Ugyancsak problémaként említette, hogy a fuvarozók – nemcsak a magyarok, hanem a lengyelek és a szlovákok is – bajba kerültek, mert megengedték, hogy az ukránok belépjenek az uniós piacra. Nehezményezte, hogy Brüsszel nem biztosított objektív elemzést arról, mit jelentene Ukrajna felvétele az EU-ba. Felhívta rá a figyelmet, hogy becslések vannak csak, amelyek szerint 150-190 milliárd euró között van az az összeg, amit valahonnan pluszban elő kellene teremtenie az uniónak, ha valóban fel akarná venni Ukrajnát.

Rámutatott: Ukrajna felvétele esetén az összes olyan ország, amelyik eddig támogatást kapott az uniótól, például Magyarország, kikerülne a támogatott országok köréből, és „minden pénz, ami eddig Közép-Európába jött, az átmenne Ukrajnába”, az agrártámogatásokkal együtt. Kitért arra, hogy „bonyolult és nehéz kérdés” Ukrajna uniós pénzügyi támogatása, szerinte ugyanis ma még nem tudni, honnan lesz meg az erre fordítandó 50 milliárd euró. „Ha arról van szó, hogy – mint a mai tervek szerint – a költségvetésből akarják odaadni, az azt jelenti, hogy a többi ország számára megalkotott költségvetésből hiányozni fog, azaz odaadjuk a magyarok pénzét is” – hívta fel a figyelmet.

Leszögezte, a magyar álláspont az, hogy a költségvetésen kívül oldják meg ezt a kérdést, és ne keverjék össze a költségvetéssel, mert akkor a végén a tagok, köztük Magyarország is, kárvallottjai lesznek annak, hogy Ukrajnát megsegítették. Arra a kérdésre, hogy mire lehet számítani a következő, jövő év februárjában esedékes uniós csúcstalálkozón, Orbán Viktor úgy felelt: az égzengés és mennydörgés mellett „kénköves villámokra”. Közölte: a kormány célja, hogy már a háttértárgyalásokon feloldják a feszültségek nagy részét, s olyan helyzet álljon elő Brüsszelben, hogy egy mindenki számára kielégítő megoldásról kelljen dönteni.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy Magyarország távol maradt, amikor az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával. „Meg kellett volna állnunk, gondolkodnunk, számolnunk és még egyezkednünk kellett volna egymással, hogy belevágjunk-e ebbe a kalandba” – mondta, hozzátéve: Magyarországnak el kellett kerülnie, hogy rákényszerítse akaratát a „26 megveszekedett ország”. „Az volt a nehéz, hogy miként maradjunk ki ebből az egészből, úgy, hogy közben életben is maradjunk” – emelte ki.

„A világnak az a jó, ha ez a háború nem válik az egész világot magába olvasztó háborúvá” – jelentette ki. A háborúnak van egy „forró, meleg, véres dimenziója”, emberéletek vesznek oda, és nem lehet más törekvése egy egészséges embernek, minthogy „vessünk ennek már véget” – fogalmazott, tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazva.

A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy három baj gyötri Európát és Magyarországot: az orosz-ukrán háború, az izraeli terrorcselekmények miatti növekvő terrorfenyegetettség és a délről érkező migrációs nyomás növekedése. „Észnél kell lennünk a következő évben is” – fogalmazott Orbán Viktor.