Összefogási kísérlet a Felvidéken: a magyar pártok együttműködése híján bukás fenyeget

Bugár Béla, a  Most–Híd elnöke •  Fotó: MTI

Bugár Béla, a Most–Híd elnöke

Fotó: MTI

Kicsi az esélye annak, hogy olyan ötpárti megállapodás szülessen a felvidéki magyar, illetve részben magyar pártok között, amely garantálná a szlovákiai magyarság érdekképviseletét a pozsonyi parlamentben. Csütörtökön megszakadtak a pártközi tárgyalások.

Pataky István

2019. október 31., 11:352019. október 31., 11:35

2019. október 31., 14:522019. október 31., 14:52

Nincs még egyezség a négy szlovákiai magyar párt, illetve a Most–Híd magyar–szlovák vegyes párt között a közös indulásról, de a felek tárgyalásai folytatódnak. Kolek Zsoltot, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetőjét arról kérdeztük, miért most érezték úgy a politikai alakulatok, hogy megpróbálják félretenni ellentéteiket, s összefognak. Ki volt a kezdeményező? „A tavaszi európai parlamenti választáson mindkét párt a bejutási küszöb alatt maradt: a Magyar Közösség Pártjának (MKP) néhány száz szavazat hiányzott az ötszázalékos küszöb eléréséhez, a Most–Híd mindössze 2,59 százalékot kapott.

Idézet
Az eredmények következtében mindkét párt számára világossá vált, hogy 1990 óta először a jövő tavaszi parlamenti választásokat követően előfordulhat, hogy nem lesz képviselete a felvidéki magyarságnak a szlovák törvényhozásban”

– vázolta a motivációkat a komáromi újságíró.

Elhúzódó tárgyalások

Nyár elején az MKP azzal a javaslattal fordult a Most–Hídhoz, hogy alakítsanak egy választási pártot, s annak listáján induljanak közösen az alakulatok. A Most–Híd ezzel szemben eredetileg azt javasolta, hogy megnyitja a listáját a többi magyar párt előtt, ezt azonban az MKP elutasította. Kolek Zsolt tájékoztatása szerint a két párt között a nyár folyamán elhúzódó tárgyalások zajlottak a közös koalíciós indulás lehetőségéről, ebben az esetben azonban a szlovák választási rendszerben hétszázalékos küszöböt kellene átugraniuk a pártoknak.

Augusztus végén a tárgyalások kudarcba fulladtak, szeptember elején pedig zászlót bontott az Összefogás mozgalom, amelyet októberben, miután rövid idő alatt összegyűjtött 18 ezer aláírást, ötödik magyar pártként hivatalosan is bejegyeztek.

„A Most–Híd népszerűségi mutatói az elmúlt hetekben tovább romlottak, a pártot a felmérésekben már tartósan négy százalék alatt mérik. Emiatt ők maguk javasolták, hogy egy kisebb felvidéki párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) átalakulásával létrejövő választási párt listáján induljanak közösen az MKP-val. A tárgyalások végül ugyancsak kudarccal végződtek, az MKP elnöksége kedden elutasította a megállapodástervezetet, amelyet előző pénteken hoztak nyilvánosságra. Ennek értelmében az alakulatok egy választási párt listáján indultak volna, a listavezető nem lehetett volna egyik párt elnöke sem, sikeres szereplés esetén a parlamentben közös frakciót alkottak volna. Az MKP elnökségének döntését befolyásolta, hogy a Most–Híd és Bugár Béla pártelnök körül egyre több botrányos eset került nyilvánosságra, ami a szlovák–magyar vegyes párt politikusait magyarázkodásra kényszerítette” – ismertette a Krónikának a cseppet sem egyszerű képletet a felvidéki újságíró.

Közben kedden a szlovák belügyminisztérium bejegyezte az Összefogás mozgalmat, ami maga is azzal a szándékkal jött létre, hogy egyesítse a magyar pártokat – emiatt már egy, az MKP és a Most–Híd közötti együttműködés sem garantálta volna a magyar közösség teljes képviseletét.

Az MKP ezért ötpárti tárgyalásokat kezdeményezett, az első tárgyalási fordulót október 25-én, pénteken rendezték.

Sok magyar szavaz a Most–Hídra

Megkérdeztük Kolek Zsoltot, hogy miután a Most–Híd – egyedülálló módon a térségben – egy etnikailag vegyes párt, lehet-e magyar összefogásról beszélni. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője elmondta: becslések szerint a Bugár Béla vezette formáció szavazóinak közel fele a legutóbbi választáson, 2016-ban is a magyar közösség soraiból került ki. Ez mintegy nyolcvanezer magyar szavazót jelentett, közülük a felmérések szerint mára már sokan elfordultak a párttól, de a Most–Hídnak jelenleg is nagy számban vannak magyar szavazói.

Idézet
A választási matematika szerint várhatóan mintegy 140 ezer szavazatra lesz szükség a parlamentbe jutáshoz, ezért szükséges, hogy a magyar összefogás minél szélesebb körű legyen”

– nyomatékosította az újságíró.

