Orbán Viktor: amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében

•  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.

Krónika

2023. november 17., 12:402023. november 17., 12:40

2023. november 17., 14:492023. november 17., 14:49

A kormányfő azt mondta: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett. Leszögezte:

a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is, az pedig, hogy legyen etnikai alap, „közös felelősségünk”.

Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének jókívánságait fejezte ki, hangsúlyozva, hogy 2024 nehéz év lesz, mert négy választás is lesz Romániában. Kijelentette: a nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok szigorú szabályait tiszteletben tartva, Magyarország mindenben segít, amiben tud, az ott élő magyaroknak.

Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a „felhők rövidtávon eloszoljanak”.

Ebben a pillanatban szinte semmi nincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, mert olyan útvonalon haladnak, ami a „semmibe vezet”, és ehhez „nem akarunk segédkezet nyújtani” – jelentette ki. Aláhúzta: az Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikán ezért nem áll szándékukban változtatni, de – fogalmazott – „a legrosszabb érzésekkel tesszük mindezt”.

Idézet
Humanitárius segítséget tudunk nyújtani, de semmilyen lépést nem teszünk, ami közelebb vinne bennünket a háborúhoz

– erősítette meg. Szerinte nyilvánvaló, hogy a nyugati világ Ukrajnával kapcsolatos, három lábon álló stratégiája – miszerint Ukrajna győzni fog a frontvonalon, az oroszok pedig vesztenek, és ez belpolitikai váltást eredményez Moszkvában – megbukott.
Jelezte: a legutóbbi uniós csúcson azt javasolta, hogy tartsanak „reflexiós periódust”, ismerjék el, hogy az A-terv megbukott. Kiemelte:

nem arról van szó, hogy magára hagyják Ukrajnát, hanem hogy dolgozzanak ki egy olyan B-tervet, amely jobb az ukránoknak, az ott élő magyaroknak és az egész európai biztonság szempontjából is előnyösebb, mint a mostani reménytelen küzdelem folytatása.

Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat „vegzálja”. Úgy fogalmazott: nem túlzó, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet a Szovjetunióban volt jobb.

A körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásaira a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ – jelentette ki ugyanakkor beszédében a miniszterelnök. „A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység” – hangsúlyozta a kormányfő, aki

azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának „veleje” legyen az, hogy miközben „szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ”, a magyar együttműködés erősödik.

Jelezte: nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállani, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség.

Ugyanakkor leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az „élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból”,

és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.

Orbán Viktor beszélt Magyarországnak az EU-val való viszonyáról is.

„Ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését” – fogalmazott. A kormányfő az elkövetkező hónapokra két nagy vitát prognosztizált, amelyek kimenetele nagyban meghatározza Magyarország mozgásterét a következő évtizedekre.

Az egyik arról szól, hogy a bizonyos értelemben már „összeszűkített”, de fontos kérdésekben még fennálló egyhangú döntéshozatalt fenntartsák vagy térjenek át a többségi döntéshozatalra. Ez szerződésmódosítást igényelne, amihez egyhangú döntésre van szükség. Amíg egy olyan ország van, aki ellenáll, ilyen nem lesz – közölte Orbán Viktor, kijelentve:

Idézet
Magyarország számára ez tabu, Magyarország az egyhangú döntéshozatalt tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának.

A következő 120 évben nem várható olyan parlament Magyarországon – összetételtől függetlenül –, amelyik ezt megszavazná - fogalmazott Orbán Viktor.

Meglátása szerint ugyanakkor olyan világhatalmi és világgazdasági rend jött létre, amiből Európa kiszorult, amiben Európa leértékelődött.

A kormányfő értékelése szerint a jelentősebb ügyek eldöntésében az európai vélemény legfeljebb „sormintaként” jöhet számításba, de semmiképpen nem kalkulálható jelentős befolyásoló tényezőként.

Két nap van az égen, és egyik sem európai – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor rámutatott:

a nyugati világot lassan és biztosan maga mögött hagyó gazdasági növekedést produkáló Kína az Amerikai Egyesült Államokkal fogja kialakítani a megállapodásokat.

