Orbán Viktor: újra naggyá akarjuk tenni Európát

korábban írtuk

A magyar vendégszeretetet dicsérte az EU-csúcs kapcsán Ursula von der Leyen

Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pénteken az Európai Bizottság elnöke.

„A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben” – jegyezte meg.

Kijelentette: a csúcs fő témájában, a versenyképességben teljes egyetértés volt, sikerült elérni a magyar elnökség által kitűzött célt, hogy versenyképességi paktumot fogadjanak el.

A magyar kormányfő „budapesti deklarációként” említette a dokumentumot, megköszönve az ügyben végezett munkát saját munkatársainak, a bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a versenyképességi jelentést készítő Mario Draghinak is.

A dokumentum a következő öt évre a versenyképességet helyezi középpontba és kimondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség – közölte.

Kiemelte: az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken. Az uniós vállalatok háromszor magasabb villamos energia árat és négyszer nagyobb földgáz árat fizetnek, mint a versenytársaik az Egyesült Államokban – tette hozzá.

A deklaráció néhány pontját ismertetve elmondta:

Hozzátette: sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát is meg fognak fogalmazni a következő időszakban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani – mondta.

– közölte.

Szólt arról is, hogy az európai emberek megtakarításának összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, a bankok pedig „genetikailag” nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák.

Elmondta, a bankbetéteket át kell vinni pénzügyi alapokba, meg kellene győzni az európai polgárokat, hogy tegyék ezt, annak érdekében, hogy azok a pénzek könnyebben legyenek felhasználhatók innovatív gazdasági megoldásokra. Ennek érdekében tesznek majd lépéseket – jelezte.

Orbán Viktor azt mondta, azt is eldöntötték, hogy európai védelmi ipari bázist hoznak létre.
A magyar miniszterelnök közölte, arról is megállapodtak, minden új jogalkotási javaslathoz készíteni kell egy értékelést, egy úgynevezett versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról látni lehessen, milyen hatása van a versenyképességre.

Elmondta, az Európai Bizottság elnöke és a tanács tagjai is egyetértettek azzal, hogy az Európai Tanács ülésein rendszeresen vissza fognak térni a versenyképesség kérdésére.

Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát”.

– összegzett.

Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy miért nem valósult meg már eddig is versenyképesség javítása és a bürokrácia csökkentése, annak ellenére, hogy ezek a lisszaboni szerződésben kitűzött célok között is szerepeltek, azt mondta: azóta a versenyképesség területén hatalmas átalakulások történtek, például a kutatás-fejlesztésben. Közölte: a tárgyalásokon áttekintették, hogyan teljesítenek a különböző európai szektorok, számba vették az erősségeket és a gyengeségeket is.

Jelezte: egyszerre fogják csökkenteni a bürokráciát, a jelentéstételi kötelezettségeket, és ezt egy közös javaslatban terjesztik majd a parlament, illetve a tanács elé.

Arról, hogyan tárgyalnak majd az új amerikai elnökkel a kereskedelemről, kifejtette: folyamatosan tartani kívánják a kapcsolatot és egyeztetni kívánnak a közös érdekekről. Az egyik ilyen területként jelölte meg a cseppfolyósított földgáz vásárlását, hangsúlyozva, hogy az Oroszországtól még mindig elég sokat vásárolnak, ezt érdemes lenne ezt amerikaival kiváltani. Ez segíthetne csökkenteni az energiaárakat – mutatott rá Ursula von der Leyen, hozzátéve: erről érdemes lenne egyeztetést kezdeményezni, ahogy a kereskedelmi mérlegről is.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kérdésre válaszolva jelezte: az energia az EU-ban nemzeti kompetenciába tartozik, de mégis együtt kell fellépni a tagállamoknak, hogy csökkentsék az árakat. Figyelembe kell venni, hogy az energia a szuverenitás eszköze és stratégiai kérdés is – jegyezte meg.

Ugyanez vonatkozik a pénzügyi piacokra – folytatta –, aláhúzva: ez szintén eszköz arra, hogy az európai innováció felé irányítsák a beruházásokat. Kiemelte, hogy fel kell szabadítani a kapacitásokat a gazdasági fejlődés érdekében és utalt arra: Orbán Viktor is bemutatta példákkal, hogy az EU le van maradva a versenytársai mögött.

