A romániai lakosság 35 százaléka nem nyújtana anyagi támogatást a háború sújtotta Ukrajnának
Fotó: Európai Bizottság
Az uniós állampolgárok továbbra is erős szolidaritást éreznek Ukrajna iránt és támogatják az ukrán népet segítő intézkedéseket – olvasható az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett Eurobarométer-felmérésből. Amelyből kiderül, hogy a román állampolgárok támogatják legkevésbé a háború sújtotta országnak nyújtott segítséget.
2023. február 23., 16:432023. február 23., 16:43
2023. február 23., 17:252023. február 23., 17:25
Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva első évfordulója alkalmából készített értékelésből kiderül, hogy a válaszadók 91 százaléka egyetért az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Az európaiak 67 százaléka továbbra is támogatja az orosz állami tulajdonban lévő média szolgáltatására vonatkozó tilalmat, valamint 65 százalékuk ért egyet a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozásával.
Az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer részletes adatai ugyanakkor érdekes módon arra világítanak rá, hogy Románia lakossága körében érzékelhető a legnagyobb elutasítottság az Ukrajnának nyújtott támogatások terén. Itt ellenzik a legtöbben – a romániai megkérdezettek 25 százaléka – a háború sújtotta lakosságot célzó humanitárius támogatást, az elutasítottság mértéke szerint Bulgária (15 százalék), Ausztria (13), Csehország (12), Szlovákia (11), majd Olaszország és Magyarország (9-9 százalék) következik a sorban.
Fotó: Európai Bizottság
Szintén élen jár, a második helyet foglalja el Románia a háborús menekülteknek az EU tagállamaiban történő befogadásának elutasítottsága terén is (24 százalék). Itt első helyen Csehország szerepel (26 százalék), majd Bulgária, Ausztria (egyformán 19 százalék), Szlovákia (15) és Magyarország (12) következik. Az Ukrajnának folyósított nemzetközi pénzügyi támogatást leginkább Szlovákiában ellenzi a lakosság (a megkérdezettek 42 százaléka), itt Románia a harmadik helyen áll 35 százalékos elutasítottsággal, holtversenyben Magyarországgal. Az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a legtöbben (44 százalék) Szlovákiában nem értenek egyet, e téren Magyarország a 4. helyen áll 39 százalékos elutasítottsággal, míg a sorrendben 8. Romániában a megkérdezettek 25 százaléka ellenzi az uniós büntetőintézkedéseket.
Következnek a bolgárok (57 százalék), szlovákok (56), a ciprusiak (47), majd a magyarok (46 százalék), ugyanakkor a romániai lakosság körében 36 százalékos a katonai támogatásnyújtás elutasítottsága, miközben 55 százalék ezt elutasítja. Ez az adat Magyarország esetében kevésbé meglepő, hiszen a magyar kormány többször leszögezte, nem szolgáltat fegyvereket Ukrajnának, és ahhoz sem járul hozzá, hogy a területén áthaladjanak a háború sújtotta országnak szánt fegyverszállítmányok. Ennek ellenére a magyarországi megkérdezettek 50 százaléka támogatja a hadieszközök formájában való segítségnyújtást. A román államról viszont – elsősorban ukrán politikusok megnyilatkozása alapján – sejthető, hogy szállított már fegyvereket északi szomszédjának, az erről szóló információkat ugyanis soha senki nem cáfolta határozottan a bukaresti kormányzati illetékesek részéről.
Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatásban 27 tagállamban összesen mintegy 26 500 uniós állampolgár vett részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!