Fotó: Orosz elnöki hivatal
Joe Biden újabb elnöki mandátuma jobb lenne Oroszország számára, mint Donald Trumpé – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán egy televíziós interjúban Pavel Zarubin Kreml-barát újságírónak.
2024. február 15., 08:402024. február 15., 08:40
Putyin a CNN beszámolója szerint a közelgő amerikai elnökválasztásról szóló kérdésre azt mondta, hogy Biden jobb lenne Oroszország számára, „mert tapasztaltabb ember, kiszámítható, régi formátumú politikus”.
Hozzátette azonban, hogy Oroszország „az Egyesült Államok bármelyik vezetőjével együttműködik, aki elnyeri az amerikai nép bizalmát”.
„Úgy vélem, hogy a jelenlegi kormányzat álláspontja rendkívül káros és téves” – mondta Putyin, utalva Oroszország ukrajnai háborújára.
Putyin szerint az a háború „már másfél évvel ezelőtt véget érhetett volna”, ha a 2022 márciusában Isztambulban tartott találkozón kötött megállapodásokat betartják. Putyin nem részletezte, hogy milyen megállapodásokra utalt.
Az orosz elnök azt mondta, sajnálja, hogy „nem kezdett aktív akciókat Ukrajnában 2022 februárjánál korábban”, és azt állította, hogy a nyugati vezetők hazudtak Oroszországnak arról, hogy „nem terjeszkedik kelet felé a NATO”.
– mondta Putyin.
Az orosz elnök azt is állította, hogy a minszki megállapodásokat, az Ukrajna és Oroszország által 2015-ben aláírt tűzszüneti jegyzőkönyvet sosem akarták betartani, hanem arra használták, hogy „időt nyerjenek, hogy Ukrajnát további fegyverekkel terheljék”.
„Őszintén azt hittem, hogy agresszív lesz és kemény kérdéseket tesz fel. Erre nem csak készen álltam, hanem akartam is, mert ez lehetőséget adna arra, hogy kemény válaszokat adjak” – mondta Putyin.
„Hogy őszinte legyek, nem élveztem teljesen azt az interjút” – mondta.
Eközben
„A műveleti helyzet rendkívül súlyos és feszült” – írta Telegram-oldalán szerdán Szirszkij. Tájékoztatása szerint az orosz erők létszámfölényben vannak, az orosz légierő nagy mennyiségben vet be irányított bombákat, és folyamatos tüzérségi támadások érik az ukrán állásokat.
Szirszkij szerint Kijev minden tőle telhetőt megtesz állásainak megtartására, és tartalékosokat mozgósított csapatainak megerősítésére.
Az utánpótlásukat biztosító folyosó kevesebb mint öt kilométerre zsugorodott az utóbbi hónapok heves harcai során, és bekerítés fenyegeti a városban lévő ukrán alakulatokat és a még ott maradt mintegy ezer civilt.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlamentben szerdán tartott kormányórán elhangzott beszédében kijelentette: a Nyugat jelenlegi álláspontja miatt nincs lehetőség az ukrajnai rendezésről történő megállapodásra.
Megismételte, hogy Oroszország kész a konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére a „terepen” kialakult realitások alapján.
Kijelentette:
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati országok ellenzik a regionális rendezés előmozdítására hivatott, „5+2” összetételű csoport összehívását, és Moszkva részvétele nélkül próbálják megoldani a problémát.
Lavrov azt hangoztatta, hogy az Oroszország elszigetelésére tett nyugati kísérletek kudarcot vallottak, azzal összefüggésben, hogy Moszkva erősíti együttműködését a globális Déllel és Kelettel.
„Azok az évek óta tartó kísérletek, amelyeket (Washington) a közel-keleti rendezésben való közvetítői erőfeszítések monopolizálására tett, a helyzet irányíthatatlanná válásához vezettek” – mondta a miniszter.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak kijelentette:
Az RBK orosz gazdasági lapot az amerikai külügyminisztériumban úgy tájékoztatták, hogy Washington nem folytatott tárgyalásokat Moszkvával az ukrajnai konfliktus lezárásáról, és ezt nem is tervezi.
