A romániai lakosság 35 százaléka nem nyújtana anyagi támogatást a háború sújtotta Ukrajnának
Fotó: Európai Bizottság
Az uniós állampolgárok továbbra is erős szolidaritást éreznek Ukrajna iránt és támogatják az ukrán népet segítő intézkedéseket – olvasható az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett Eurobarométer-felmérésből. Amelyből kiderül, hogy a román állampolgárok támogatják legkevésbé a háború sújtotta országnak nyújtott segítséget.
2023. február 23., 16:432023. február 23., 16:43
2023. február 23., 17:252023. február 23., 17:25
Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva első évfordulója alkalmából készített értékelésből kiderül, hogy a válaszadók 91 százaléka egyetért az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Az európaiak 67 százaléka továbbra is támogatja az orosz állami tulajdonban lévő média szolgáltatására vonatkozó tilalmat, valamint 65 százalékuk ért egyet a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozásával.
Az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer részletes adatai ugyanakkor érdekes módon arra világítanak rá, hogy Románia lakossága körében érzékelhető a legnagyobb elutasítottság az Ukrajnának nyújtott támogatások terén. Itt ellenzik a legtöbben – a romániai megkérdezettek 25 százaléka – a háború sújtotta lakosságot célzó humanitárius támogatást, az elutasítottság mértéke szerint Bulgária (15 százalék), Ausztria (13), Csehország (12), Szlovákia (11), majd Olaszország és Magyarország (9-9 százalék) következik a sorban.
Fotó: Európai Bizottság
Szintén élen jár, a második helyet foglalja el Románia a háborús menekülteknek az EU tagállamaiban történő befogadásának elutasítottsága terén is (24 százalék). Itt első helyen Csehország szerepel (26 százalék), majd Bulgária, Ausztria (egyformán 19 százalék), Szlovákia (15) és Magyarország (12) következik. Az Ukrajnának folyósított nemzetközi pénzügyi támogatást leginkább Szlovákiában ellenzi a lakosság (a megkérdezettek 42 százaléka), itt Románia a harmadik helyen áll 35 százalékos elutasítottsággal, holtversenyben Magyarországgal. Az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a legtöbben (44 százalék) Szlovákiában nem értenek egyet, e téren Magyarország a 4. helyen áll 39 százalékos elutasítottsággal, míg a sorrendben 8. Romániában a megkérdezettek 25 százaléka ellenzi az uniós büntetőintézkedéseket.
Következnek a bolgárok (57 százalék), szlovákok (56), a ciprusiak (47), majd a magyarok (46 százalék), ugyanakkor a romániai lakosság körében 36 százalékos a katonai támogatásnyújtás elutasítottsága, miközben 55 százalék ezt elutasítja. Ez az adat Magyarország esetében kevésbé meglepő, hiszen a magyar kormány többször leszögezte, nem szolgáltat fegyvereket Ukrajnának, és ahhoz sem járul hozzá, hogy a területén áthaladjanak a háború sújtotta országnak szánt fegyverszállítmányok. Ennek ellenére a magyarországi megkérdezettek 50 százaléka támogatja a hadieszközök formájában való segítségnyújtást. A román államról viszont – elsősorban ukrán politikusok megnyilatkozása alapján – sejthető, hogy szállított már fegyvereket északi szomszédjának, az erről szóló információkat ugyanis soha senki nem cáfolta határozottan a bukaresti kormányzati illetékesek részéről.
Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatásban 27 tagállamban összesen mintegy 26 500 uniós állampolgár vett részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!