A tervezett új pénzügyi eszközök létrehozására vonatkozó kérdésre leszögezte: nem szabad megfeledkezni a szolidaritásról. Szavai szerint a kölcsönös bizalom nemcsak a pénzügyi támogatásokon múlik, hanem az is döntő, hogy milyen belső reformokat készek létrehozni.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: egyértelmű, hogy több magánbefektetésre és több állami befektetésre van szükség. Először a prioritásokat kell meghatározni – mondta. Szavai szerint két megoldás van arra, hogy európai szinten finanszírozzanak valamit: új saját forrásokkal, vagy a közös költségvetésbe való befizetéssel. Minkettőhöz tőkeemelés kell – mutatott rá.

Orbán Viktor az újonnan elfogadott megállapodás kapcsán azt mondta, könnyű volt megállapodni a versenyképességről, mert nem ideológiáról, hanem pragmatikus kérdésről van szó. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a Lisszabonban kitűzött célok ma már nem reálisak, azóta nagy változások történtek. A kitűzött célok elérését vezetési kérdésnek nevezte, mondván, ha jó vezetése van Európának, akkor elérhetik ezeket, ha gyenge, akkor kudarc lesz a dologból.

Kitért arra is, hogy előzetesen sokat lehetett hallani Magyarország elszigeteltségéről, hogy nem szeretik Magyarországot, kudarcos lesz a csúcs, és el sem jönnek az európai vezetők. A dolog vége az lett, hogy most itt állnak, jó volt az együttműködés, remek csúcs van mögöttük – hangoztatta. Elfogadták a versenyképességi paktumot, amit korábban mindenki lehetetlennek tartott. Bíznak egymásban és jó vezetőként képesek lesznek elérni a most ismertetett versenyképességi célokat – közölte.

A jövőbeni amerikai kapcsolatokat illetően a magyar kormányfő azt mondta: kemény tárgyalásokra számít. Szerinte Donald Trumpnak biztos lesznek elképzelései arról, hogyan kellene alakulnia a kereskedelemnek, ”nyilván amerikai érdekek mentén”. Európának ki kell állnia magáért, tárgyalnia kell és a végén meg kell állapodni – jelentette ki.

Ursula von der Leyen Ukrajna pénzügyi támogatásáról kifejtette: az 50 milliárd eurós alap mellett a G7-ek hitele is fontos könnyítést jelent 2026-ig Ukrajnának. Kijelentette: Oroszország nem csak Európára, hanem az egész világ biztonságára jelent veszélyt. Oroszország egyre inkább igazodik Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt „táplálja, tüzeli ezt a háborút” – magyarázta, megjegyezve: Oroszország kínai és iráni technológiát használ a hadszíntéren, ami azt mutatja, hogy a csendes-óceáni térség biztonsága és Európa biztonsága összekapcsolódik.

Charles Michel ehhez hozzáfűzte: az igazságos béke érdekében kell lépni, de „Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról”. Úgy vélte, ha Európa azt a jelet küldené a Kremlnek, hogy gyenge, azzal más rezsimeknek is azt üzenné, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, így Európa sérülékennyé válna.
Orbán Viktor a háború kapcsán emlékeztetett: 2022 márciusában mondta el először az álláspontját a témában, ami azóta sem változott semmit.

„A magyar álláspont egyértelműen békepárti és magyarpárti álláspont”
– szögezte le, majd felidézte, hogy Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak, több százezer menekültet fogadott be, a katonai konfliktusba ugyanakkor nem hajlandó bevonódni.

Hangsúlyozta: ha valaki a többiektől eltérő véleményen van valamiről, „az nem elszigetelődés, az még csak vita”. A demokrácia is így született – mondta, majd kijelentette: ”az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, az nekem a DNS-em része”. Hozzátette: 2015-ben Magyarország egyedül volt a kerítésépítéssel és azzal a gondolattal, hogy a határnál meg kellene állítani a migrációt. „Egyedül voltunk, de nem szigetelődtünk el, részesei voltunk a vitának” – hangsúlyozta.

„Én nem próbálok soha diktálni az ukránoknak, ez az ő országuk, az ő jövőjük, az ő életük (…), de bármikor kész vagyok segíteni nekik” – mondta. Felidézte azt is, hogy kijevi és moszkvai látogatása során világossá vált számára, hogy a harcoló felek egyike sem kész a tűzszünetre, és mindkettő meg van győződve arról, hogy az idő neki dolgozik. A magyar kormányfő rámutatott: igyekezett nemzetközi békepárti környezetet kialakítani, hogy előbb-utóbb tűzszünetet kössenek a harcoló felek.

korábban írtuk

A magyar vendégszeretetet dicsérte az EU-csúcs kapcsán Ursula von der Leyen

Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pénteken az Európai Bizottság elnöke.