Robert C. Castel a Krónikának: a régi világrend már nem létezik, Európa globális szerepe teljesen jelentéktelen

Balogh Levente 2023. május 11., 09:26

Oroszország félelme az, hogy akár már a jelenlegi frontvonal közelében megjelenhetnek az amerikai csapatok, ha tűzszünetet kötnek, mivel úgy véli, akkor Ukrajnát felvehetik a NATO-ba. Ezért nem hagyja abba az ukrajnai hadjáratot – jelentette ki a Krónikának Robert C. Castel. Az aradi születésű, jó ideje Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő lapunknak adott interjújában kifejtette, az oroszok nem akarják engedni, hogy a NATO beférkőzzön a befolyási övezetükbe, az ukrajnai háború pedig többrétegű konfliktus. Álláspontja szerint Ukrajna kilátásai nem jók, a jelenlegi nyugati támogatás elégtelen, Európa globális szerepét pedig teljesen jelentéktelennek tartja. A héten hat erdélyi városban előadó szakértő arra is kitért, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar és román álláspont közül a magyart tartja realistábbnak.

Robert C. Castel a Krónikának: a régi világrend már nem létezik, Európa globális szerepe teljesen jelentéktelen
galéria
Csapdahelyzet. Robert C. Castel szerint a megoldás Ukrajna semleges státusa lehet, de ha azt a NATO garantálná, Oroszország nem fogadná el Fotó: Balogh Levente

– Önt tekintik ama realista elemzők egyik legmarkánsabb képviselőjének, akik az idealistákkal ellentétben nem gondolják azt, hogy Ukrajna a Nyugat támogatásával képes lesz végső, megsemmisítő győzelmet aratni Oroszország fölött. Miért nem hisz ebben?

– Nem vagyok százszázalékos realista. A realista iskola alapgondolata az, hogy az államokat biliárdgolyókként kezeljük, és nem nagyon foglalkozunk azzal, mi történik az államokon belül, nem foglalkozunk a nem materiális változókkal. Ilyen például a nacionalizmus szerepe, hiszen a háborúban ez igenis nagy. Ugyanakkor ha a skálán el kell helyeznem magamat valahol, akkor tény, hogy sokkal közelebb állok a realista iskolához, mint az idealistához.

Ez az első dolog. A második az, hogy Ukrajna nincs predesztinálva arra, hogy elveszítse ezt a háborút a Nyugat segítségével.

Demkó Attila a háború évfordulóján: senkinek nem érdeke a harmadik világégés – Románia egyesülne Moldovával
Egy éve rohanta le Oroszország Ukrajnát. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által remélt gyors katonai siker azonban elmaradt, a Nyugat támogatását élvező megtámadott fél azóta is tartja magát, sőt ellentámadásra is képes volt.
Nekem úgy tűnik, hogy a Nyugat segítségének jelenlegi szintjével Ukrajnának semmi esélye nincs megnyerni ezt a háborút.

A Nyugatnak sokkal masszívabban kellene beleállnia ebbe a háborúba ahhoz, hogy Ukrajnának egyáltalán reménye legyen arra, hogy az oroszokat legyőzzék.

– Egyáltalán miért zajlik a háború? Ukrajna a területei visszaszerzése érdekében küzd, de mit valósíthat meg ebből? Miért indított háborút Oroszország?

– A háborúnak nagyon egyszerű oka van: ha nem mindenféle ideológiai szemellenzőn keresztül próbáljuk nézni, akkor azt látjuk, hogy ez pont olyan háború, mint bármely háború talán a 18.-19. századtól kezdve napjainkig. Van két hatalom, mindkét hatalomnak van egy holdudvara, egy befolyási övezete maga körül.

Mikor az egyik hatalom megpróbál behatolni a másik hatalom befolyási övezetébe, akkor ez „nyolc napon túl gyógyul”.

Ez épp olyan, mint amikor az állatokat bezárják egy ketrecbe: ha túl közel zsúfolják őket egymáshoz, az agresszivitást vált ki, mert az egyik állat úgy érzi, hogy a másik állat behatolt a „befolyási övezetébe”. Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy biológiai dolog.

Azt hiszem, hogy ez az oka ennek a háborúnak, és minden más csak variáció erre a magyarázatra.

– Ezt értsük úgy, hogy a másik nagyhatalom, amely behatolt ebbe a befolyási övezetbe, az nem más, mint az Egyesült Államok?

