Orbán Viktor a két legfőbb feladat között említette az energiaárak csökkentését és egy antibürokratikus reform végrehajtását
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2024. november 15., 11:402024. november 15., 11:40
Orbán Viktor arról beszélt: az Európai Központi Bank korábbi elnöke által – brüsszeli felkérésre – készített jelentés az európai gazdaságról kimondja, hogy
Ez hozta létre azt a légkört, azt a pillanatot, amikor mindenki egyetértett abban, hogy ha tényleg így áll a helyzet, és ezt az unión belül mindenki által respektált Mario Draghi mondja, akkor komolyan kell venni, döntéseket kell hozni és el kell indulni annak végrehajtási ösvényén – mondta.
Így jött létre a budapesti egyetértés és a budapesti nyilatkozat a versenyképességről, amit „váratlan módon simán el tudtunk fogadtatni minden tagállammal” – fogalmazott Orbán Viktor.
Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén.
– jelentette ki ugyanakkor a reggeli rádiós interjúban a kormányfő.
A két legfőbb feladat között említette az energiaárak csökkentését, ami a szankciók felülvizsgálatát is jelenti, valamint egy antibürokratikus reform végrehajtását.
A következő fél évben ezt a két teljesítményt, ezt a két eredményt el kell érnünk – fogalmazott Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette, 30 százalék esélyt lát a sikerre, „ezért nagyon fontos, hogy ne is várjunk Brüsszelre”,
A miniszterelnök a Kossuth rádió műsorában nyílt lázadásnak nevezte a magyar költségvetést, mondván, abban szerepel a rezsicsökkentés, valamint lakhatási és kisvállalkozás-támogatási programot indít a kormány, és jövőre 300-nál több új államilag finanszírozott beruházás indul Magyarországon.
Európa legnagyobb problémája, hogy nem beszél azokkal, akikkel beszélni kell – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért.
szóljon hozzá!