Fotó: Wikipédia/Zinneke
Elsősorban az osztrák közvéleményre hatna Románia azzal, hogy keresztbe tesz Bécs érdekeinek a nemzetközi fórumokon – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Mint kifejtette, az, hogy az értesülések szerint Románia megtorpedózná Ausztria EBESZ-elnökségét, illetve gátolná az ország részvételét a NATO békepartnerségi programjában, egyrészt a 2024-es választási szuperévnek is betudható, de annak is, hogy Washington az ukrajnai háború kontextusában az uniós határok jobb átjárhatóságát akarja.
2023. május 06., 10:532023. május 06., 10:53
2023. május 06., 11:022023. május 06., 11:02
Románia az osztrák közvéleményre igyekezhet hatni azzal, hogy esetleg nemzetközi intézményekben nehezíteni meg Ausztria dolgát a schengeni csatlakozás vétója miatt, de az Egyesült Államok támogatása is szerepet játszhat abban, hogy Bukarest bekeményíteni készül – jelentette ki a Krónikának Barabas T. János.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy osztrák sajtóértesülések szerint
A hírek szerint az osztrák EBESZ-elnökséget torpedóznák meg, illetve a NATO békepartnerségi programjában való osztrák részvételt akadályoznák.
Valóban elképzelhető, hogy Bukarest ilyen radikális eszközökhöz nyúl annak fényében, hogy a decemberi Schengen-vétó után Klaus Iohannis államfő ezt egyértelműen elvetette? Ha valóban ez a helyzet, mi lehet az oka a román pálfordulásnak? – tettük fel a kérdést a kolozsvári születésű elemzőnek, aki korábban diplomataként Magyarország romániai és moldovai nagykövetségén is szolgált. Barabás T. elmondta:
„Az ilyen szankcionálás is gyakorlat, ebben az esetben inkább színfalak mögött zajlik a vita. A román kormányzat tudatosan vitte ki a nyilvánosságba a konfliktust, mert az osztrák közvéleményre igyekszik ráhatni, hiszen Nehammer kormányfő nem hajlik az EU vonatkozó javaslataira. A román fél bekeményítése annak köszönhető, hogy az osztrákok nem fogadják el a román érveket (szigorították a határellenőrzést, viszonylag kevés migráns jut át), valamint közeleg a 2024-es romániai választási szuperév, amikor eredményeket kell felmutatni.
– fejtette ki az elemző. Kérdésünkre, hogy milyen egyéb téren tehet még keresztbe Románia Ausztriának, ha elmérgesedik a helyzet, Barabás T. János emlékeztetett: Ausztria az egyik legnagyobb befektető Romániában.
– utalt a lehetőségekre. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az ilyen gesztusok kontraproduktívak. Ezért rákérdeztünk: esélyes lehet a siker egy ilyen román zsarolóakció révén, vagy csak megkeményíti az osztrák ellenállást?
Barabás T. János elmondta, az ilyen nyomásgyakorlásnak szokott lenni eredménye, de a hosszú távú kapcsolatoknak, az európai szellemiségnek jobban megfelel a békés kompromisszum.
Ennek kapcsán arra is fény derült, hogy a helyzet miatt a szélsőséges erők kerülhetnek helyzetbe. Kérdésünkre, mennyire „égett rá” a kormányra az újabb schengeni fiaskó, mennyire profitálhatnak ebből a helyzetből az ellenzéki pártok, rámutatott: a George Simion vezette erők dörzsölhetik a tenyerüket.
– emlékeztetett az elemző. Végezetül felvetettük, hogy vajon valóban van-e alapjuk az osztrák aggályoknak, illetve hogy hogyan érhetné el Románia az áhított schengeni csatlakozást?
Az elemző emlékeztetett: az osztrák kormány fő kifogása az, hogy tavaly mintegy 50 000 illegális migráns érkezett Romániából Ausztriába.
„Legyünk őszinték: ebben kis részben benne van a határőr- és vámhatóságok korrupciója is. A romániai helyzet viszont sokat javult, például teljesen digitalizálták az információforgalmat (beleértve a képi információt is), ami semlegesíti a korrupciót. Szerintem már megfelelnek a normáknak – ezt kellene számításba venniük az osztrákoknak. Talán jobban meg kellene jelenítenie Romániának a nemzetközi és hazai médiában a migránsmegállító intézkedéseit, mert ha jól megfigyeljük, a román média elhallgatja a témát.
Ebben az esetben a titkolódzás nem kifizetődő, információdömpinggel lehetne legyőzni az ellenfelet” – mutatott rá a Krónikának Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Eltűnt vasárnap a román haditengerészet egyik tengerésze a Földközi-tengeren bevetésen lévő Ferdinánd király nevű fregattról – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Több repülőgép kigyulladt, miután az ukrán hadsereg FPV-drónokkal „terrortámadást” hajtott végre a murmanszki, az irkutszki, az ivanovói, a rjazanyi és az amuri régió katonai repülőterei ellen – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A családoktól függ a népek jövője – hangoztatta XIV. Leó pápa a családoknak, gyermekeknek és nagyszülőknek szentelt jubileumi ünnepen.
Tömegek vonultak utcára ünnepelni, miután a PSG szombat este kiütéssel győzött az Internazionale csapata ellen a Bajnokok Ligája döntőjében, az ünnep azonban nem volt mentes incidensektől.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet szombaton közleményben bejelentette, hogy átadta a közvetítőknek a gázai amerikai tűzszüneti javaslatra adott válaszát, arra azonban nem tért ki, hogy elfogadta-e.
Legalább hét ember meghalt és további 69 megsérült, amikor szombaton éjjel az oroszországi Brjanszki területen kisiklott egy vonat, miután összeomlott egy közúti híd – közölte Alekszandr Bogomaz, a Brjanszki terület kormányzója.
Zöld festéket fújtak Párizs belvárosában a holokauszt-emlékműre, két zsinagógára és egy híres zsidó étterem falára szombatra virradóra – közölték rendőrségi források.
A gázai helyzet a legrosszabb az Izrael és a Hamász fegyveresei közötti háború 19 hónappal ezelőtti kezdete óta – közölte pénteken az ENSZ a Reuters szerint.
Elon Musk tanácsaival továbbra is segíti Donald Trump elnöki munkáját, azt követően is, hogy hivatalos kormányzati pozíciója megszűnik – hangzott el a milliárdos vállalkozó és az amerikai elnök közös, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Donald Trump szerint az orosz és ukrán elnök „makacssága” is az oka annak, hogy eddig nem sikerült elérni a háború lezárását. Az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!