Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász pozitívan fogadta a Gázai övezeti a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló javaslatot, de még nem válaszolt – közölte egy katari tisztségviselő csütörtökön a Reuters hírügynökséggel.
2024. február 02., 08:002024. február 02., 08:00
2024. február 05., 13:092024. február 05., 13:09
„Még nincs megállapodás. A Hamász pozitívan fogadta a javaslatot, de várjuk a válaszukat” – mondta a tisztviselő.
Egy Hamász-tiszségtviselő a Reutersnek megerősítette, hogy megkapta a párizsi tűzszüneti javaslatot, de még nem adott választ egyik félnek sem, mondván, hogy azt még tanulmányozzák.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a Hamász nem mondhatja, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszában nullán állnak, ugyanakkor azt sem mondhatja, hogy megállapodásra jutottak.
– mondta a Háárecnek egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás.
A forrás szerint az első jelzések jók, de nem tekinthetők jelentősnek, mivel a Hamász még nem nyújtotta be a javaslattal szembeni fenntartások listáját, amely jelentős további követeléseket tartalmazhat. Az értékelés szerint ezeket a fenntartásokat hamarosan benyújtják – és csak ezután derül ki Izrael számára, hogy van-e alap az előrelépéshez.
A Hamász még a hét elején közölte, hogy Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője megkapta a hétvégi párizsi találkozón született javaslatot, amelyen Izrael, Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok tisztségviselői vettek részt.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a következő napokban ismét a térségbe utazik, mivel a megállapodás előmozdítása továbbra is kiemelt prioritás Joe Biden elnök kormánya számára.
Az október 7-i dél-izraeli terrortámadás napján mintegy 250 embert raboltak el, akik közül mintegy százat november végén egyhetes tűzszünet keretében szabadon engedtek.
Az izraeli hatóságok szerint a Gázai övezetben még mindig 132 túszt tartanak fogva, 27-en meghaltak.
Ez alatt az időszak alatt Izrael 200-300 palesztin foglyot engedne szabadon, akik nem kerültek szigorúan őrzött börtönbe, cserébe a Gázai övezetben lévő 35-40 túsz szabadon bocsátásáért – közölte egy egyiptomi és katari közvetítőkhöz közel álló Hamász-forrás.
Emellett naponta két-hárpmszáz teherautónyi humanitárius segélyt várnak a Gázai övezetbe.
Eközben csütörtökön az ország védelmi minisztere közölte:
„Teljesítjük küldetésünket Hán-Júniszban, és el fogjuk érni Rafahot is, és felszámoljuk a minket fenyegető terrorista elemeket” – mondta Joav Galant a minisztérium közleménye szerint.
A déli városban az elmúlt napokban heves harcok folytak, különösen egy kórházkomplexum körül, ahol egy segélyszervezet szerint több ezer embernek nyújtanak menedéket.
Az izraeli hadsereg műveletei, amelyek „a föld feletti és alatti terroristákat veszik célba, közelebb visznek minket ahhoz, hogy lehetővé tegyük a túszok visszatérését, mert a Hamász csak a nyomásra reagál” – mondta Galant. Izrael a múltban gyakran állította, hogy a Hamász kórházakat és más infrastruktúrát használ alagutak és katonai műveletek fedezésére.
Az izraeli erők az eddig becslések szerint tízezer Hamász-harcost öltek meg.
„Ez egy komoly csapás, amely aláássa a Hamász képességeit” – mondta.
Az Izraeli Védelmi Erők két héttel ezelőtt azt közölte: mintegy 9000 Hamász- harcost öltek meg az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadásokat követő katonai műveletek megkezdése óta.
Eközben
mondván, megérti a „fájdalmat és a szenvedést, amelyet oly sokan éreznek itt Amerikában és szerte a világon” a „trauma, az izraeli és gázai pusztítás” miatt.
„Értékeljük és imádkozunk az elvesztett életekért és a hátrahagyott családokért” – mondta Biden.
„Mindazokért, akik szörnyű körülmények között élnek, ártatlan férfiakért, nőkért és gyermekekért, akiket túszként tartanak fogva vagy bombázások alatt, vagy akiket kitelepítettek, és nem tudják, honnan lesz a következő étel, vagy lesz-e egyáltalán” – tette hozzá.
„Nemcsak imádkozunk a békéért” – folytatta – „hanem aktívan dolgozunk a békéért, a biztonságért, a méltóságért az izraeli és a palesztin nép számára”.
