket és számtalan alkalommal büszkén mutattuk meg erdélyi, székelyföldi értékeinket, sajátos életformánkat, természeti és kulturális kincseinket” – emlékeztet néhány legutóbbi eseményre az erdélyi képviselő.

Az EU és benne saját közösségünk jövőjét mi magunk is alakítjuk!

Az EU 2020-2027 közti időszakra tervezett költségvetése kapcsán még nem dőlt el a vita, ezért nekünk minden lehetséges fórumon keresztül képviselnünk kell saját érdekeinket – fogalmaz Sógor Csaba.

– fejti ki. Sógor Csaba szerint a kohéziós politika szabályait úgy kell alakítani, hogy azok minél nagyobb mértékben megfeleljenek az erdélyi és romániai fejlesztési kihívásoknak és szükségleteknek. Ez utóbbi célkitűzésnek az erdélyi magyar képviselő a Szociális Alapról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, illetve a Kohéziós Alapról szóló témák szakbizottsági felelőseként próbál eleget tenni az EP-ben.

A mi képviselőcsoportunk, az EPP célkitűzései szerint egy erősebb EU-ban, egy erősebb EU27-ben hiszünk, amely levonja a Brexit tanulságait: azt, hogy az Európai Uniónak meg kell hallania az európai polgárok véleményét, vagyis azokat a hangokat, amelyek elégedetlenek az intézményrendszer működésével – fejti ki az erdélyi képviselő.

Az erdélyi képviselőnek meggyőződése: mindig jobb részt venni a közös döntéshozatalban és megpróbálni alakítani a politikát, mint kívülről tudomásul venni a fontos döntések ránk vonatkozó következményeit!