Riasztást adtak ki a bukaresti hatóságok, miután az oroszok a román határ közelében levő ukrán célpontokat támadtak

Mint ismeretes, ebben a régióban találhatók azok a román határhoz közeli dunai kikötővárosok – Izmajil és Renyi –, amelyek kulcsfontosságúak az ukrán gabona exportja szempontjából.

Moszkva viszont az ukrán mezőgazdasági termékek kölföldre szállítását lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaegyezményből való kilépését követően minden eszközt bevet az exportot lehetővé tevő ukrán infrastruktúra megsemmisítése érdekében.

„Bahmutnál 52 ezer orosz katona és körülbelül 274 harckocsi, több mint ezer páncélozott jármű, valamint 150 tüzérségi rendszer és valamivel több mint 120 rakéta-sorozatvető van” – fejtette ki Illja Jevlas.

A szóvivő a nap folyamán megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy

Korábban Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közölt a Telegram-csatornáján fotókat, amelyeken ukrán katonák láthatók a település rommá lőtt temploma előtt.

Az ukrán hadsereg közlése szerint az ukrán erők Bahmuttól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.

Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás a berezivkai gabonatározókban okozott kárt. A hatóságok információi szerint sebesülés nem történt.

Eközben

Ukrajna szövetségesei az elmúlt hetekben igyekeztek hangsúlyozni a hadjárat során elért sikereket, de az már hónapok óta tart, nagyobb áttörések nélkül. Az ősz változó feltételeket hoz majd a terepen, és azt a lehetőséget, hogy Oroszország ismét megpróbál csapást mérni az ukrán energetikai infrastruktúrára – mutat rá a CNN.

„A legtöbb háború hosszabb ideig tart, mint amire az elején számítunk. Ezért fel kell készülnünk egy hosszú ukrajnai háborúra” – mondta Stoltenberg a Berliner Morgenpost című német lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban.

„Mindannyian gyors békét kívánunk. De ugyanakkor fel kell ismernünk: Ha Zelenszkij elnök és az ukránok feladják a harcot, az országuk nem létezne többé. Ha Putyin elnök és Oroszország letennék a fegyvert, béke lenne” – mondta a NATO-vezér.

– tette hozzá.

Arról a lehetőségről, hogy Putyin atomfegyvereket vetne be Ukrajnában, Stoltenberg azt mondta: „Putyin nukleáris retorikája veszélyes és kíméletlen, de a NATO minden fenyegetésre és kihívásra felkészült”.

„A NATO célja a háború – és nem utolsósorban a nukleáris háború – megelőzése. Hiteles elrettentő erővel rendelkezünk” – tette hozzá.

„Ukrajna a NATO tagja lesz – ezt minden szövetséges világossá tette” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor a háború véget ér, különben „a történelem megismétlődhet”.

Az oroszok esetleges nukleáris fenyegetésével kapcsolatban Stoltenberg azt mondta:

„Nagyon közelről figyeljük, hogy mit tesz az orosz hadsereg. Eddig nem észleltünk olyan változásokat az orosz nukleáris erőkben, amelyek reakcióra késztetnének bennünket” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

korábban írtuk

Nekilátott az óvóhelyek kiépítésének a román hadsereg a Duna-menti konfliktusövezetben

A bukaresti védelmi minisztérium kedden elkezdte a lakosságvédelmi létesítmények kialakítását az orosz–ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében fekvő Tulcea megyei Plauru településen.