– Mondjuk úgy, hogy mind a két irányból látunk mozgást. Adva van egyrészt Oroszország, amely számára soha nem ért véget a hidegháború. Az oroszok a maguk részéről soha nem zárták le. A Nyugat viszont lezárta, azt hitte, hogy új periódus következik. Az oroszok úgy gondolták, hogy 1991 körülbelül olyan dátum, mint a második világháború első hónapjai, amikor az orosz hadsereget visszatolták a lengyel határtól messze Oroszország belsejébe. Amikor aztán erőre kaptak, akkor úgy érezték, hogy itt az alkalom kiterjeszteni a befolyási övezetüket vagy akár a határaikat is Nyugat felé. A NATO pedig már hosszú évek óta közeledik Kelet felé és tolja ki a határait. Mesélhetjük akár holnapig, hogy a NATO csupán védelmi szövetség, meg baráti egyezmény, meg unikornisokat és szivárványokat is rajzolhatunk mellé, de tény, hogy a NATO-bázisok, a NATO-rakéták egyre jobban araszoltak Kelet felé.

Rombolás. Orosz támadásban megrongálódott társasház Ukrajnában Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az oroszok pedig egyre inkább tolták ki a befolyásukat Nyugat felé. A Krím klasszikus példa, a másik klasszikus példa pedig Belarusznak a lassú bekebelezése.

Szükségszerű volt, hogy valamikor az a két nyíl, amely egymás felé halad, ütközzön egymással. Ezt látjuk most Ukrajnában.

– Széles körben elterjedt álláspont szerint Ukrajnában valójában az Egyesült Államok folytat proxyháborút Oroszország ellen. Ön egyetért ezzel?

– Én úgy látom, hogy itt legalább négyfajta háború zajlik egy időben, olyan, mint egy matrjoska-baba. Van egy ukrán polgárháború: az ukrán állam harcol a szakadárjai ellen. Van egy kétoldalú ukrán–orosz háború. Emellett van egy háború, ami arról szól, hogy Ukrajna és a legközelebbi szövetségesei – a lengyelek, a Baltikum és talán Románia, bár ez nem biztos – harcolnak Oroszország ellen olyan szinten, hogy valószínűleg csapatokat is küldenek. Erre rakódik aztán rá az orosz–NATO vagy orosz–Nyugat-háború, hiszen nem csupán a NATO-ról van szó, hanem a Nyugat távol-keleti szövetségeseiről is.

Ezt az egészet beborítja egy – nevezzük úgy – szkander a Nyugat és a „nem-Nyugat” között.

– Mennyire segítenek a nyugati fegyverek az ukránoknak? Említette, hogy a támogatás jelenlegi szintje nem elegendő. De mire elegendő az, ami van?

– A NATO segítsége nélkül Ukrajna már nem létezne. Viszont ezen a szinten teljesen elégtelen a támogatás ahhoz, hogy Ukrajna ellensúlyozza Oroszország túlsúlyát. Ukrajnának a háború elején volt egy számottevő előnye élőerőben és valószínűleg hadianyagban is. Ez az előny megszűnt, eltűnt, mert az oroszok egyre több katonát soroztak be különböző módszerekkel, volt egy titkos mozgósítás is. Ugyanakkor

az ukrán hadsereghez hasonlóan az orosz hadsereg is elvesztette haditechnikai eszközeinek jelentős részét, vagy nem tudják őket használni – például a légierőt.

Itt kapcsolódik be a NATO segítsége. Ugyanakkor feltételezem, hogy azokban a statisztikákban, amelyeket az Oryx (az ukrajnai háborúban elvesztett haditechnikai eszközöket lajstromozó portál – a szerk.) közöl az ukrán veszteségekről, még a vesszők sem hihetők. Azért gondolom ezt, mert ha Ukrajnának ennyire számít minden egyes nyugati páncélos, páncélos század alatti mennyiségek is jelentősnek minősülnek, akkor a saját hadianyagaikat illetően a helyzet katasztrofálisan rossz. Ha Ukrajnának lenne két-háromezer harckocsija, ahogy egyes szakértők állítják, akkor amellett a Leopardok és egyéb NATO-tankok már nem osztanának és nem szoroznának.

