Még várhat. Roxana Mînzatu kijelölt uniós biztos egy szabálytalan brassói hozzáépítés miatt kényszerül magyarázkodni, így még várnia kell kinevezésére az Európai Bizottságba
Fotó: Roxana Mînzatu Facebook-oldala
Nem ment simán az Európai Bizottságba delegálandó román biztosjelölt, Roxana Mînzatu meghallgatása az Európai Parlamentben: Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője kedd este kijelentette, hogy a meghallgatása után még mindig vannak tisztázásra váró kérdések a brassói ingatlanával kapcsolatban.
2024. november 13., 10:002024. november 13., 10:00
„Európa nagy kihívások előtt áll a következő öt évben: erős és egységes bizottságra van szükségünk, amely készen áll a cselekvésre és az eredmények elérésére. A meghallgatások során a kritériumunk egyértelmű: objektíven kell értékelnünk a jelölteket, a teljesítményüket, a jelenlegi vagy múltbeli tevékenységükkel kapcsolatos akadályok nélkül” – mondta Weber.
– mondta a néppárti frakcióvezető, aki egyben a páneurópai képviselőcsoport elnöke is. Később az este folyamán Siegfried Mureșan PNL-s EP-képviselő, aki a néppárti frakció alelnöke, hasonló üzenetet fogalmazott meg a román sajtónak tartott tájékoztatóján.
Mînzatu kapcsán a napokban látott napvilágot a hír, hogy
A kedd esti meghallgatáson Sabine Yerheyen német EP-képviselő kérdezte meg a jelölttől, hogy valóban a művelődési minisztérium engedélye nélkül bővítette-e a műemléknek nyilvánított brassói házát, és ha igen, hogyan várja el az EP támogatását, amikor még a saját országa kulturális örökségét sem védi.
Mînzatu
Elmondta, hogy hajlandó a sajtó rendelkezésére bocsátani azt a művelődési minisztérium által kiállított dokumentumot, amelyik igazolja, hogy a 2009-ben Brassóban vásárolt lakása nem műemlék épület. Azt azonban elismerte, hogy csak minisztériumi engedéllyel lett volna jogosult az ingatlan bővítésére, mert a ház Brassó történelmi központjában található.
Kérdésre válaszolva a biztosjelölt kijelentette, hogy „sajnos” a lakásbővítéssel kapcsolatos mulasztása „sebezhetővé tette” őt a meghallgatáson.
Egyébként a román biztosjelölt az Európai Parlamentben kedd délután tartott bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy
Felidézte, hogy jómaga is egyike volt azoknak a diákoknak, akik ösztöndíjat nyertek, de nem engedhették meg maguknak a szállás kifizetését.
„Szeretném erősebbé tenni az Erasmus-programot. Az Erasmus erősebb lesz a következő többéves pénzügyi keretben, ezt megígérem” – jelentette ki.
Ígéretet tett arra is, hogy
Ezt szavai szerint a tagállamokkal egyenként kötött együttműködési megállapodások révén képzeli el.
Dina Riba i Giner katalán zöldpárti képviselő kérdésére válaszolva Roxana Mînzatu hangsúlyozta, hogy a többnyelvűség híve, és szerinte a technológiát kell felhasználni idegen nyelvek elsajátításához.
A biztosjelölt ugyanakkor a munkavállalók mobilitásának növelését szorgalmazta, és kijelentette, hogy az erre irányuló kezdeményezés a prioritásai között szerepel.
Azzal kapcsolatban, hogy miként tenné vonzóbbá Európában a pedagógusi pályát, Mînzatu kifejtette: a
A jelölt az Agerpres szerint élete eddigi legintenzívebb és legösszetettebb vizsgájának nevezte a meghallgatást.
Egyébként az EP-meghallgatáson a néppárti és a baloldali jelöltek magyar kormánnyal szembeni ellenszenve miatt Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős jelölt jóváhagyását is halogatják, szerdán dönthetnek róla, és az értesülések szerint elvehetik hatásköreinek egy részét.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!