Fotó: Facebook/Limba moldovenească
Orosz-román külügyi csörtéhez vezetett az, hogy a Nyugat-barát erők uralta chişinăui parlament múlt héten megszavazta, hogy a Moldovai Köztársaság hivatalos nyelve nem a moldovai, hanem a román.
2023. március 22., 14:092023. március 22., 14:09
A döntést már akkor kitörő lelkesedéssel üdvözölték Bukarestben, hétfőn pedig Bogdan Aurescu román külügyminiszter Brüsszelben arról beszélt: az úgynevezett moldovai nyelv nem létezik, hanem egy mesterséges konstrukció, amelyet a Szovjetunió hozott létre, ma pedig Oroszország propagandacélokra használ.
A román diplomácia vezetőjének nyilatkozata alaposan kiverte a biztosítékot Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivőnél, aki kedden gunyoros hangvételű, egyáltalán nem diplomatikus hangvételben reagált.
Sajátos eszmefuttatást tett közzé Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő annak kapcsán, hogy a moldovai parlament múlt héten az alkotmánybíróság korábbi döntése alapján kimondta: Moldovában a román a hivatalos nyelv, nem pedig a moldovai.
Nem állt azonban meg itt, hanem még egyet odaszúrt Aurescunak: „A román miniszterrel ellentétben a moldáv nyelv fontos jelenség a világtörténelemben” – írta.
Emellett Zaharova azt állítja, hogy „a moldovai nyelv régebbi, mint a román”.
Ezzel egy korábbi bejegyzésében írtakat ismételte meg, amelyben szombaton a román külügyminisztérium közleményére reagált, amelyben az üdvözölte a román nyelvről szóló törvény elfogadását Chişinăuban.
Zaharova úgy fogalmazott, hogy a román nyelvet át kellene nevezni moldávra, mert az utóbbi régebbi, mint a román.
A moldovai parlament csütörtökön a kormánypárt képviselőinek támogatásával, egyszerű többséggel elfogadta az államnyelv új elnevezéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldovai, hanem román.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!