– De az Oryx azt állítja, hogy csak a hivatalosan megerősíthető veszteségeket közli…

– Az teljesen elképzelhető, hogy csak a megerősített veszteségeket közlik. A kérdés az, hogy közölnek-e minden megerősített veszteséget. Emellett az Oryx kritikájának egész irodalma van. Megjelentek az adatbázisban nyilvánvalóan hamis képek is. Én nem hibáztatom az Oryxot, lehet, hogy azok, akik beküldték a képeket, rákönyököltek egy kicsit a Photoshopra. De

már maga az, hogy az Oryx adatbázisán megjelenik az ukrán zászló, meg a „Dicsőség Ukrajnának!”, igen kétségessé teszi az objektivitásukat.

Csodaszer? A német Leopard harckocsiktól sokat várnak az ukránok Fotó: Lengyel védelmi minisztérium/Facebook

Én az Oryx adataira úgy tekintenek, mint egyfajta digitális lőszerre, amit az oroszokra lőnek ki. Ezért körülbelül annyi hitelt tulajdonítok az Oryx adatainak, mint az orosz hadügyminisztérium adatainak: gyakorlatilag semmi jelentőségük nincs.

– Hol van ebben a képletben Európa? Milyen valós szerepet játszik? Beszorult a két hatalom közé? Ezt annak fényében is kérdezem, hogy nemrég sokan szisszentek föl azon kijelentése miatt, miszerint Hitler volt az utolsó nagy európai vezető, aki Európából kiindulva akart új világrendet meghatározni.

– Azzal, hogy Hitler volt az utolsó nagy európai vezető, nem a fizikai méreteire gondoltam, mert egy elég „tranzisztoros” figura volt, és nem is az erkölcsi nagyságára. Csupán arra, hogy ő volt az utolsó komoly európai vezető, aki egy világrendet próbált megfogalmazni az egész világ számára.

Említhetjük De Gaulle-t, említhetjük az Európai Unió létrehozóit is. Ezek

lehet, hogy nagy politikai vezetők voltak, de nem világrendet próbáltak megfogalmazni, mint mondjuk Truman a második világháború után, hanem egy európai rendet.

Ezzel nem kicsinyítem sem az emberi, sem a politikai nagyságukat, egyszerűen ő volt az utolsó, aki megpróbálta egy európai hatalom akaratát ráerőszakolni az egész világra. Ilyen szempontból a Szovjetuniót nem tekintem európai hatalomnak, hiszen jöhetne valaki, és azt mondhatná: Joszif Sztálin is egy hasonló európai vezető volt. Én nem vagyok benne biztos, hogy Oroszország így határozható meg. Ilyen szempontból egy kicsit Huntingtonnal tartok abban, hogy Oroszország egy külön, sui generis civilizáció.

Ami pedig a „szisszenést” illeti, azt hiszem, csak azok értették félre, akiknek a megélhetése múlik azon, hogy félreértsék. Azoknak nem lehet megmagyarázni.

– Visszatérve Európa mai helyzetére: mekkora lehet a szerepe akár ebben a konfliktusban, akár globálisan?

– Teljesen elenyésző a befolyása. A régi, egypólusú világrendben, amikor a komoly biztonsági problémákat az amerikaiak levették az asztalról, tényleg a gazdasági változó volt a fontos. Most, hogy a régi világrend már nem létezik – az amerikaiak tettekkel igazolták azt, hogy nem hajlandóak a világrend urai lenni, ez Irakban és Afganisztánban is kiderült –,

a biztonsági megfontolások sokkal fontosabbak, és Európa ezen a téren igen-igen meggyengítette magát.
Befolyás nélkül? Ursula von der Leyen legutóbbi kijevi látogatásán Fotó: Twitter/Ursula von der Leyen

Gazdasági téren is igen meggyengítette magát, de ez egy másik válasz egy másik kérdésre.

– Tovább eszkalálódhat-e a háború? Bevonódhat-e a NATO vagy Kína, és bevethet-e az orosz fél nukleáris fegyvert, még ha csak taktikait is?

– Mindent meg kell tennünk, hogy ezt a konfliktust minimálisra csökkentsük. A két világháborúban láttuk, hogyan eszkalálódnak a háborúk, és hogyan esünk bele egy világháborúba anélkül, hogy világháborút akarnánk. Senki nem akar világháborút. Senki sem azzal indul el reggel, hogy veszi az aktatáskáját, beleteszi a szendvicset, és azzal megy a munkába, hogy „Na, ma csinálunk egy világháborút”.

Ezek a dolgok megtörténnek – soha nem akarjuk, soha nem szándékozunk kiprovokálni őket, de megtörténnek.

