Száz olaszországi városban szervezett tüntetéseket szombaton a Forza Nouva szélsőjobboldali szervezet a félszigetországban az utóbbi időszakban tapasztalt nemierőszak-hullám ellen, amelynek fő gyanúsítottai bevándorlók, köztük román állampolgárok. A Forza Nuova kérte a Schengeni szerződés meghatározatlan időre való felfüggesztését Románia viszonylatában, hogy megszűnjön a román bevándorlók „inváziója”. A szervezet mozgósító kiáltványa „a Románia európai uniós csatlakozása óta Olaszországba áramló mintegy 257 ezer román állampolgár invázióját” emlegetve próbált minél több résztvevőt toborozni a tiltakozásokra. Ennek ellenére Rómában alig néhány tucatnyian vettek részt a tüntetésen.
Eközben az Olaszországi Románok Pártja az olasz hatóságokkal közösen sajtókonferenciát rendezett, amelyen sürgették a román-olasz feszültségek elsimítását, valamint a román állampolgárokhoz köthető bűncselekmények visszaszorítását. A sajtókonferencián – amelyre Gianni Alemano római polgármestert is meghívták – elemezték az olaszországi románok helyzetét, hangsúlyozták a kommunikáció szerepét az idegengyűlölet visszaszorításában, és javaslatok hangzottak el az olaszországi románok társadalmi integrációját illetően.
Az Olaszországi Románok Pártja kérte, hogy az itáliai sajtó részrehajlás és túlzások nélkül számoljon be a bűncselekményekről, sürgette ugyanakkor a román és az olasz kormány, a rendőrség, a titkosszolgálatok együttműködésének fokozását.
Giancarlo Germani, a párt elnöke hangsúlyozta: a statisztikák ellentmondanak a román bevándorlókról kialakult képnek, hiszen a belügyminisztériumi adatok szerint az olasz börtönökben fogvatartott 1,016 millió bűnözőknek csak 0,2 százaléka, az idén letartóztatott 1 421 személynek pedig csak 16 százaléka román.
Emil Boc miniszterelnök szombaton bejelentette: felhatalmazta Cristian Diaconescu külügyminisztert, Dan Nica belügyminisztert, valamint Cătălin Predoiut, az igazságügyi szaktárca vezetőjét, hogy tárgyaljanak olasz kollégáikkal az olaszországi románok helyzetéről. „Az ott élő románoknak nem kellene szenvedniük néhány bűnöző miatt. A bűnözőket bármely országban büntetni kell, a többi polgárnak pedig védelmet és biztonságot kell biztosítani – mondta a kormányfő.
Az olasz-román feszültségek azt követően lángoltak fel újra, hogy egy héttel korábban Rómában őrizetbe vettek két román állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakoltak egy 14 éves lányt, barátját megverték, majd kirabolták őket. Az olasz sajtó az utóbbi egy hét folyamán nagy teret szentelt más, román állampolgárok által elkövetett bűncselekmények ismertetésének. A legutóbbi incidens a hétvégén történt, amikor egy 21 éves romániai férfi megpróbált ellopni egy gépkocsit. A férfit a helyszínre siető rendőrök letartóztatták, miután kimentették a feldühödött gépkocsitulajdonos és családja, valamint a járókelők kezei közül. Ugyancsak a hétvégén vettek őrizetbe a hatóságok az olasz fővárosban egy román házaspárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy meggyilkolták 63 éves főbérlőjüket. Georgeta Nichita, egy háromgyerekes, hathónapos terhes családanya a tegnapi kihallgatás során bevallotta a római ügyészeknek, hogy ő ölte meg a bérhátralékot követelő lakástulajdonost, majd a holttestet férjével együtt feldarabolták, és bőröndbe rejtették. A nagy valószínűséggel magyar nemzetiségű Alexandru Isztoika Loyos – a 14 éves olasz lány elleni nemi erőszak egyik feltételezett elkövetője –, a hét végén kijelentette: korábbi beismerő vallomását veréssel csikarta ki belőle a római rendőrség. Ugyancsak az olasz rendőrség túlkapására panaszkodik egy kolozsvári magyar férfi is, akit egy olasz síparadicsomból hazajövet nemrég azért kísértek be egy Udine közeli kapitányságra, mert gépkocsijában radarjelző berendezésre bukkantak, amelynek használata tilos Itáliában. A 64 éves Szabó Mihály József a Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: amikor közölte, hogy nem beszél olaszul, emiatt nem írja alá a berendezés elkobzásáról szóló jegyzőkönyvet, a nyomozók ütlegelni kezdték. A sértett fél a történtek miatt pert kíván indítani az olasz rendőrség ellen.
Két hónapja megkezdett mandátuma legnehezebb küldetése vár Cristian Diaconescu külügyminiszterre, aki hétfői római látogatása során elsősorban a román állampolgárok által elkövetett sorozatos bűncselekményekről tárgyal az olasz kormány tagjaival. A szociáldemokrata politikus vasárnap reményét fejezte ki, hogy a Franco Frattini olasz külügyminiszterrel és a római parlament képviselőivel tartandó megbeszéléseken a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében sikerül megoldást találni a több mint egymilliós lélekszámú itáliai román közösség jogainak szavatolására. Diaconescu leszögezte: Bukarest minden támogatást megad az olasz hatóságoknak olyan bűncselekmények esetében, amelyek elkövetői román állampolgárok, szerinte azonban a törvénytelenségek miatt kizárólag a felelősöket kell elítélni, és nem szabad megbélyegezni az itáliai románság egészét.
Eközben a Silvio Berlusconi kormánya által pénteken elfogadott törvényerejű rendeletek értelmében polgárőrségek szervezését engedélyezik Olaszországban, és kötelezővé teszik a nemi erőszakkal gyanúsított személyek őrizetben tartását. Angelino Califano igazságügy-miniszter hangsúlyozta: életfogytiglani börtönre számíthatnak azok, akik nemi erőszakkal súlyosbított emberölést követnek el, és szigorítják az illegális bevándorlókkal szembeni intézkedéseket is. Különben diplomáciai botrányt okozott, hogy Iulia Buje, Románia torinói főkonzulja a bukaresti Cotidianulnak feltárta: a bevándorlók elleni szigorú hatósági fellépést szorgalmazó Roberto Maroni olasz belügyminiszter is foglalkoztatott korábban román illegális vendégmunkásokat. Buje – akit nyilatkozata miatt a román külügyminisztérium konzultáció végett hazarendelt – elmondta, 1998 és 2000 között maga Maroni kérte a milanói román konzulátus segítségét: rendezzék annak a három, általa foglalkoztatott román bevándorlónak a jogi helyzetét, akiknek lejárt a tartózkodási vízuma. Maroni a hét végén határozottan tagadta a vádakat, és bejelentette, hogy pert indít a román napilap ellen.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.