Még várhat. Roxana Mînzatu kijelölt uniós biztos egy szabálytalan brassói hozzáépítés miatt kényszerül magyarázkodni, így még várnia kell kinevezésére az Európai Bizottságba
Fotó: Roxana Mînzatu Facebook-oldala
Nem ment simán az Európai Bizottságba delegálandó román biztosjelölt, Roxana Mînzatu meghallgatása az Európai Parlamentben: Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője kedd este kijelentette, hogy a meghallgatása után még mindig vannak tisztázásra váró kérdések a brassói ingatlanával kapcsolatban.
2024. november 13., 10:002024. november 13., 10:00
„Európa nagy kihívások előtt áll a következő öt évben: erős és egységes bizottságra van szükségünk, amely készen áll a cselekvésre és az eredmények elérésére. A meghallgatások során a kritériumunk egyértelmű: objektíven kell értékelnünk a jelölteket, a teljesítményüket, a jelenlegi vagy múltbeli tevékenységükkel kapcsolatos akadályok nélkül” – mondta Weber.
– mondta a néppárti frakcióvezető, aki egyben a páneurópai képviselőcsoport elnöke is. Később az este folyamán Siegfried Mureșan PNL-s EP-képviselő, aki a néppárti frakció alelnöke, hasonló üzenetet fogalmazott meg a román sajtónak tartott tájékoztatóján.
Mînzatu kapcsán a napokban látott napvilágot a hír, hogy
A kedd esti meghallgatáson Sabine Yerheyen német EP-képviselő kérdezte meg a jelölttől, hogy valóban a művelődési minisztérium engedélye nélkül bővítette-e a műemléknek nyilvánított brassói házát, és ha igen, hogyan várja el az EP támogatását, amikor még a saját országa kulturális örökségét sem védi.
Mînzatu
Elmondta, hogy hajlandó a sajtó rendelkezésére bocsátani azt a művelődési minisztérium által kiállított dokumentumot, amelyik igazolja, hogy a 2009-ben Brassóban vásárolt lakása nem műemlék épület. Azt azonban elismerte, hogy csak minisztériumi engedéllyel lett volna jogosult az ingatlan bővítésére, mert a ház Brassó történelmi központjában található.
Kérdésre válaszolva a biztosjelölt kijelentette, hogy „sajnos” a lakásbővítéssel kapcsolatos mulasztása „sebezhetővé tette” őt a meghallgatáson.
Egyébként a román biztosjelölt az Európai Parlamentben kedd délután tartott bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy
Felidézte, hogy jómaga is egyike volt azoknak a diákoknak, akik ösztöndíjat nyertek, de nem engedhették meg maguknak a szállás kifizetését.
„Szeretném erősebbé tenni az Erasmus-programot. Az Erasmus erősebb lesz a következő többéves pénzügyi keretben, ezt megígérem” – jelentette ki.
Ígéretet tett arra is, hogy
Ezt szavai szerint a tagállamokkal egyenként kötött együttműködési megállapodások révén képzeli el.
Dina Riba i Giner katalán zöldpárti képviselő kérdésére válaszolva Roxana Mînzatu hangsúlyozta, hogy a többnyelvűség híve, és szerinte a technológiát kell felhasználni idegen nyelvek elsajátításához.
A biztosjelölt ugyanakkor a munkavállalók mobilitásának növelését szorgalmazta, és kijelentette, hogy az erre irányuló kezdeményezés a prioritásai között szerepel.
Azzal kapcsolatban, hogy miként tenné vonzóbbá Európában a pedagógusi pályát, Mînzatu kifejtette: a
A jelölt az Agerpres szerint élete eddigi legintenzívebb és legösszetettebb vizsgájának nevezte a meghallgatást.
Egyébként az EP-meghallgatáson a néppárti és a baloldali jelöltek magyar kormánnyal szembeni ellenszenve miatt Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős jelölt jóváhagyását is halogatják, szerdán dönthetnek róla, és az értesülések szerint elvehetik hatásköreinek egy részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!