Mivel van egy tapasztalatunk a két világháborúból, hogy mi történik, ha nem vagyunk ügyesek, és van egy tapasztalatunk a hidegháború idejéből, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy ügyesek legyünk, és ne legyen világháború, ezt kell tennünk ahhoz, hogy határt szabjunk annak, meddig vagyunk hajlandóak eszkalálni ezt a háborút. Ha az idealistákat hallgatjuk, akkor azt mondják: itt elvi kérdésről van szó, és akkor – Holtomiglan, holtodiglan – pusztítsuk el az egész világot!

A tény azonban az, hogy Ukrajna nem ér meg ennyit. Ukrajnát távolról sem lehet igazolni mint racionális célt ilyen eszközök bevetéséhez.

Nem hiszem, hogy lenne olyan európai politikus, Romániában, Magyarországon vagy akár Lengyelországban is, aki hajlandó lenne elpusztítani mondjuk Varsót azért, hogy Kijevet megmentse. Egyszerűen nem ér annyit Ukrajna.

– Tehát úgy gondolja, amerikai részről sem lehet meg a szándék, hogy a legvégsőkig elmenjenek?

– Ez teljesen egyértelmű, legalábbis abból, amit eddig láttunk. Láttuk, hogy milyen ímmel-ámmal adják ezt a segítséget. Különbséget kell tenni a nyilatkozatok és a cselekedetek között. Engem a nagyívű nyilatkozatok nem érdekelnek, azt akarom látni, hogy mi történik. Ha összehasonlítjuk ezt a háborút és ezt a segítséget, amit Ukrajna kap azzal a segítséggel, amit Izrael kapott a ’73-as háborúban – azonnal, mindent, korlátok nélkül, és nem azt mondták, hogy majd fél év múlva, talán kilenc hónap múlva, amikor felújítjuk, kihozzuk a raktárból, de akkor sem a legújabb modellt, és akkor is levesszük róla a modern technológiát –, akkor láthatjuk, hogy akkor nem voltak ezek a „kisbetűs részek”. Akkor láthattuk, hogyan működik Amerika, amikor valóban segíteni akar.

Nyilatkozatok és tettek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai kollégájával, Joe Bidennel Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Nekem úgy tűnik, hogy Amerika – teljesen észszerűen – nincs teljesen elkötelezve Ukrajna mögött, és ha megvizsgáljuk az amerikai elnökök stratégiai terveződokumentumait 1991-től a mai napig, akkor azt láthatjuk, hogy Ukrajna nem fontos.

Ha fontos lenne, beleírták volna. Ennek következtében az Egyesült Államok igen korlátozottan támogatja Ukrajnát.

– És mi a helyzet Kínával? Milyen szerepe lehet? Előfordulhat, hogy a jelenleginél aktívabban támogassa Oroszországot?

– Attól függ, hogy mik Kína céljai. Három lehetőség van. Az egyik az, hogy Kínának az az érdeke, hogy Oroszország megbukjon, és elveszítse ezt a háborút. A másik az, hogy Oroszország győzzön, a harmadik pedig az, hogy minél tovább elhúzzák a háborút, döntetlenre.

Egy forgatókönyvet szerintem levehetünk az asztalról: Kínának nem érdeke, hogy Oroszország elveszítse a háborút, mert akkor egyedül találja magát Tajvannal kapcsolatban a Nyugat teljes súlyával.

Az egymillió dolláros kérdés az, milyen hamar szeretné az orosz győzelmet.

Mert mondhatja azt is, hogy oké, el vagyunk kötelezve, nem fogjuk engedni, hogy Oroszország elbukjon, de tőlünk akár eltarthat tíz évig is a háború – vagy azt akarja, hogy Oroszország itt és most megnyerje a háborút, és akkor egyre több segítséget nyújt. Ameddig lehet, addig csendestársként, amikor pedig nem lehet, akkor már nem csendestársként. Én így látom Peking érdektérképét: mindenképpen ott látjuk Kínát Oroszország mögött – egyelőre.

– Lát arra esélyt, hogy Kína teljes erőbedobással kiáll Oroszország mellett?

– Azt hiszem, hogy nincs rá szükség. Először is talán azért, mert Oroszország nem is kérne belőle, mivel a nemzetközi rendszerben a segítséget nem adják ingyen. Minden segítségnek megvan az ára, és szerintem paradox módon

Ukrajna sokkal hamarabb folyamodik majd kínai segítségért, mint Oroszország, bármilyen meglepőnek is hangzik ez.

– Milyen segítséget kérhet?