Peszkov az orosz védelmi minisztérium illetékességébe utalta azoknak a sajtóhíreknek a megválaszolását, amelyek szerint ukrán csapás érte a Cezar Kunyikov nagy partraszálló hajót a a Fekete-tengeren.
Lavrov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország kilépjen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ). Kijelentette, hogy erről egyelőre nincsen szó, de a kérdés „a levegőben lóg”. Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke kedden közölte, hogy Oroszország ki fog lépni az EBESZ Parlamenti Közgyűléséből, mert a testület átpolitizálódott, és elvesztette önállóságát.
Többen meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz rakétatámadásokban
Legalább egy ember meghalt a Harkivi területen található Csuhujiv városára mért orosz rakétacsapás következtében – közölte csütörtökön Halina Minajeva, Csuhujiv polgármestere.
Minajeva szerint egy nőt holtan találtak egy lerombolt házban az orosz rakétacsapást követően, amely egy lakónegyedet célzott meg. A rakétacsapás helyi idő szerint éjfél körül történt.
A térségből két robbanást jelentettek. A hatóságok a helyszínen dokumentálják a támadást.
Az orosz határhoz való közelsége miatt a Harkivi területet szinte naponta érik támadások.
Korábban a nap folyamán két férfi meghalt a Harkivi területen található Velkij Burluk falu elleni orosz rakétatámadásban. Öt másik személy a jelentések szerint megsebesült a támadásban.
Az oroszok Kijevet és Lemberget (Lviv) is támadták, a mindkét városban több robbanásról számoltak be.
Atomfegyvert telepítenek az űrbe Oroszország?
Oroszország arra készül, hogy atomfegyvert telepítsen az űrbe – több amerikai sajtóorgánum szerint ez áll egy szerdán a washingtoni törvényhozás alsóházában ismertetett nemzetbiztonsági jelentésben. Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke a kongresszus minden tagja számára elérhetővé tette a „nemzetbiztonságot fenyegető komoly fenyegetésről” szóló információkat, hogy áttekintsék őket – jelentette be a bizottság szerdán a CNN szerint.
Bár Turner és a Fehér Ház nem pontosította a fenyegetés természetét, két forrás és egy amerikai tisztviselő azt mondta a CNN-nek, hogy az Oroszországhoz köthető. Több, a hírszerzést ismerő forrás „nagyon érzékenynek” minősítette azt. Az ABC News azt állítja, hogy a republikánus figyelmeztetés a „nemzetbiztonsági fenyegetésről” arra utal, hogy Oroszország atomfegyvert akar vinni az űrbe. Az ABC szerint nem egy földi célpont elleni atomtámadásról van szó, hanem arról, hogy esetleg műholdak ellen használnák.
Tárgyalóasztalhoz ültetné Ukrajnát Trump
Donald Trump az ügyhöz közel álló személyek szerint azt fontolgatja, hogy rábírja Ukrajnát: folytasson tárgyalásokat az Oroszországgal folytatott háború befejezéséről, ha jövőre visszatér a hatalomba – írja a Bloomberg.
Trump tanácsadói az értesülések szerint arról tárgyaltak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt tárgyalóasztalhoz ültetik a volt elnök esetleges második ciklusának kezdetén.
Trump egyik tanácsadója szerint az amerikai katonai segélyek leállításának ígérete arra késztetheti Ukrajnát, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, míg a megnövelt amerikai segítséggel való fenyegetés ugyanerre késztetheti Oroszországot.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.
Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.
Románia kijevi nagykövetsége a sürgősségi ügyekre korlátozza tevékenységét, és további intézkedéseket hozott a személyzet védelme érdekében, tekintettel az ukrajnai biztonsági fejleményekre – közölte szerdán a román külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!