A romániai lakosság 35 százaléka nem nyújtana anyagi támogatást a háború sújtotta Ukrajnának
Fotó: Európai Bizottság
Az uniós állampolgárok továbbra is erős szolidaritást éreznek Ukrajna iránt és támogatják az ukrán népet segítő intézkedéseket – olvasható az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett Eurobarométer-felmérésből. Amelyből kiderül, hogy a román állampolgárok támogatják legkevésbé a háború sújtotta országnak nyújtott segítséget.
2023. február 23., 16:432023. február 23., 16:43
2023. február 23., 17:252023. február 23., 17:25
Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva első évfordulója alkalmából készített értékelésből kiderül, hogy a válaszadók 91 százaléka egyetért az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Az európaiak 67 százaléka továbbra is támogatja az orosz állami tulajdonban lévő média szolgáltatására vonatkozó tilalmat, valamint 65 százalékuk ért egyet a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozásával.
Az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer részletes adatai ugyanakkor érdekes módon arra világítanak rá, hogy Románia lakossága körében érzékelhető a legnagyobb elutasítottság az Ukrajnának nyújtott támogatások terén. Itt ellenzik a legtöbben – a romániai megkérdezettek 25 százaléka – a háború sújtotta lakosságot célzó humanitárius támogatást, az elutasítottság mértéke szerint Bulgária (15 százalék), Ausztria (13), Csehország (12), Szlovákia (11), majd Olaszország és Magyarország (9-9 százalék) következik a sorban.
Fotó: Európai Bizottság
Szintén élen jár, a második helyet foglalja el Románia a háborús menekülteknek az EU tagállamaiban történő befogadásának elutasítottsága terén is (24 százalék). Itt első helyen Csehország szerepel (26 százalék), majd Bulgária, Ausztria (egyformán 19 százalék), Szlovákia (15) és Magyarország (12) következik. Az Ukrajnának folyósított nemzetközi pénzügyi támogatást leginkább Szlovákiában ellenzi a lakosság (a megkérdezettek 42 százaléka), itt Románia a harmadik helyen áll 35 százalékos elutasítottsággal, holtversenyben Magyarországgal. Az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a legtöbben (44 százalék) Szlovákiában nem értenek egyet, e téren Magyarország a 4. helyen áll 39 százalékos elutasítottsággal, míg a sorrendben 8. Romániában a megkérdezettek 25 százaléka ellenzi az uniós büntetőintézkedéseket.
Következnek a bolgárok (57 százalék), szlovákok (56), a ciprusiak (47), majd a magyarok (46 százalék), ugyanakkor a romániai lakosság körében 36 százalékos a katonai támogatásnyújtás elutasítottsága, miközben 55 százalék ezt elutasítja. Ez az adat Magyarország esetében kevésbé meglepő, hiszen a magyar kormány többször leszögezte, nem szolgáltat fegyvereket Ukrajnának, és ahhoz sem járul hozzá, hogy a területén áthaladjanak a háború sújtotta országnak szánt fegyverszállítmányok. Ennek ellenére a magyarországi megkérdezettek 50 százaléka támogatja a hadieszközök formájában való segítségnyújtást. A román államról viszont – elsősorban ukrán politikusok megnyilatkozása alapján – sejthető, hogy szállított már fegyvereket északi szomszédjának, az erről szóló információkat ugyanis soha senki nem cáfolta határozottan a bukaresti kormányzati illetékesek részéről.
Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatásban 27 tagállamban összesen mintegy 26 500 uniós állampolgár vett részt.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
Bezár Európa utolsó, Vlagyimir Iljics Leninnek szentelt múzeuma a finnországi Tamperében.
Az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok a spanyolországi árvizek halálos áldozatai között; 22 román állampolgárt eltűntként tartanak nyilván – nyilatkozta csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
Lezárják az orosz ostrom által fenyegetett donyecki Pokrovszk városának egyes részeit a védelmi előkészületek miatt – mondta Szerhij Dobrjak, a pokrovszki katonai közigazgatás vezetője a Szuszpilne közszolgálati médiumnak szerdán.
Az Egyesült Államok megpróbál „diplomáciai megoldást találni minden érintett féllel” – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerdán az Egyesült Államok és Izrael Libanonról folytatott tárgyalásait megelőzően.
A madridi kormány szerda esti tájékoztatása szerint 95-re emelkedett az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradások halálos áldozatainak száma Spanyolországban. A román külügy is közölte a potenciális román áldozatok számát.
Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Legkevesebb 63 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradásoknak Spanyolországban – közölték a hatóságok szerdán. Médiajelentések szerint a katasztrófa során több román állampolgár is életét vesztette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!