– Diplomáciait. Látjuk az aszimmetriát a kínai–orosz és a kínai–ukrán kapcsolatokban. Az egyik oldalon a kínai kommunista párt főtitkára elment Moszkvába, nem a moszkvaiakat hívta el magához, a másikon pedig egy év után hajlandó volt fogadni egy telefonbeszélgetést.

Háttérerő. Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: Orosz elnöki hivatal

Zelenszkij elnök tudja, hogy a kínaiak az egyetlenek a világon, akik befolyást gyakorolhatnak Oroszországra. Ha Zelenszkij valamit akar Oroszországtól, ahhoz Pekingen keresztül vezet az út, nem Washingtonon keresztül.

– Magyarország és Románia eltérő módon viszonyul az ukrajnai konfliktushoz: míg előbbi fegyvert nem küld, csupán humanitárius segélyt nyújt, és mielőbbi béketárgyalásokat szorgalmaz, Románia – ha hivatalosan nem is ismeri el, hogy katonai eszközökkel is támogatja Kijevet – a Washington és Brüsszel által meghatározott narratívát visszhangozza. Melyiket tartja realistább hozzáállásnak? Milyen eredménnyel járhat az eltérő viszonyulás a két ország számára?

– Ennek a különbségnek megvan a geopolitikai és a politikai magyarázata is. A geopolitikai az, hogy

Magyarország és a végtelen orosz síkság között van egy „harckocsiakadály”, egy „kerítés”, amit úgy hívnak, hogy a Kárpátok. Romániának nincs ilyen.

Az egyik olyan kapu, amit Oroszország le akar zárni a világ felé, ott van a Kárpátok és a Fekete-tenger között. Ez az a rés, amin az ottomán csapatok mindig megtámadták Oroszország területét, ez a déli inváziós útvonal Oroszország felé, a másik kettő a Kaukázus két oldalán húzódik. Ezt az utat Oroszország csak úgy tudja lezárni, ha Románia területén zárja el: vagy úgy, hogy meghajtja Romániát a saját politikai akarata előtt, vagy úgy, hogy fizikailag ott vannak az oroszok. Magyarország területén nincs ennyire fontos kapu.

A másik ilyen kapu ott van Lengyelországban, az észak-európai síkságon. Ezzel magyarázható a különbség egyfelől a lengyel meg a román, másfelől a magyar álláspont között.

Vendégszereplés. Román APR-40-es rakéta sorozatvető Fotó: Videófelvétel

Politikai szempontból Magyarország sokkal inkább kiegyensúlyozott politikát folytat a különböző szuperhatalmak között. Látjuk, hogy Kína felé is kapcsolatokat épít. Románia viszont sokkal elkötelezettebb egyetlen pólus felé.

Hogy melyik lesz a jobb taktika? A kérdés az, hogyan végződik a háború. Ha úgy végződik, hogy Oroszország ellenőrzi azt, ami Ukrajna területén történik – és én úgy gondolom, hogy úgy fog végződni –, akkor a magyar álláspont lesz a kifizetődőbb. Hogy ez milyen eszközökkel valósul meg, nem tudom. Hogy bákormány lesz, orosz megszállás lesz, vagy bukott állam részlegesen annektált területekkel, majd kiderül, de úgy gondolom, hogy azon terület jelentős részét, amely a NATO keleti és Oroszország nyugati határa között húzódik, Oroszország fogja ellenőrizni. Ebben az esetben az orosz befolyás megnő, közelebb kerül, és akkor kénytelenek leszünk jóban lenni Oroszországgal.

Ha viszont Oroszország elbukik, és feldarabolják, Putyin urat pedig láncra verve kísérik diadalmenetben Rómában, akkor valószínűleg a román álláspont lesz a nyerő.

– Vagyis ön szerint inkább a magyar álláspont tűnik reálisnak?

– A háború jelenlegi állása szerint katonailag mindenképpen.

– És jöhet olyan esemény, ami ezt megfordítja?

– Abszolút jöhet. A háborúban csak az alapján alkothatunk véleményt, amit eddig láttunk. Nincs semmi értelme hosszú távú forgatókönyvekről beszélni, mert mindig jöhetnek „fekete hattyúk”, amiket nem látunk előre. Nem tudjuk, mi van a Kremlben, melyek azok a hatalmi viszonyok, erőközpontok, amelyek Oroszországban léteznek, és hogy ezek nem fogják-e egymást kioltani. Azt sem tudhatjuk előre, hogy az ukrajnai rendszer nem omlik össze már holnap. Tehát én nagyon óvatosan bocsátkoznék jóslatokba, de

ha az alapján ítélek, amit eddig láttam, akkor a legobjektívebb katonai értékelésem szerint Ukrajna ezt a háborút elveszíti, és ez csak idő kérdése.

