Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország fokozni fogja aktivitását a világpolitikában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Kremlben, 21 új külföldi nagykövet megbízólevél-átadásán.
2023. december 05., 08:382023. december 05., 08:38
„Arra számítunk, hogy a velünk való kapcsolatban minden nemzetközi partnerünk betartja az egyenlőség és az érdekek kölcsönös figyelembe vételének elvét. Bárki bármit is szeretne, a világ ügyeiben való aktivitásunk csak növekedni fog” – mondta Putyin, hozzátéve:
Rámutatott: 2024-ben Oroszországnak lesz az első soros elnöke a kibővített BRICS-tömörülésnek, amely következő csúcstalálkozóját októberben Kazanyban tartja. Mint mondta, Moszkva segíteni fogja a csoport új tagjait a harmonikus beilleszkedésben, hozzá kíván járulni a BRICS szerepének növeléséhez a globális napirenden szereplő sürgető kérdések kezelésében, valamint erőfeszítéseket kíván tenni a belső átfogó stratégiai partnerség megerősítésére, a gazdasági, pénzügyi és más területeken való együttműködés fejlesztésére.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként továbbra is hozzá fog járulni a kiélezett regionális és globális problémák megoldásához, az egyenlő és oszthatatlan biztonságot garantáló megközelítések védelméhez és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tisztességes rendszerének kialakításához, „amely mentes a tisztességtelen versenytől, az egyoldalú szankcióktól és a politikai indíttatású korlátozásoktól” – mondta.
– idézte Putyint az MTI.
„Ami Oroszországot illeti, mi független, következetes és elvi alapú külpolitikai irányvonalat folytattunk és folytatunk. Nyitottak vagyunk a konstruktív partnerségre kivétel nélkül minden országgal, és nem fogadjuk el a blokkalapú konfrontációt, semmilyen lépést, amely ellentétes az ENSZ Alapokmányával” – fogalmazott.
„A világ a turbulencia állapotában van, radikális átalakuláson megy keresztül. A fő tendencia azonban az, hogy a korábbi egypólusú rendszert új, igazságosabb, többpólusú világrend váltja fel” – hangsúlyozta az orosz államfő.
Vlagyimir Putyin az elnöki emberi jogi tanács hétfői moszkvai ülésén ugyanakkor arról beszélt, hogy „nem ismétlődhet meg a szovjet évek politikai elnyomása Oroszországban”. „Számunkra fontos, hogy semmi ilyesmi ne ismétlődjön meg országunk történelmében, mert mindez egészében véve hatalmas, nehezen orvosolható károkat okozott népünknek és államunknak” – mondta.
Putyin azt hangoztatta, hogy a jogszerűség hiánya az emberek sorsáról való döntésben elfogadhatatlan, ha a hatóságok azt akarják, hogy az országnak jövője legyen.
„Mint tudják, Oroszország kilépett egy sor nemzetközi emberi jogi szervezetből, de ez nem jelenti azt, hogy feladjuk nyilatkozatban lefektetett elveket. Éppen ellenkezőleg,
– hangsúlyozta. Putyin emlékeztetett arra, hogy december 10-én lesz 75 éve, hogy az ENSZ elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
„Sajnos, ezt az évfordulót nehéz helyzetben ünnepeljük, amikor az emberi jogok biztosítását és előmozdítását szolgáló nemzetközi rendszer leépülési folyamata folytatódik, intézményei, amelyeket valójában a Nyugat irányít, politikai elfogultságot, képmutatást és leplezetlen szelektivitást mutatnak” – mondta.
Úgy vélekedett, hogy „nem áll boldogság a házhoz” azokban az országokban, amelyek oroszgyűlölő politikát folytatnak.
Emlékeztetett rá, hogy Lettországban nagyszámban élnek oroszajkúak, és arra figyelmeztetett, hogy azok, akik „disznó módon” bánnak azokkal az emberekkel, akik abban az országban akartak élni, dolgozni és hasznot hajtani az államnak, végül hasonló bánásmóddal szembesülnek majd.
Putyin szerint a ruszofóbia az egész világ szeme láttára már jóval a „különleges hadművelet” előtt megnyilvánult a balti államokban, de egyesek az ukrajnai háborút mégis indokként használják fel „egyes belpolitikai feladatok megoldására”.
Kitérve a munkavállalói migráció kérdésére hangsúlyozta „az etnokulturális egyensúly” fenntartásának fontosságát. Mint mondta, a munkaerőhiányt pótló embereket képezni kell, olyan munkaerőforrásokat kell taláni, amelyek megfelelnek a gazdasági érdekeinek.
„Ezeknek az embereknek ismerniük kell Oroszország nyelvét, hagyományait és törvényeit” – monda Putyin, hozzátéve, hogy a FÁK-országokban orosz tannyelvű iskolákat nyitnak. Mint mondta, biztosítani kell a migránsok jogait, de az oroszok érdekeit előtérbe kell helyezni. Valerij Fagyejev, az elnöki emberi jogi tanács elnöke egyebek között azt szorgalmazta, hogy a BRICS együttműködés keretében hozzanak létre nonprofit elemző szervezeteket, amelyek ellensúlyt képezhetnének a médiaszabadság vagy a demokrácia kérdésében „elfogult” nyugati nem kormányzati szervezetek értékeléseivel szemben.
Ukrajnában „tragédia” történik, és meg kell találni a módját annak, hogy mielőbb vége legyen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-csoport szerdai online csúcstalálkozóján.
Nyitott a párbeszédre az ukrajnai rendezés ügyében Vlagyimir Putyin orosz elnök, de fontosnak tartja az eredményességet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
szóljon hozzá!