Összefogási kísérlet a Felvidéken: a magyar pártok együttműködése híján bukás fenyeget

Nincs még egyezség a négy szlovákiai magyar párt, illetve a Most–Híd magyar–szlovák vegyes párt között a közös indulásról, de a felek tárgyalásai folytatódnak. Kolek Zsoltot, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetőjét arról kérdeztük, miért most érezték úgy a politikai alakulatok, hogy megpróbálják félretenni ellentéteiket, s összefognak. Ki volt a kezdeményező? „A tavaszi európai parlamenti választáson mindkét párt a bejutási küszöb alatt maradt: a Magyar Közösség Pártjának (MKP) néhány száz szavazat hiányzott az ötszázalékos küszöb eléréséhez, a Most–Híd mindössze 2,59 százalékot kapott.

– vázolta a motivációkat a komáromi újságíró.

Nyár elején az MKP azzal a javaslattal fordult a Most–Hídhoz, hogy alakítsanak egy választási pártot, s annak listáján induljanak közösen az alakulatok. A Most–Híd ezzel szemben eredetileg azt javasolta, hogy megnyitja a listáját a többi magyar párt előtt, ezt azonban az MKP elutasította. Kolek Zsolt tájékoztatása szerint a két párt között a nyár folyamán elhúzódó tárgyalások zajlottak a közös koalíciós indulás lehetőségéről, ebben az esetben azonban a szlovák választási rendszerben hétszázalékos küszöböt kellene átugraniuk a pártoknak.

Augusztus végén a tárgyalások kudarcba fulladtak, szeptember elején pedig zászlót bontott az Összefogás mozgalom, amelyet októberben, miután rövid idő alatt összegyűjtött 18 ezer aláírást, ötödik magyar pártként hivatalosan is bejegyeztek.

„A Most–Híd népszerűségi mutatói az elmúlt hetekben tovább romlottak, a pártot a felmérésekben már tartósan négy százalék alatt mérik. Emiatt ők maguk javasolták, hogy egy kisebb felvidéki párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) átalakulásával létrejövő választási párt listáján induljanak közösen az MKP-val. A tárgyalások végül ugyancsak kudarccal végződtek, az MKP elnöksége kedden elutasította a megállapodástervezetet, amelyet előző pénteken hoztak nyilvánosságra. Ennek értelmében az alakulatok egy választási párt listáján indultak volna, a listavezető nem lehetett volna egyik párt elnöke sem, sikeres szereplés esetén a parlamentben közös frakciót alkottak volna. Az MKP elnökségének döntését befolyásolta, hogy a Most–Híd és Bugár Béla pártelnök körül egyre több botrányos eset került nyilvánosságra, ami a szlovák–magyar vegyes párt politikusait magyarázkodásra kényszerítette” – ismertette a Krónikának a cseppet sem egyszerű képletet a felvidéki újságíró.

Közben kedden a szlovák belügyminisztérium bejegyezte az Összefogás mozgalmat, ami maga is azzal a szándékkal jött létre, hogy egyesítse a magyar pártokat – emiatt már egy, az MKP és a Most–Híd közötti együttműködés sem garantálta volna a magyar közösség teljes képviseletét.

Az MKP ezért ötpárti tárgyalásokat kezdeményezett, az első tárgyalási fordulót október 25-én, pénteken rendezték.

Megkérdeztük Kolek Zsoltot, hogy miután a Most–Híd – egyedülálló módon a térségben – egy etnikailag vegyes párt, lehet-e magyar összefogásról beszélni. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője elmondta: becslések szerint a Bugár Béla vezette formáció szavazóinak közel fele a legutóbbi választáson, 2016-ban is a magyar közösség soraiból került ki. Ez mintegy nyolcvanezer magyar szavazót jelentett, közülük a felmérések szerint mára már sokan elfordultak a párttól, de a Most–Hídnak jelenleg is nagy számban vannak magyar szavazói.

– nyomatékosította az újságíró.

Ami az összefogás megvalósulásának az esélyeit illeti, Kolek Zsolt elmondta: november végéig meg kell találni az együttműködés optimális formáját, ugyanis várhatóan december elején le kell adni a választási listákat. „Ennek keretéül kínálkozik, hogy az önmagát választási pártként meghatározó Összefogás mozgalom listáján induljanak a pártok. Mivel az MKP ötpárti tárgyalást kezdeményezett, nem kizárt, hogy sikerül széles körű magyar együttműködést kialakítani. Jelenleg azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a Most–Híd és az MKDSZ külön listán indul, de a helyzet rendkívül képlékeny” – fogalmazott a komáromi újságíró, akit az esetleges szlovák partnerekről is kérdeztünk.

Kolek tájékoztatása szerint a szlovák ellenzék rendkívül heterogén, belső ellentétektől is terhelt. A kormányzó Smer-SD máig a legnépszerűbb párt, ráadásul a listáját már nem Robert Fico volt kormányfő, hanem az ország egyik legnépszerűbb politikusa, Peter Pellegrini miniszterelnök fogja vezetni. A felvidéki újságíró szerint nehéz megjósolni, milyen kormány alakul majd Szlovákiában jövő tavasszal. Úgy véli,

ha a magyar érdekképviselet bejut a pozsonyi parlamentbe, akár a mérleg nyelve is lehet a kormányalakításkor,

ez pedig mindenképpen növelni fogja a felvidéki magyarság alkupozícióját.

Miután a magyar kormány az utóbbi években nagyon jó viszonyt alakított ki a Fico-, majd a Pellegrini-féle Smer-kabinettel, arról kérdeztük Kolek Zsoltot, hogy lehet-e ilyen jó a magyar–szlovák államközi együttműködés egy esetleges liberális, jobbközép pozsonyi kormánykoalícióval. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője szerint

Szlovákiának kormányoktól függetlenül érdeke a közép-európai együttműködés, ezért kormányváltás esetén sem feltétlenül következne be élesebb fordulat a szlovák külpolitikában.

Hozzátette, az ország ugyan a visegrádi négyek közül egyedüliként az eurózóna tagja, de gazdaságilag mégis ezer szállal kötődik közép-európai partnereihez.

A felvidéki magyar összefogás esélyeiről ki szerettük volna kérni Menyhárt József MKP-elnök véleményét is, de a párt sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak a tárgyalások befejezése után kívánnak reagálni. Megkérdeztük a Most–Híd vegyes párt alelnökét, Ravasz Ábelt, miért tartják fontosnak az összefogást, s nem tartanak-e szlovák szavazóik eltávolodásától a magyar pártokkal való esetleges szövetkezés miatt. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a következő időszakban is erős parlamenti képviseletet biztosítsanak a magyar kisebbségnek, szerinte ennek talán legbiztosabb formája a közös indulás. „A legfontosabb az, hogy a két erős magyar párt, a Híd és az MKP megegyezzen egymással. Az elmúlt héten többheti tárgyalás után tervezetet tettünk le az asztalra, ezt a Híd elfogadta, az MKP azonban elutasította. Tárgyalunk tovább, de ez nagy csalódás volt. A Híd mindig is többnemzetiségű párt volt, a ruszin és roma komponensei is egyre erősödnek. Nem gondolom azt, hogy a szavazóink számára gondot jelenthet az együttműködés a többi kisebbséget képviselő párttal. Tárgyalunk egyebek mellett roma és ruszin polgármesterekkel is” – fogalmazott Ravasz Ábel. Peter Kresák, a Most–Híd képviselője ugyanakkor bejelentette: kilép a vegyes párt frakciójából, amiért a formáció más kisebbségi pártokkal akar szövetségre lépni.