Fotó: Facebook/Limba moldovenească
Orosz-román külügyi csörtéhez vezetett az, hogy a Nyugat-barát erők uralta chişinăui parlament múlt héten megszavazta, hogy a Moldovai Köztársaság hivatalos nyelve nem a moldovai, hanem a román.
2023. március 22., 14:092023. március 22., 14:09
A döntést már akkor kitörő lelkesedéssel üdvözölték Bukarestben, hétfőn pedig Bogdan Aurescu román külügyminiszter Brüsszelben arról beszélt: az úgynevezett moldovai nyelv nem létezik, hanem egy mesterséges konstrukció, amelyet a Szovjetunió hozott létre, ma pedig Oroszország propagandacélokra használ.
A román diplomácia vezetőjének nyilatkozata alaposan kiverte a biztosítékot Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivőnél, aki kedden gunyoros hangvételű, egyáltalán nem diplomatikus hangvételben reagált.
Sajátos eszmefuttatást tett közzé Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő annak kapcsán, hogy a moldovai parlament múlt héten az alkotmánybíróság korábbi döntése alapján kimondta: Moldovában a román a hivatalos nyelv, nem pedig a moldovai.
Nem állt azonban meg itt, hanem még egyet odaszúrt Aurescunak: „A román miniszterrel ellentétben a moldáv nyelv fontos jelenség a világtörténelemben” – írta.
Emellett Zaharova azt állítja, hogy „a moldovai nyelv régebbi, mint a román”.
Ezzel egy korábbi bejegyzésében írtakat ismételte meg, amelyben szombaton a román külügyminisztérium közleményére reagált, amelyben az üdvözölte a román nyelvről szóló törvény elfogadását Chişinăuban.
Zaharova úgy fogalmazott, hogy a román nyelvet át kellene nevezni moldávra, mert az utóbbi régebbi, mint a román.
A moldovai parlament csütörtökön a kormánypárt képviselőinek támogatásával, egyszerű többséggel elfogadta az államnyelv új elnevezéséről szóló törvényt, amelynek értelmében az ország hivatalos nyelvének elnevezése immár nem moldovai, hanem román.
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
szóljon hozzá!