Csáky Pál és Menyhárt József, az MKP vezetői •  Fotó: MKP Galéria

Csáky Pál és Menyhárt József, az MKP vezetői

Fotó: MKP

Ami az összefogás megvalósulásának az esélyeit illeti, Kolek Zsolt elmondta: november végéig meg kell találni az együttműködés optimális formáját, ugyanis várhatóan december elején le kell adni a választási listákat. „Ennek keretéül kínálkozik, hogy az önmagát választási pártként meghatározó Összefogás mozgalom listáján induljanak a pártok. Mivel az MKP ötpárti tárgyalást kezdeményezett, nem kizárt, hogy sikerül széles körű magyar együttműködést kialakítani. Jelenleg azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a Most–Híd és az MKDSZ külön listán indul, de a helyzet rendkívül képlékeny” – fogalmazott a komáromi újságíró, akit az esetleges szlovák partnerekről is kérdeztünk.

Kolek tájékoztatása szerint a szlovák ellenzék rendkívül heterogén, belső ellentétektől is terhelt. A kormányzó Smer-SD máig a legnépszerűbb párt, ráadásul a listáját már nem Robert Fico volt kormányfő, hanem az ország egyik legnépszerűbb politikusa, Peter Pellegrini miniszterelnök fogja vezetni. A felvidéki újságíró szerint nehéz megjósolni, milyen kormány alakul majd Szlovákiában jövő tavasszal. Úgy véli,

ha a magyar érdekképviselet bejut a pozsonyi parlamentbe, akár a mérleg nyelve is lehet a kormányalakításkor,

ez pedig mindenképpen növelni fogja a felvidéki magyarság alkupozícióját.

Közép-európai együttműködés

Miután a magyar kormány az utóbbi években nagyon jó viszonyt alakított ki a Fico-, majd a Pellegrini-féle Smer-kabinettel, arról kérdeztük Kolek Zsoltot, hogy lehet-e ilyen jó a magyar–szlovák államközi együttműködés egy esetleges liberális, jobbközép pozsonyi kormánykoalícióval. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője szerint

Szlovákiának kormányoktól függetlenül érdeke a közép-európai együttműködés, ezért kormányváltás esetén sem feltétlenül következne be élesebb fordulat a szlovák külpolitikában.

Hozzátette, az ország ugyan a visegrádi négyek közül egyedüliként az eurózóna tagja, de gazdaságilag mégis ezer szállal kötődik közép-európai partnereihez.

A felvidéki magyar összefogás esélyeiről ki szerettük volna kérni Menyhárt József MKP-elnök véleményét is, de a párt sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak a tárgyalások befejezése után kívánnak reagálni. Megkérdeztük a Most–Híd vegyes párt alelnökét, Ravasz Ábelt, miért tartják fontosnak az összefogást, s nem tartanak-e szlovák szavazóik eltávolodásától a magyar pártokkal való esetleges szövetkezés miatt. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a következő időszakban is erős parlamenti képviseletet biztosítsanak a magyar kisebbségnek, szerinte ennek talán legbiztosabb formája a közös indulás. „A legfontosabb az, hogy a két erős magyar párt, a Híd és az MKP megegyezzen egymással. Az elmúlt héten többheti tárgyalás után tervezetet tettünk le az asztalra, ezt a Híd elfogadta, az MKP azonban elutasította. Tárgyalunk tovább, de ez nagy csalódás volt. A Híd mindig is többnemzetiségű párt volt, a ruszin és roma komponensei is egyre erősödnek. Nem gondolom azt, hogy a szavazóink számára gondot jelenthet az együttműködés a többi kisebbséget képviselő párttal. Tárgyalunk egyebek mellett roma és ruszin polgármesterekkel is” – fogalmazott Ravasz Ábel. Peter Kresák, a Most–Híd képviselője ugyanakkor bejelentette: kilép a vegyes párt frakciójából, amiért a formáció más kisebbségi pártokkal akar szövetségre lépni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére
2025. július 14., hétfő

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel

Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel
2025. július 14., hétfő

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését

Svédország arra készül, hogy helyeket béreljen az észt börtönökben, mert nem tudja kezelni a fogvatartottak számának gyors növekedését.

Svédország az észt börtönökben bérel cellákat, mert nem tudja kezelni a bűnözők számának növekedését
2025. július 14., hétfő

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé

Levált az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula magyar idő szerint hétfőn 13 óra 15 perckor a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), hogy megkezdje útját a Föld felé.

Levált a Kapu Tibort szállító űrkapszula a Nemzetközi Űrállomásról, megkezdte útját a Föld felé
2025. július 14., hétfő

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus

Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.

Gázai tűzszünet: már nem olyan nagy az optimizmus
2025. július 14., hétfő

Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében

Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.

Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében
2025. július 13., vasárnap

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában

Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.

Borsos árat kell fizetnie a hétvégétől annak, aki közlekedési szabályt sért Bulgáriában
2025. július 13., vasárnap

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően

Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.

Változások várhatóak Európában a kézipoggyászra vonatkozó szabályokat illetően
2025. július 13., vasárnap

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
2025. július 12., szombat

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni

,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.

Orbán Viktor: az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni