Fotó: Orosz elnöki hivatal
Joe Biden újabb elnöki mandátuma jobb lenne Oroszország számára, mint Donald Trumpé – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán egy televíziós interjúban Pavel Zarubin Kreml-barát újságírónak.
2024. február 15., 08:402024. február 15., 08:40
Putyin a CNN beszámolója szerint a közelgő amerikai elnökválasztásról szóló kérdésre azt mondta, hogy Biden jobb lenne Oroszország számára, „mert tapasztaltabb ember, kiszámítható, régi formátumú politikus”.
Hozzátette azonban, hogy Oroszország „az Egyesült Államok bármelyik vezetőjével együttműködik, aki elnyeri az amerikai nép bizalmát”.
„Úgy vélem, hogy a jelenlegi kormányzat álláspontja rendkívül káros és téves” – mondta Putyin, utalva Oroszország ukrajnai háborújára.
Putyin szerint az a háború „már másfél évvel ezelőtt véget érhetett volna”, ha a 2022 márciusában Isztambulban tartott találkozón kötött megállapodásokat betartják. Putyin nem részletezte, hogy milyen megállapodásokra utalt.
Az orosz elnök azt mondta, sajnálja, hogy „nem kezdett aktív akciókat Ukrajnában 2022 februárjánál korábban”, és azt állította, hogy a nyugati vezetők hazudtak Oroszországnak arról, hogy „nem terjeszkedik kelet felé a NATO”.
– mondta Putyin.
Az orosz elnök azt is állította, hogy a minszki megállapodásokat, az Ukrajna és Oroszország által 2015-ben aláírt tűzszüneti jegyzőkönyvet sosem akarták betartani, hanem arra használták, hogy „időt nyerjenek, hogy Ukrajnát további fegyverekkel terheljék”.
„Őszintén azt hittem, hogy agresszív lesz és kemény kérdéseket tesz fel. Erre nem csak készen álltam, hanem akartam is, mert ez lehetőséget adna arra, hogy kemény válaszokat adjak” – mondta Putyin.
„Hogy őszinte legyek, nem élveztem teljesen azt az interjút” – mondta.
Eközben
„A műveleti helyzet rendkívül súlyos és feszült” – írta Telegram-oldalán szerdán Szirszkij. Tájékoztatása szerint az orosz erők létszámfölényben vannak, az orosz légierő nagy mennyiségben vet be irányított bombákat, és folyamatos tüzérségi támadások érik az ukrán állásokat.
Szirszkij szerint Kijev minden tőle telhetőt megtesz állásainak megtartására, és tartalékosokat mozgósított csapatainak megerősítésére.
Az utánpótlásukat biztosító folyosó kevesebb mint öt kilométerre zsugorodott az utóbbi hónapok heves harcai során, és bekerítés fenyegeti a városban lévő ukrán alakulatokat és a még ott maradt mintegy ezer civilt.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlamentben szerdán tartott kormányórán elhangzott beszédében kijelentette: a Nyugat jelenlegi álláspontja miatt nincs lehetőség az ukrajnai rendezésről történő megállapodásra.
Megismételte, hogy Oroszország kész a konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére a „terepen” kialakult realitások alapján.
Kijelentette:
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati országok ellenzik a regionális rendezés előmozdítására hivatott, „5+2” összetételű csoport összehívását, és Moszkva részvétele nélkül próbálják megoldani a problémát.
Lavrov azt hangoztatta, hogy az Oroszország elszigetelésére tett nyugati kísérletek kudarcot vallottak, azzal összefüggésben, hogy Moszkva erősíti együttműködését a globális Déllel és Kelettel.
„Azok az évek óta tartó kísérletek, amelyeket (Washington) a közel-keleti rendezésben való közvetítői erőfeszítések monopolizálására tett, a helyzet irányíthatatlanná válásához vezettek” – mondta a miniszter.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak kijelentette:
Az RBK orosz gazdasági lapot az amerikai külügyminisztériumban úgy tájékoztatták, hogy Washington nem folytatott tárgyalásokat Moszkvával az ukrajnai konfliktus lezárásáról, és ezt nem is tervezi.
Peszkov az orosz védelmi minisztérium illetékességébe utalta azoknak a sajtóhíreknek a megválaszolását, amelyek szerint ukrán csapás érte a Cezar Kunyikov nagy partraszálló hajót a a Fekete-tengeren.
Lavrov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország kilépjen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ). Kijelentette, hogy erről egyelőre nincsen szó, de a kérdés „a levegőben lóg”. Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke kedden közölte, hogy Oroszország ki fog lépni az EBESZ Parlamenti Közgyűléséből, mert a testület átpolitizálódott, és elvesztette önállóságát.
Többen meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz rakétatámadásokban
Legalább egy ember meghalt a Harkivi területen található Csuhujiv városára mért orosz rakétacsapás következtében – közölte csütörtökön Halina Minajeva, Csuhujiv polgármestere.
Minajeva szerint egy nőt holtan találtak egy lerombolt házban az orosz rakétacsapást követően, amely egy lakónegyedet célzott meg. A rakétacsapás helyi idő szerint éjfél körül történt.
A térségből két robbanást jelentettek. A hatóságok a helyszínen dokumentálják a támadást.
Az orosz határhoz való közelsége miatt a Harkivi területet szinte naponta érik támadások.
Korábban a nap folyamán két férfi meghalt a Harkivi területen található Velkij Burluk falu elleni orosz rakétatámadásban. Öt másik személy a jelentések szerint megsebesült a támadásban.
Az oroszok Kijevet és Lemberget (Lviv) is támadták, a mindkét városban több robbanásról számoltak be.
Atomfegyvert telepítenek az űrbe Oroszország?
Oroszország arra készül, hogy atomfegyvert telepítsen az űrbe – több amerikai sajtóorgánum szerint ez áll egy szerdán a washingtoni törvényhozás alsóházában ismertetett nemzetbiztonsági jelentésben. Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke a kongresszus minden tagja számára elérhetővé tette a „nemzetbiztonságot fenyegető komoly fenyegetésről” szóló információkat, hogy áttekintsék őket – jelentette be a bizottság szerdán a CNN szerint.
Bár Turner és a Fehér Ház nem pontosította a fenyegetés természetét, két forrás és egy amerikai tisztviselő azt mondta a CNN-nek, hogy az Oroszországhoz köthető. Több, a hírszerzést ismerő forrás „nagyon érzékenynek” minősítette azt. Az ABC News azt állítja, hogy a republikánus figyelmeztetés a „nemzetbiztonsági fenyegetésről” arra utal, hogy Oroszország atomfegyvert akar vinni az űrbe. Az ABC szerint nem egy földi célpont elleni atomtámadásról van szó, hanem arról, hogy esetleg műholdak ellen használnák.
Tárgyalóasztalhoz ültetné Ukrajnát Trump
Donald Trump az ügyhöz közel álló személyek szerint azt fontolgatja, hogy rábírja Ukrajnát: folytasson tárgyalásokat az Oroszországgal folytatott háború befejezéséről, ha jövőre visszatér a hatalomba – írja a Bloomberg.
Trump tanácsadói az értesülések szerint arról tárgyaltak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt tárgyalóasztalhoz ültetik a volt elnök esetleges második ciklusának kezdetén.
Trump egyik tanácsadója szerint az amerikai katonai segélyek leállításának ígérete arra késztetheti Ukrajnát, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, míg a megnövelt amerikai segítséggel való fenyegetés ugyanerre késztetheti Oroszországot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!