Fotó: Kreml
Oroszország és Kína erősíteni fogja a katonai együttműködést – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön videokapcsolaton keresztül folytatott megbeszélést kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel.
2022. december 30., 12:152022. december 30., 12:15
2022. december 30., 12:382022. december 30., 12:38
„Az orosz-kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködést” – hangoztatta az orosz vezető.
Mint mondta, a hivatalos vizit „az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak" és "az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban”. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy
„Ön és én ugyanúgy tekintünk a globális geopolitikai tájkép folyamatban lévő átalakulásának okaira, irányára és logikájára” – mondta. Azt hangoztatta, hogy Moszkva és Peking „a Nyugat példátlan nyomása és provokációi közepette” nemcsak saját érdekeit védelmezi, hanem „mindazokét is, akik a valóban demokratikus világrend és az országok azon joga mellett állnak ki, hogy szabadon dönthessenek sorsukról” – tette hozzá.
„A nehéz, távolról sem egyértelmű nemzetközi környezetben készek vagyunk fokozni a stratégiai együttműködést, fejlődési lehetőségeket biztosítani egymásnak és globális partnerek lenni országaink népeinek javára és a globális stabilitás érdekében” – hangoztatta Hszi.
Az RBK című orosz gazdasági lap szerint Igor Morgulov, Oroszország pekingi nagykövete már novemberben beszélt arról, hogy Hszi Csin-ping 2023-ban Oroszországba látogathat. Putyin már korábban is meghívta Hszit, aki a Kreml szerint a koronavírus elleni intézkedésekre hivatkozva nem fogadta el az invitálást.
A két vezető 2022-ben kétszer találkozott személyesen: először februárban, amikor az orosz elnök a téli olimpia idején, röviddel az ukrajnai háború megindítása előtt Pekingbe látogatott és szeptemberben, amikor mindkét vezető részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján. Putyin a csütörtöki megbeszélésen egyebek között azt is elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelem idén a nemzetközi nyomás ellenére is 25 százalékkal növekedett, és valószínűleg a vártnál előbb fogja elérni a 2024-re tervezett 200 milliárd dolláros szintet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!