Biden elmondta, hogy
és azon is dolgozik, hogy „enyhítse a humanitárius válságot, és békét teremtsen Gázában és Izraelben, valamint tartós békét, két államot két népnek”.
Az elesett amerikai katonákkal kapcsolatban Biden elmondta, hogy beszélt a családokkal, és pénteken részt vesz a holttestek méltóságteljes átadásán.
Közben a Gázában működő fő segélyszervezet azt közölte:
„Ha a finanszírozás továbbra is felfüggesztésre kerül, akkor nagy valószínűséggel február végére kénytelenek leszünk leállítani a működésünket nemcsak Gázában, hanem az egész régióban” – mondta csütörtökön Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa.
Ciszjordániai zsidó telepeseket sújtott szankciókkal az Egyesült Államok
Ciszjordániában élő izraeli telepesek ellen rendelt el csütörtökön gazdasági büntetőintézkedéseket az amerikai kormányzat palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekmények miatt.
Az intézkedést az tette lehetővé, hogy csütörtökön Joe Biden elnöki rendeletet adott ki – az indoklás szerint – „Ciszjordánia békéje, biztonsága és stabilitása elleni cselekményekre adott válaszként”. A külügyminisztérium közleménye szerint négy személy szerepel a büntetőintézkedésről szóló listán.
Az Antony Blinken külügyminiszter által jegyzett közlemény szerint Izraelnek többet kell tennie az erőszak megállítása érdekében Ciszjordániában és az elkövetők felelősségre vonása terén.
Az elnöki rendelet alapján a szankció azokra szabható ki, akik erőszakos cselekedeteket irányítanak, vagy követnek el civilek ellen, illetve erőszakkal fenyegetnek, valamint civileket otthonuk elhagyásával járó módon megfélemlítenek, tulajdont foglalnak le, és terrorcselekményt hajtanak végre.
Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki rendeletet bejelentő közleményben azt hangoztatta, „Biden elnök egyértelmű abban, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja Izrael jogát az önvédelemhez”, de hozzátette, hogy
„Biden elnök ugyancsak aggodalmát hangoztatta a Ciszjordániában látott, szélsőséges szereplők részéről megnyilvánuló erőszak növekedése miatt”.
Az intézkedések értelmében az érintett négy izraeli telepes amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják, és megtiltják velük az üzleti kapcsolatot amerikai vállalkozások számára.
Az amerikai külügyminisztérium december elején több ciszjordániai telepes ellen vízumkorlátozásokat hozott.
Újra stabilitást hoz, és megnyitja az utat a stratégiai együttműködés előtt – értékelte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján a Skóciában vasárnap véglegesített kereskedelmi megállapodást.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerint fennállhat a bűnvádi eljárás és vádemelés esélye Hillary Clinton volt elnökjelölt külügyminiszter, valamint a CIA és az FBI korábbi vezetőivel szemben.
A lehető legkorábbi dátummal kell számolni a jövő évi parlamenti választásokra való felkészülés során – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Harcosok órája címmel indult online műsorban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben az alultápláltság „riasztó szintet” ért el, és az arányok „veszélyes pályára” álltak, miközben újraindult a segélyszállítmányok légi úton történő célba juttatása.
Emmanuel Macron francia elnök az X közösségi portálra feltett posztjában azt írta, hogy ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel „hangsúlyozták a független és teljes mértékben hatékony intézmények által a korrupció ellen folytatott harc fontosságát”.
Donald Trump amerikai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott skóciai megbeszélése után bejelentette: megállapodtak a vámok ügyében, amelyekről hónapok óta folynak a tárgyalások.
Oroszország, amely vasárnap ünnepli az orosz flotta napját, „biztonsági okokból” lemondta az erre az alkalomra tervezett nagyszabású haditengerészeti parádét Szentpéterváron – jelentette be a Kreml orosz hírügynökségek jelentése szerint.
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez köthető felkelők gyilkoltak meg vasárnap 38 embert a Kongói Demokratikus Köztársaság forrongó keleti részén egy templomban.
A pólóján szereplő felirattal utalt arra Magyarország miniszterelnök, hogy jövőre mikor rendezhetik a parlamenti választást az anyaországban. Orbán Viktor ugyanakkor megismételte az egy nappal korábban a Tusványoson tett győzelmi várakozásait.
Törökország délkeleti részén 50 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mértek szombaton, ami nehezíti az erdőtüzek oltását. Görögország már az idei harmadik hőhullámot szenvedi el, és ott is erdőtüzek pusztítanak.
szóljon hozzá!