Fotó: Kreml
Oroszország és Kína erősíteni fogja a katonai együttműködést – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön videokapcsolaton keresztül folytatott megbeszélést kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel.
2022. december 30., 12:152022. december 30., 12:15
2022. december 30., 12:382022. december 30., 12:38
„Az orosz-kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködést” – hangoztatta az orosz vezető.
Mint mondta, a hivatalos vizit „az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak" és "az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban”. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy
„Ön és én ugyanúgy tekintünk a globális geopolitikai tájkép folyamatban lévő átalakulásának okaira, irányára és logikájára” – mondta. Azt hangoztatta, hogy Moszkva és Peking „a Nyugat példátlan nyomása és provokációi közepette” nemcsak saját érdekeit védelmezi, hanem „mindazokét is, akik a valóban demokratikus világrend és az országok azon joga mellett állnak ki, hogy szabadon dönthessenek sorsukról” – tette hozzá.
„A nehéz, távolról sem egyértelmű nemzetközi környezetben készek vagyunk fokozni a stratégiai együttműködést, fejlődési lehetőségeket biztosítani egymásnak és globális partnerek lenni országaink népeinek javára és a globális stabilitás érdekében” – hangoztatta Hszi.
Az RBK című orosz gazdasági lap szerint Igor Morgulov, Oroszország pekingi nagykövete már novemberben beszélt arról, hogy Hszi Csin-ping 2023-ban Oroszországba látogathat. Putyin már korábban is meghívta Hszit, aki a Kreml szerint a koronavírus elleni intézkedésekre hivatkozva nem fogadta el az invitálást.
A két vezető 2022-ben kétszer találkozott személyesen: először februárban, amikor az orosz elnök a téli olimpia idején, röviddel az ukrajnai háború megindítása előtt Pekingbe látogatott és szeptemberben, amikor mindkét vezető részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján. Putyin a csütörtöki megbeszélésen egyebek között azt is elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelem idén a nemzetközi nyomás ellenére is 25 százalékkal növekedett, és valószínűleg a vártnál előbb fogja elérni a 2024-re tervezett 200 milliárd dolláros szintet.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!