Sandu: Oroszország nem tett le arról, hogy uralma alá hajtsa Moldovát, a transznisztriai vezető harmadik világháborúval riogat

•  Fotó: Facebook/Maia Sandu

Fotó: Facebook/Maia Sandu

Oroszország nem mond le arról, hogy átvegye a hatalmat Moldovában, és a hibrid hadviselés különböző eszközeit alkalmazza, hogy engedelmes oroszbarát kormányt juttasson hatalomra Chişinăuban – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök egy, a Vocea Basarabieinek adott interjúban.

Krónika

2023. március 30., 15:252023. március 30., 15:25

A csütörtökön közzétett interjúban Sandu arról beszélt: az ukrán hadsereg hősiességének köszönhetően a frontvonal jelenleg messze van a moldovai-ukrán határtól, és minimális a veszélye annak, hogy Moldova részt vesz a háborúban.

Közvetlen katonai veszély hiányában azonban a Moldovai Köztársaságnak egy hibrid háború elemeivel kell szembenéznie.

„Az Orosz Föderáció részéről vannak kísérletek a kormány aláásására, a kormány megdöntésére, és erre több bizonyítékunk is van. Oroszország megpróbál egy oroszbarát kormányt hatalomra juttatni Chişinăuban, hogy a Moldovai Köztársaságot Ukrajna ellen is felhasználhassa, ahogyan azt Fehéroroszország esetében is teszi. Hallottunk olyan nyilatkozatokat a Kremlből, hogy atomfegyvereket készülnek állomásoztatni Fehéroroszország területén. Oroszország pontosan ezt akarja a Moldovai Köztársaság esetében is, csakhogy a Moldovai Köztársaságnak ma független kormánya van, amely a polgárai javára dolgozik, és ezért nem lehet felhasználni, mint ahogyan egy oroszbarát kormányt felhasználnának” – mondta az államfő.

Maia Sandu szerint Oroszország nem mond le arról, hogy visszakényszerítse Moldovát a befolyási övezetébe,

és a chişinăui oroszbarát politikusokon keresztül a helyzet destabilizálására törekszik az országban.

Megnövelik a moldovai hírszerzés hatáskörét

Ugyanakkor leszögezte:az Oroszország érdekeit szolgáló személyeket azonosítani fogják, ennek érdekében pedig meg kell erősíteni a Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) képességeit.

„Ezek a destabilizációs kísérletek nyomást helyeznek az intézményeinkre, kellemetlenséget okoznak, de megmutattuk, hogy képesek vagyunk megbirkózni ezzel a nyomással. A polgárok választották meg ezt a kormányt, és csak a polgárok változtathatnak a dolgokon a választásokon, ha akarnak. Ez nem az Orosz Föderáció dolga, és nem engedjük, hogy a Kreml beavatkozzon a belügyeinkbe. Világos, hogy akik Moszkvának dolgoznak, azok pénzért teszik ezt, és ez az ő választásuk. Ha egyszer már pénzt vettek fel a Kremltől, nem olyan könnyű visszaszerezni a szabadságukat. Vannak intézményeink, amelyek dokumentálják ezeket az eseteket, és megpróbáljuk megerősíteni ezen intézmények befolyását, többek között a SIS jogi keretének megváltoztatásával. De a siker érdekében minden intézménynek dolgoznia kell. Egyes intézmények megújulnak, mások ellenállnak, és itt az igazságszolgáltatásra gondolok” – tette hozzá.

A chişinăui parlament csütörtöki ülésének napirendjén a hírszerző szolgálat reformjáról szóló törvénytervezetek szerepelnek. Ha a tervezeteket elfogadják és hatályba lépnek,

a SIS jogot kap arra, hogy bírói végzés nélkül lehallgasson, megfigyeljen személyeket, illetve hogy megfigyelőeszközöket telepítsen.

Harmadik világháborúval riogat a szakadár Transznisztria vezetője

A világháborúhoz vezető egyenes útnak nevezte a transznisztriai konfliktust Vagyim Krasznoszelszkij, a senki által el nem ismert, de Oroszország által támogatott szakadár moldovai tartomány, Transznisztria „elnöke”.

„Ha Transznisztria katonai konfliktusba keveredik, az elkerülhetetlenül bevonja a szomszédos Moldovát, majd Romániát, amely NATO-tag, és Oroszországot. Ez világháborúhoz vezethet” – mondta az el nem ismert köztársaság vezetője a gazeta.ru szerint.

„Mély meggyőződésem, hogy Transznisztrián keresztül közvetlen út vezet a világháborúhoz. Lehet, hogy ez hangzatos kijelentés, de mégis így van” – hangsúlyozta Krasznoszelszkij.

Kifejtette, hogy ha Dnyeszteren túli terület bármilyen fegyveres konfliktusba keveredik, akkor azt a Moldovai Köztársaság követi („ez természetes, szomszédok vagyunk”), majd Románia, amely NATO-tag.

„Románia be fog avatkozni, ahogy az Orosz Föderáció is. Hogy milyen eszközökkel, milyen fegyverekkel, az nyitott kérdés. Úgy vélem, hogy ha globális konfliktusra kerül sor, az eszközök alkalmazása nem lesz korlátozott” – tette hozzá a grigoriopoli regionális parlament tagjaival való találkozón.

Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva felelős a Dnyeszteren túli területen élő 250 ezer oroszért.

Lavrov a TASZSZ ügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán vezetők késznek mutatkoznak beavatkozni a Dnyeszteren túli helyzetbe. Szerinte ez akár erő alkalmazásával is lehetséges.

„Az ukrán vezetés nagyon negatív és felforgató szerepet játszott azzal is, hogy megsértette közvetítői státuszát az 5+2 formátumban, és egyértelműen Chişinău mellé állt, támogatva annak harcias és destruktív törekvéseit Dnyeszteren túli területekkel szemben” – mondta a miniszter.

Mint arról beszámoltunk, Moszkva februárban azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy katonai támadásra készül Transznisztria ellen, ahol mintegy 2000, hivatalosan „békefenntartóként” jelen levő orosz katona állomásozik.

Az amerikai és az ukrán hírszerzés szerint ugyanakkor éppen Oroszország próbál konfliktust gerjeszteni a térségben.

Moszkva titkosszolgálati eszközökkel próbálta megpuccsolni a Nyugat-barát moldovai kormányt, hogy Moszkva-párti kabinetet ültessen a helyébe, és ezzel rátegye a kezét a chisinaui repülőtérre, hogy azon keresztül szállítson utánpótlást Transznisztriába, ahonnan újabb frontot indítana Ukrajna ellen.

Az orosz puccskísérlet azonban nem sikerült, mivel az amerikai hírszerzés aktív részvételével sikerült jó előre leleplezni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak
2025. május 16., péntek

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar

Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar
2025. május 15., csütörtök

Címerét és személyi titkárát is kiválasztotta XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.

Címerét és személyi titkárát is kiválasztotta XIV. Leó pápa
2025. május 15., csütörtök

Nacsa a romániai választásokról: álságos, hogy azok aggódnak a külhoni magyarokért, akik soha semmit nem tettek értük

A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.

Nacsa a romániai választásokról: álságos, hogy azok aggódnak a külhoni magyarokért, akik soha semmit nem tettek értük
2025. május 15., csütörtök

Meloni Rómában fogadta Simiont

Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.

Meloni Rómában fogadta Simiont
Meloni Rómában fogadta Simiont
2025. május 15., csütörtök

Meloni Rómában fogadta Simiont