Megszavazzák? Nem sikerült konszenzusra jutni, emiatt patthelyzet alakult ki az EP-ben
Fotó: Purger Tamás/MTI
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
2024. november 15., 10:542024. november 15., 10:54
Roxana Mînzatu, Kaja Kallas, Raffaele Fitto, Stéphane Séjourné, Teresa Ribera, Henna Virkkunen és Várhelyi Olivér az a hét név, amelyet még mindig jóvá kell hagyni 80 órányi meghallgatás után, amely során az EP-képviselők mind a 26 biztost próbára tették – írja a Politico, amely szerint
Mivel ezek a meghallgatások egyelőre nem vezettek megállapodáshoz a december 1-jén induló jövőbeli Európai Bizottságról, Ursula von der Leyen bizottsági elnök csütörtökre újabb ülést hívott össze a hivatalába, hogy megtalálják a továbblépés módját.
Nem ment simán az Európai Bizottságba delegálandó román biztosjelölt, Roxana Mînzatu meghallgatása az Európai Parlamentben.
A találkozón részt vett a Parlament néhány fő frakciójának vezetője, köztük Manfred Weber az Európai Néppártból, Iratxe García a szocialistáktól és Valérie Hayerm a Renew képviselője. A találkozó azonban nem vezetett eredményre
Az Európai Néppárt, amely előfeltételként szabta Teresa Ribera (Spanyolország javaslata) jóváhagyását, ragaszkodott ahhoz, hogy addig nem lesz megállapodás, amíg a spanyol miniszterelnök-helyettes meg nem jelenik országa parlamentje előtt, hogy válaszoljon a tragikus véget ért valenciai árvíz idején környezetvédelmi miniszterként betöltött szerepéről szóló kérdésekre.
Az összes képviselőcsoport vezetője még aznap találkozik a szokásos zárt ajtós találkozóra.
Az elsőben – ahogy eddig is a legtöbb biztos esetében – kétharmados többséget kellene szerezniük minden egyes bizottságban, amely november 4-12. között a biztosokat mérlegelte.
Vagy, ha az átfogó megállapodásról szóló tárgyalások nem vezetnek eredményre,
A második lehetőség a legvalószínűbb is, mivel a szocialisták világossá tették, hogy nem fogják támogatni Fittót és Várhelyit, ami látszólag kizárja a csomagban történő szavazás lehetőségét.
mivel az Európai Parlament november 27-re tűzte ki a szavazást a 27 biztosból álló teljes csomagról, az úgynevezett kollégiumról, amelyet a strasbourgi plenáris ülésen tartanak.
Ha a képviselők többsége jóváhagyja a bizottságot, Ursula von der Leyen új csapata a tervek szerint december 1-jén kezdheti meg munkáját.
Ha nem, a bizottság 2025-ös kezdési időpontot fontolgat.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól.
Ukrajna külügyminisztériuma cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!