Sandu: Oroszország nem tett le arról, hogy uralma alá hajtsa Moldovát, a transznisztriai vezető harmadik világháborúval riogat

A csütörtökön közzétett interjúban Sandu arról beszélt: az ukrán hadsereg hősiességének köszönhetően a frontvonal jelenleg messze van a moldovai-ukrán határtól, és minimális a veszélye annak, hogy Moldova részt vesz a háborúban.

Közvetlen katonai veszély hiányában azonban a Moldovai Köztársaságnak egy hibrid háború elemeivel kell szembenéznie.

„Az Orosz Föderáció részéről vannak kísérletek a kormány aláásására, a kormány megdöntésére, és erre több bizonyítékunk is van. Oroszország megpróbál egy oroszbarát kormányt hatalomra juttatni Chişinăuban, hogy a Moldovai Köztársaságot Ukrajna ellen is felhasználhassa, ahogyan azt Fehéroroszország esetében is teszi. Hallottunk olyan nyilatkozatokat a Kremlből, hogy atomfegyvereket készülnek állomásoztatni Fehéroroszország területén. Oroszország pontosan ezt akarja a Moldovai Köztársaság esetében is, csakhogy a Moldovai Köztársaságnak ma független kormánya van, amely a polgárai javára dolgozik, és ezért nem lehet felhasználni, mint ahogyan egy oroszbarát kormányt felhasználnának” – mondta az államfő.

Moldovai külügy: az orosz külügyi szóvivő moldovai nyelvről szóló kijelentései beavatkozást jelentenek az ország belügyeibe

Folytatódott a nyilatkozatpárbaj annak nyomán, hogy a chișinăui parlament múlt csütörtökön megszavazta, hogy az ország hivatalos nyelve nem a moldovai, hanem a román.

Maia Sandu szerint Oroszország nem mond le arról, hogy visszakényszerítse Moldovát a befolyási övezetébe,

és a chişinăui oroszbarát politikusokon keresztül a helyzet destabilizálására törekszik az országban.

Ugyanakkor leszögezte:az Oroszország érdekeit szolgáló személyeket azonosítani fogják, ennek érdekében pedig meg kell erősíteni a Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) képességeit.

„Ezek a destabilizációs kísérletek nyomást helyeznek az intézményeinkre, kellemetlenséget okoznak, de megmutattuk, hogy képesek vagyunk megbirkózni ezzel a nyomással. A polgárok választották meg ezt a kormányt, és csak a polgárok változtathatnak a dolgokon a választásokon, ha akarnak. Ez nem az Orosz Föderáció dolga, és nem engedjük, hogy a Kreml beavatkozzon a belügyeinkbe. Világos, hogy akik Moszkvának dolgoznak, azok pénzért teszik ezt, és ez az ő választásuk. Ha egyszer már pénzt vettek fel a Kremltől, nem olyan könnyű visszaszerezni a szabadságukat. Vannak intézményeink, amelyek dokumentálják ezeket az eseteket, és megpróbáljuk megerősíteni ezen intézmények befolyását, többek között a SIS jogi keretének megváltoztatásával. De a siker érdekében minden intézménynek dolgoznia kell. Egyes intézmények megújulnak, mások ellenállnak, és itt az igazságszolgáltatásra gondolok” – tette hozzá.

A chişinăui parlament csütörtöki ülésének napirendjén a hírszerző szolgálat reformjáról szóló törvénytervezetek szerepelnek. Ha a tervezeteket elfogadják és hatályba lépnek,

a SIS jogot kap arra, hogy bírói végzés nélkül lehallgasson, megfigyeljen személyeket, illetve hogy megfigyelőeszközöket telepítsen.

A világháborúhoz vezető egyenes útnak nevezte a transznisztriai konfliktust Vagyim Krasznoszelszkij, a senki által el nem ismert, de Oroszország által támogatott szakadár moldovai tartomány, Transznisztria „elnöke”.

„Ha Transznisztria katonai konfliktusba keveredik, az elkerülhetetlenül bevonja a szomszédos Moldovát, majd Romániát, amely NATO-tag, és Oroszországot. Ez világháborúhoz vezethet” – mondta az el nem ismert köztársaság vezetője a gazeta.ru szerint.

„Mély meggyőződésem, hogy Transznisztrián keresztül közvetlen út vezet a világháborúhoz. Lehet, hogy ez hangzatos kijelentés, de mégis így van” – hangsúlyozta Krasznoszelszkij.

Kifejtette, hogy ha Dnyeszteren túli terület bármilyen fegyveres konfliktusba keveredik, akkor azt a Moldovai Köztársaság követi („ez természetes, szomszédok vagyunk”), majd Románia, amely NATO-tag.

„Románia be fog avatkozni, ahogy az Orosz Föderáció is. Hogy milyen eszközökkel, milyen fegyverekkel, az nyitott kérdés. Úgy vélem, hogy ha globális konfliktusra kerül sor, az eszközök alkalmazása nem lesz korlátozott” – tette hozzá a grigoriopoli regionális parlament tagjaival való találkozón.

Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva felelős a Dnyeszteren túli területen élő 250 ezer oroszért.

Lavrov a TASZSZ ügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán vezetők késznek mutatkoznak beavatkozni a Dnyeszteren túli helyzetbe. Szerinte ez akár erő alkalmazásával is lehetséges.

„Az ukrán vezetés nagyon negatív és felforgató szerepet játszott azzal is, hogy megsértette közvetítői státuszát az 5+2 formátumban, és egyértelműen Chişinău mellé állt, támogatva annak harcias és destruktív törekvéseit Dnyeszteren túli területekkel szemben” – mondta a miniszter.

Mint arról beszámoltunk, Moszkva februárban azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy katonai támadásra készül Transznisztria ellen, ahol mintegy 2000, hivatalosan „békefenntartóként” jelen levő orosz katona állomásozik.

Az amerikai és az ukrán hírszerzés szerint ugyanakkor éppen Oroszország próbál konfliktust gerjeszteni a térségben.

Moszkva titkosszolgálati eszközökkel próbálta megpuccsolni a Nyugat-barát moldovai kormányt, hogy Moszkva-párti kabinetet ültessen a helyébe, és ezzel rátegye a kezét a chisinaui repülőtérre, hogy azon keresztül szállítson utánpótlást Transznisztriába, ahonnan újabb frontot indítana Ukrajna ellen.

Az orosz puccskísérlet azonban nem sikerült, mivel az amerikai hírszerzés aktív részvételével sikerült jó előre leleplezni.