Célba vették. Az orosz célpontok között a deveselui NATO-rakétatámaszpont is szerepel
Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Romániai célpontok is szerepelnek azon a most nyilvánosságra került térképen, amely azt mutatja, milyen európai helyszíneket támadna meg az orosz haditengerészet akár atomrakétákkal is egy esetleges NATO-orosz konfliktus során.
2024. augusztus 14., 18:032024. augusztus 14., 18:03
Ezt a Financial Times (FT) hozta nyilvánosságra azon, birtokába került titkos dokumentumok alapján. Az Ukrajna elleni nagyszabású inváziót megelőzően az orosz tisztek számára készült tervben olyan távoli célpontokat tartalmazó térképek szerepelnek részletesen, mint Franciaország nyugati partvidéke és a brit Barrow-in-Furness.
Az FT korábban ugyanezen, 29 titkos orosz katonai aktát tartalmazó archívum alapján arról számolt be, hogy
A legújabb leleplezések azt mutatják, hogy Oroszország olyan konfliktust képzelt el a Nyugattal, amely messze túlmutat a NATO-val való közvetlen határvidéken, és elsöprő erejű csapások sorozatát tervezi Nyugat-Európában. A dokumentumokat nyugati források szivárogtatták ki az FT-nek.
A 2008 és 2014 között összeállított akták tartalmazzák azon rakétacélpontok listáját, amelyeket hagyományos vagy taktikai nukleáris robbanófejeket hordozó rakétákkal támadhatnak.
A prezentációból az is kiderül, hogy Oroszország megtartotta azt a képességét, hogy felszíni hajókon tároljon nukleáris fegyvereket, ami szakértők szerint jelentős a további eszkaláció vagy baleset kockázatát hordozza magában.
A dokumentum megjegyzi, hogy a haditengerészet „nagyfokú manőverezőképessége” lehetővé teszi számára „villámgyors megelőző csapások”, valamint „különböző irányokból érkező masszív rakétacsapások” végrehajtását. Hozzáteszi, hogy
A dokumentumokat megvizsgáló elemzők szerint ezek összhangban vannak azzal, ahogyan a NATO értékelte az orosz haditengerészet nagy hatótávolságú rakétatámadásainak lehetőségét, valamint azt, hogy Oroszország milyen gyorsan folyamodna nukleáris fegyverek alkalmazásához.
Az FT megjegyzi, hogy a térképek, amelyek inkább bemutatási céllal készültek, mint operatív felhasználásra, 32 európai NATO-célpontot mutatnak be az orosz haditengerészeti flották számára.
Az orosz északi-tengeri flotta várhatóan védelmi ipari célpontokat vesz célba, például az északnyugat-angliai Barrow-in-Furnessben található tengeralattjáró- és hajógyárat. A Hull közelében lévő célpont egy ipari létesítmény lehet – ezt egy kémény jelzi.
A tervezet azt is bemutatja, hogy a doktrína hogyan alkalmazható a Fekete-tengeren, a Kaszpi-tengeren és a Csendes-óceánon folyó esetleges háborúkban.
emellett további kettőt Bulgáriában és ötöt Törökországban. Az orosz forgatókönyvek között szerepelnek a jelenlegi NATO-tagokkal, valamint Kínával, Iránnal, Azerbajdzsánnal és Észak-Koreával folytatott háborúk is.
William Alberque, egy volt NATO-tisztviselő, aki jelenleg a Stimson Központban dolgozik, megjegyezte, hogy a célpontok mintája csak egy kis töredékét képviseli „az Európa-szerte feltérképezett több száz, ha nem több ezer célpontnak, beleértve katonai és kritikus infrastrukturális célpontokat”.
Fotó: Navy.ro
Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy Romániát közvetlen támadás veszélye fenyegetné a közeljövőben. Virgil Bălăceanu nyugalmazott román tábornok az Adevărulnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az eszkaláció kockázata minimális, még ha nem is zárható ki teljesen. Szerinte
„Vannak régebbi információk, 2008 körülről, néhány kicsit későbbről, de a valóságban a nukleáris csapás tervei, a bevetés, a modus operandi szigorúan titkosak. Egységszinten nem ismertek. Biztosan egymástól függetlenül cselekszenek, mindkét oldalon központi vezetés alatt” – mondta a tábornok.
Ez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak és más nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak ne lenne haditerve, de
Egy ilyen esetben az oroszok minden bizonnyal katonai és polgári infrastruktúrára csapnának le.
„Általában a célpontok politikai-katonai-adminisztratív jelentőségű stratégiai létesítmények, városi agglomerációk, ha stratégiai nukleáris fegyverekről van szó, katonai erőcsoportok, ha taktikai nukleáris fegyverekről van szó, infrastruktúra, hidak, állandó átkelők, repülőterek, gátak, atomerőművek. Ezek mind célpontok” – mondta a tábornok, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem egy konkrét támadási tervről lehet szó, hanem egy általánosabb tartalmú dokumentumról.
Az orosz atomarzenál
Oroszország jelenleg 5580 atombombával rendelkezik. Igaz ugyan, hogy ebből mintegy 1200 darabot leszereltek az utóbbi években, de a robbanófejeket nagyrészt sértetlenül tárolják, és rövid idő alatt élesíthetők. A fennmaradó több mint négyezer atomtöltet elvileg bármikor használható, azonban csupán 1710 robbanófej van beszerelve különböző fegyverekbe: 870 szárazföldi ballisztikus rakétákban, 640 tengeralattjárók fedélzetén, mintegy 200-at pedig nehézbombázókról lehetne elindítani.
Újabb, feltehetően szeméttel teli léggömböket indított Észak-Korea Dél-Korea területe felé szombaton – közölte a dél-koreai hadsereg.
Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy újabb felhívást intézzen a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.
Az Egyesült Államok jóváhagyta az F-35-ös típusú lopakodó vadászrepülőgépek eladását Romániának, a szerződés értéke 7,2 milliárd dollár – derült ki a külügyminisztérium pénteki közleményéből.
Papp Zsolt Györgyöt választotta elnöknek a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteki közgyűlése. Augusztus végén Győrffy Balázs addigi elnök lemondott, miután ittasan megütött egy nőt.
Péntekig 6199 külföldön élő román állampolgár regisztrált az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján, hogy levélben vagy külföldi szavazóhelyiségben szavazhasson az idei államelnök-választáson.
Románia hamarosan Kijev rendelkezésére bocsátja a Patriot légvédelmi rendszert.
A külügyminisztérium tájékoztatja a Belgiumban tartózkodó, oda készülő vagy az országon átutazó román állampolgárokat, hogy a Charleroi repülőtéren csütörtökön kitört sztrájk pénteken is folytatódik.
A nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
A dolgozók sztrájkja miatt csütörtökön megbénult Belgium második legnagyobb utasforgalmú repülőtere, a charleroi-i repülőtér, minden járatot töröltek – közölte az RTBF közszolgálati média.
szóljon hozzá!