Román EP-képviselő: Bukarestnek kéne megkapnia a Magyarországnak járó EU-biztosi tisztséget
Balogh Levente
•
2019. október 03., 19:40
• utolsó módosítás: 2019. október 03., 22:50
Romániának meg kellene szereznie a Magyarország számára kiosztott európai biztosi tisztséget – vélekedik Marian-Jean Marinescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője.
Irigy. Marian-Jean Marinescu elorozná Magyarországtól a bővítési tárcát • Fotó: caleaeuropeana.ro
Az utóbbi években a magyarellenes megnyilvánulásokban élen járó, a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppártban (EPP) politizáló ellenzéki párt politikusa annak kapcsán nyilatkozott szerda délután román újságíróknak, hogy az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága összeférhetetlenségre hivatkozva mind a közlekedési tárca élére jelölt Rovana Plumb román, mind az EU bővítéséért felelős tárca élére kiszemelt magyar Trócsányi László kinevezését elutasítóan véleményezte. Ezt követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke mindkét kormánytól új jelölt megnevezését kérte.
Marinescu szerint nem lenne baj, ha beigazolódna Klaus Johannis államfő figyelmeztetése, és Románia elveszítené a közlekedési biztosi tisztséget.
Szerintem a legjobb politikai lépés Románia számára az lenne, ha elcserélné a tárcáját Magyarországgal”
– vélekedett a politikus.
Marinescu két okot sorolt fel arra, miért nem a román kormány jelöltjét kellene közlekedési biztossá kinevezni. „Az egyik személyes: valószínűleg jobban együtt tudnék dolgozni a következő öt évben egy igazi biztossal, aki ért is a közlekedési ügyekhez. A másik: politikai szempontból a közlekedés nem valami nagy szám” - mondta az EP-képviselő, aki szerint Romániának el kellene cserélnie a tárcáját Magyarországgal.
Indoklásként a Bukarest által Magyarország ellen folytatott információs háború bevett fordulatát hozta fel, miszerint
Orbán Viktor magyar miniszterelnök túlságosan jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami veszélyes a térségre.
„Magyarország rendkívül fontos tárcát kapott. A szomszédságpolitika nagyon fontos lesz a következő öt évben. Orbán nagyon okos volt, amikor megszerezte, ami a mi szempontunkból sajnálatos szerintem. Az Orbán és Putyin közötti viszonyt tekintve nem tartom pozitívnak a kilátásokat Moldova, Ukrajna és Georgia számára” – mondta Marinescu.
„Másrészt, tekintve a nálunk a kisebbségeken keresztül folytatott agresszív politikájára, nem látom pozitív színben a Balkánt sem egy ilyen, szomszédságpolitikáért felelős biztossal, aki lehetséges, hogy megvalósítja „csatlakozást” – mondta Marinescu, nem fejtve ki, hogy pontosan mit értett ezalatt.
Problémás francia jelölt
Ártatlanságát hangoztatta az állítólagos fiktív asszisztensi állások ügyében szerda délutáni európai parlamenti (EP-) meghallgatásán az uniós belső piaci biztosnak jelölt Sylvie Goulard. A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban Ursula von der Leyen megválasztott elnök a belső piaci "szuperportfóliót" szánja a francia politikusnak, így ő felügyelné az iparpolitikával kapcsolatos munkát, támogatva a digitális egységes piacot is, s ő felelne a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó főigazgatóságért.
Noha Goulard az EP illetékes bizottságai előtt sok témáról beszélt, a legtöbb kérdést az állítólagos európai parlamenti fiktív állások ügyében ellene folytatott korábbi vizsgálat miatt, illetve azzal kapcsolatban kapta, hogy EP-képviselőként havi bruttó 10 ezer euróért a Berggruen Intézet nevű amerikai think tanknek dolgozott tanácsadóként. Goulard-t azzal vádolták, hogy EP-képviselőként jogtalanul vett fel uniós pénzeket egyik asszisztense után, aki valójában a Modemnek dolgozott, nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó munkát végzett. Eddig három jelöltet, a lengyel Janusz Wojciechowskit, a svéd Ylva Johanssont, illetve a francia Sylvie Goulard-t nem hagyták jóvá rögtön a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kapnak, amelyek megválaszolását követően esetlegesen ismét meg kell majd jelenniük az illetékes EP-bizottságok előtt. Csütörtöki meghallgatásán egyébként az uniós gazdasági biztosnak jelölt volt olasz kormányfő, Paolo Gentiloni arról beszélt: nem lesz kettős mérce a költségvetési szabályok alkalmazásában, minden tagország azonos elbánásban fog részesülni.
