Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Vlagyimir Putyin orosz elnök fél, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik, de törekvése kudarcra van ítélve – mondta Olaf Scholz német kancellár egy hétfőn ismertetett lapinterjúban.
2022. június 20., 21:252022. június 20., 21:25
2022. június 20., 21:312022. június 20., 21:31
A szociáldemokrata (SPD) politikus a Münchner Merkur című lapnak adott – és a szövetségi kormány portálján is közölt - interjúban felszólította Moszkvát, hogy fogadja el Ukrajna közeledését az EU-hoz.
Mint mondta, „a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra, az Európai Unió pedig végképp nem”, ezért az orosz elnöknek bele kell törődnie abba, hogy „a demokráciák és jogállamok közössége egyre szorosabbra fonódik a szomszédságában”.
– fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy az orosz államfő „megosztott Európát akar, és vissza akar térni a befolyási övezetek politikájához, de ez nem fog sikerülni neki”.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának biztosított támogatásról szólva kiemelte: képessé kell tenni Ukrajnát arra, hogy megvédje területi épségét és szuverenitását, a háborút pedig olyan módon kell lezárni, amely Ukrajnának is megfelel.
– mondta Olaf Scholz.
Németország sok más országhoz hasonló pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, az EU-s tagállamok pedig közösen hat „nagyon kemény” szankciós csomagot vezettek be Oroszország ellen. Ezek a büntetőintézkedések érvényben is maradnak, méghozzá egészen addig, amíg szükségesek – jelentette ki a kancellár.
Borrell: Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban
Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban, a moszkvai propaganda pedig az uniós szankciókra hárítja a felelősséget – jelentette ki Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfői luxemburgi sajtótájékoztatóján.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása után adott nyilatkozatában elmondta: a globális élelmiszerválsághoz az vezetett, hogy Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot, elpusztítja a kikötőket és az élelmiszerkészleteket. Bejelentette, hogy levelet küldött az élelmiszerhiány által érintett afrikai országok külügyminisztereinek, amelyben elmagyarázta a szankciók működését, és azt hogy azok kiket érintenek.
„A mi szankcióink nem felelősek a globális élelmiszerválságért, olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek csak az uniós tagállamokat érintik” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az EU 1 milliárd eurót ajánl fel az élelmiszerellátás bizonytalanságának megszüntetésére a Száhel-övezetben, és további 600 millió eurót az észak-afrikai élelmiszerellátó rendszer megerősítésére.
Hétfőn a Kreml válaszlépéseket helyezett kilátásba, amiért Litvánia az orosz fél előzetes értesítése nélkül tilalmat rendelt el az ország területén keresztül a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit számos tételére. Borrell újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Litvánia uniós szankciókat alkalmaz bizonyos típusú exporttermékek Oroszország és Kalinyingrád közötti tranzitjára, de nem vezet be blokádot az orosz exklávéval szemben.
„Az Oroszország és Kalinyingrád közötti szárazföldi tranzitot nem állították le vagy tiltották meg. Az utas- és áruszállítás folytatódik. Nincs semmilyen blokád” – jelentette ki. Véleménye szerint, Moszkva vádja, hogy Litvánia előzetes egyeztetés nélkül, saját szankcióit hajtja végre, nem más, mint „hamis propaganda”.
Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!