Irigy. Marian-Jean Marinescu elorozná Magyarországtól a bővítési tárcát
Fotó: caleaeuropeana.ro
Romániának meg kellene szereznie a Magyarország számára kiosztott európai biztosi tisztséget – vélekedik Marian-Jean Marinescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője.
2019. október 03., 19:402019. október 03., 19:40
2019. október 03., 22:502019. október 03., 22:50
Az utóbbi években a magyarellenes megnyilvánulásokban élen járó, a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppártban (EPP) politizáló ellenzéki párt politikusa annak kapcsán nyilatkozott szerda délután román újságíróknak, hogy az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága összeférhetetlenségre hivatkozva mind a közlekedési tárca élére jelölt Rovana Plumb román, mind az EU bővítéséért felelős tárca élére kiszemelt magyar Trócsányi László kinevezését elutasítóan véleményezte. Ezt követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke mindkét kormánytól új jelölt megnevezését kérte.
Marinescu szerint nem lenne baj, ha beigazolódna Klaus Johannis államfő figyelmeztetése, és Románia elveszítené a közlekedési biztosi tisztséget.
– vélekedett a politikus.
Marinescu két okot sorolt fel arra, miért nem a román kormány jelöltjét kellene közlekedési biztossá kinevezni. „Az egyik személyes: valószínűleg jobban együtt tudnék dolgozni a következő öt évben egy igazi biztossal, aki ért is a közlekedési ügyekhez. A másik: politikai szempontból a közlekedés nem valami nagy szám” - mondta az EP-képviselő, aki szerint Romániának el kellene cserélnie a tárcáját Magyarországgal.
Indoklásként a Bukarest által Magyarország ellen folytatott információs háború bevett fordulatát hozta fel, miszerint
„Magyarország rendkívül fontos tárcát kapott. A szomszédságpolitika nagyon fontos lesz a következő öt évben. Orbán nagyon okos volt, amikor megszerezte, ami a mi szempontunkból sajnálatos szerintem. Az Orbán és Putyin közötti viszonyt tekintve nem tartom pozitívnak a kilátásokat Moldova, Ukrajna és Georgia számára” – mondta Marinescu.
„Másrészt, tekintve a nálunk a kisebbségeken keresztül folytatott agresszív politikájára, nem látom pozitív színben a Balkánt sem egy ilyen, szomszédságpolitikáért felelős biztossal, aki lehetséges, hogy megvalósítja „csatlakozást” – mondta Marinescu, nem fejtve ki, hogy pontosan mit értett ezalatt.
Problémás francia jelölt
Ártatlanságát hangoztatta az állítólagos fiktív asszisztensi állások ügyében szerda délutáni európai parlamenti (EP-) meghallgatásán az uniós belső piaci biztosnak jelölt Sylvie Goulard. A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban Ursula von der Leyen megválasztott elnök a belső piaci "szuperportfóliót" szánja a francia politikusnak, így ő felügyelné az iparpolitikával kapcsolatos munkát, támogatva a digitális egységes piacot is, s ő felelne a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó főigazgatóságért.
Noha Goulard az EP illetékes bizottságai előtt sok témáról beszélt, a legtöbb kérdést az állítólagos európai parlamenti fiktív állások ügyében ellene folytatott korábbi vizsgálat miatt, illetve azzal kapcsolatban kapta, hogy EP-képviselőként havi bruttó 10 ezer euróért a Berggruen Intézet nevű amerikai think tanknek dolgozott tanácsadóként. Goulard-t azzal vádolták, hogy EP-képviselőként jogtalanul vett fel uniós pénzeket egyik asszisztense után, aki valójában a Modemnek dolgozott, nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó munkát végzett. Eddig három jelöltet, a lengyel Janusz Wojciechowskit, a svéd Ylva Johanssont, illetve a francia Sylvie Goulard-t nem hagyták jóvá rögtön a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kapnak, amelyek megválaszolását követően esetlegesen ismét meg kell majd jelenniük az illetékes EP-bizottságok előtt. Csütörtöki meghallgatásán egyébként az uniós gazdasági biztosnak jelölt volt olasz kormányfő, Paolo Gentiloni arról beszélt: nem lesz kettős mérce a költségvetési szabályok alkalmazásában, minden tagország azonos elbánásban fog részesülni.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!