– Ennek a Nyugat – főleg pedig az Egyesült Államok – elejét vehetné, ha teljes erővel támogatná Ukrajnát, és korlátlan mennyiségben biztosítaná számára a legkorszerűbb haditechnikát. Mi bírhatná rá erre Washingtont?

– Talán egy kiegyezés Kínával. Ha az Egyesült Államok teljesen felszabadulna a tajvani kötelezettségei alól. Esetleg úgy, hogy a kínaiak elfoglalják Tajvant. Ez lehet, hogy felszabadítaná az erőforrásokat, bár nem vagyok benne biztos, mert evvel a kínaiak csak az első szigetláncot törnék át. Még van két szigetlánc, és akkor Amerikának még inkább be kellene fektetnie a második gyűrűbe, ami Kínát visszatartja. Egy kínai–amerikai közeledés – annak mintájára, amit Kissinger a 70-es években véghez vitt – szabadíthatná fel Amerikát annyira, hogy a teljes figyelmét ennek a válságnak szentelje. És még akkor is ott van a Perzsa-öböl, mint még egy olyan gyújtópont, ami szintén bonyolíthatja a helyzetet.

Meg kell érteni, hogy van egy óriási különbség egyfelől Kína és Oroszország, másfelől az Egyesült Államok között: az Egyesült Államok globális hatalom globális erőforrásokkal – viszont globális kötelezettségekkel is. Sem Kínának, sem Oroszországnak nincsenek ilyen globális kötelezettségei, így megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy „monomániásan”, „csőlátással” egyetlen pontra koncentráljanak.

– Meddig tarthat a háború? Mi számítana reális célkitűzésnek az ukránok és mi az oroszok számára? Mi lehet a háború kifutása? Lehetséges-e békekötés egy éven belül?

– Tűzszüneti tárgyalások lehetségesek egy éven belül. Ez bármikor megtörténhet. Ez a konfliktus viszont csak akkor zárul le – legalábbis az oroszok részéről –, ha sikerül garanciákat kapniuk azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna nem válik nyugati támaszponttá. Az orosz véleményformálók publikációjából

azt látom, hogy az orosz félelem az, hogy ha a háború akárcsak egy tűzszünet erejéig is leáll, akkor Ukrajnát fölveszik a NATO-ba, és a mostani ütközési vonalakon, Bahmut utolsó két és fél négyzetkilométerén megjelennek az amerikai csapatok.

Ez most persze karikatúra, túlzok, de az oroszok félelme tényleg az, hogy Bahmut külvárosában amerikai rakétatámaszpont lesz.

Ezért szerintem az oroszok – ez Demkó Attila barátom metaforája, de teljesen illik a helyzetre – addig fogják rázni áldozatukat, mint egy bulldog, amíg nem marad benne élet, amíg nem lesznek biztosak abban, hogy ez a hatalmas terület nem jelent számukra fenyegetést.

Nem az ukrán hadseregtől tartanak, hanem ettől a területtől, amit más használhatna ki.

Az ukránok szempontjából a cél az ország fölszabadítása, ez teljesen egyértelmű. Hogyan lehet ezt a két célt összhangba hozni? Csak úgy, ha Ukrajna valamilyen módon semleges ország lesz. A probléma az, hogy ki garantálná ezt a smelegességet? Csak a NATO, erre viszont az oroszok azt mondanák: miben különbözik ez egy NATO-csatlakozástól? Ez egy csapdahelyzet, amit nem tudom, hogyan lehetne föloldani.

Az Aradon született Robert C. Castel az Izraeli Demokrácia Intézet tudományos munkatársa, kutatási területe az aszimmetrikus hadviselés, terrorizmus, geopolitika és a katonai innováció. Kitüntetett háborús veterán, korábban ejtőernyősként és a katonai hírszerzésben, valamint Libanonban és számos más hadműveleti területen szolgált. A rendőrség különleges műveleteiben jártas, magas rangú rendvédelmi tisztviselő, jelenleg a vadon élő állatokkal kapcsolatos bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozik az Izraeli Természetvédelmi Hatóság biztonsági főigazgatójaként, emellett az Izraeli Terrorelhárító Központ tartalékos krízistárgyalója.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport