Aggodalmak. Egyes NATO-illetékesek szerint az oroszok nem hagyományos támadást intézhetnek a szövetség ellen
Fotó: NATO.int
„Erős a lehetősége” annak, hogy Oroszország nem hagyományos támadást intéz NATO-országok ellen – mondta a londoni székhelyű Sky News televíziónak adott interjúban egy magas rangú NATO-tisztségviselő.
2024. december 30., 09:032024. december 30., 09:03
James Appathurai, az észak-atlanti szövetség innovációért, hibrid és kiberhadviseléssel kapcsolatos ügyekért felelős főtitkárhelyettese kijelentette, hogy a NATO 32 tagállama máris „a fazékban fővő békáéhoz” hasonló helyzetben van az Európa-szerte, az Egyesült Államokban és Kanadában feltételezett orosz hibrid támadások miatt.
A kanadai diplomata rámutatott,
„Ezek tucatjait számolhatjuk meg, akár százat is biztosan. Emellett van több meghiúsított összeesküvés is” – mondta Appathurai a televíziónak.
A diplomata, aki a hibrid hadviselés elleni NATO-stratégián dolgozik, kijelentette:
Az elmúlt hónapban incidensek sorozata történt a Balti-tengeren, távközlési és elektromos kábeleket rongáltak meg. Finn illetékesek most vizsgálódnak egy incidens ügyében, és feltartóztattak egy orosz nyersolaj szállítására használt tankhajót.
A NATO bejelentette, erősíti a jelenlétét az érzékeny területeken, ahol Oroszországnak több NATO-tagállammal – Finnországgal, Svédországgal, Dániával, Németországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal és Észtországgal – közös partvidéke van.
Eközben Andrij Melnyik, Ukrajna újonnan kinevezett ENSZ-megbízottja a Berliner Morgenpostnak arról beszélt:
Ukrán tisztségviselők következetesen úgy állították be a NATO-tagságot, mint az egyetlen utat az igazságos és tartós ukrajnai béke felé, bár elismerték, hogy maga a csatlakozás a tűzszünet előtt valószínűtlen.
Melnyik hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg arra összpontosít, hogy szilárd garanciákat biztosítson a védelmére, nem pedig arra, hogy a NATO-tagságra törekedjen a közeljövőben.
„Partnereinknek gondosan le kellene írniuk, hogy milyen katonai eszközökkel fogják megvédeni Ukrajnát, ha Oroszország ismét támad” – mondta Melnyik, kiemelve, hogy a Budapesti Memorandumhoz hasonló „pusztán politikai ígéreteken” túlmutató garanciákra van szükség.
Melnyik, aki nagyköveti tisztséget töltött be Németországban és Brazíliában, azt mondta, hogy
Ukrajna az 1994-es Budapesti Memorandumban lemondott a szovjet korszakból származó atomfegyvereiről. Eközben többek között az Egyesült Államok és Oroszország ígéretet tett arra, hogy elismeri Ukrajna határait és garantálja biztonságát.
Ukrajna NATO-törekvései továbbra is több tagállam, köztük Németország, Szlovákia és Magyarország ellenállásába ütköznek. Washington sem valószínű, hogy fogékony lesz, mivel Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának tagjai nagyrészt Kijev gyors csatlakozása ellen emelték fel szavukat.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!