Ez krízis nekünk, egy önérzeti és önértékelési krízis Európában, nem ehhez voltunk szokva – jegyezte meg, hozzátéve: Európának arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy egy ilyen, számára kedvezőtlenül változó térben mi az értelmes magatartás.

Két iskola van jelenleg: az egyik azt vallja, hogy versenyezzünk, kereskedjünk, próbáljuk magunkat megerősíteni, míg a másik a védekezés, a bezárkózás pártján áll, azt vallja, az is szép eredmény, ha azt megőrizzük, amink van. A vita nincs eldöntve, minden ET-ülésen, minden miniszteri csúcson előkerül – mondta Orbán Viktor.

Beszédében kitért a migráció kérdéskörére is.

Idézet
Fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén”

– jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy szigorítani kell az idegenrendészeti szabályokon, és egy átlátható, kikényszeríthető rendszert kell létrehozni.

Orbán Viktor az Európába érkező muszlim bevándorlókkal kapcsolatban azt mondta: a nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél – mutatott rá.

Idézet
Ezért a valós integráció lehetősége – a korábbi magyar megítéléssel egybehangzóan – rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát istenkísértés

– jelentette ki a kormányfő. Hangsúlyozta: Magyarországnak sem szabad ilyet csinálni, hanem szigorítani kell a szabályokat, mert a 2007-es idegenrendészeti törvény jóval a „migrációs infláció” előtti korszakban született, így „nem zár rendesen”. Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben elsöpörnek bennünket a nyugatiak – figyelmeztetett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 17., kedd

Felrobbantak a Hezbollah embereinek személyhívói, halottak, több mint kétezer sebesült

Ezernél is többen megsebesültek kedden Libanonban, köztük a Hezbollah milícia sok tagja az egymás közötti kapcsolattartásra használt személyhívójuk szinte egyidejű felrobbanásától – közölte az Irán-barát síita szervezet egyik tisztségviselője.

Felrobbantak a Hezbollah embereinek személyhívói, halottak, több mint kétezer sebesült
2024. szeptember 17., kedd

A teraszokon és buszmegállókban is betiltaná a dohányzást egy kiszivárgott brüsszeli tervezet

Az Európai Bizottság dohányzási tilalmat készül javasolni a kávézók teraszain, a buszmegállókban és az állatkertekben, az intézkedések pedig a nikotinmentes termékekre is kiterjednek – derül ki egy kiszivárgott dokumentumból.

A teraszokon és buszmegállókban is betiltaná a dohányzást egy kiszivárgott brüsszeli tervezet
2024. szeptember 17., kedd

Dánia további F-16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának

Ukrajna az idei év végéig újabb dán F-16-os vadászgépeket kap – jelentette be Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a Ritzau hírügynökségnek adott interjújában, amelyből a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett hétfőn.

Dánia további F-16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának
2024. szeptember 17., kedd

Alelnöki tisztséget és jelentős összegek fölött rendelkező posztot kapott Románia az Európai Bizottságban

Románia jelöltje, Roxana Mînzatu alelnöki tisztséget kapott az Európai Bizottságban (EB), egyúttal fontos portfóliót kap, a Készségek és oktatás, Munkahelyek és szociális jogok, Demográfia lesz a szakterülete.

Alelnöki tisztséget és jelentős összegek fölött rendelkező posztot kapott Románia az Európai Bizottságban
2024. szeptember 17., kedd

Hamisított személyivel és hamis rendszámtáblával akartak belépni Romániába, két férfit őrizetbe vett a rendőrség

Közokirat-hamisítás és egyedi azonosító jellel visszaélés miatt vettek őrizetbe két férfit a magyar–román határon.

Hamisított személyivel és hamis rendszámtáblával akartak belépni Romániába, két férfit őrizetbe vett a rendőrség
2024. szeptember 17., kedd

Stoltenberg: minden NATO-tagállam eldöntheti, engedélyezi-e fegyvereivel az Oroszország távolabbi területei elleni csapásokat

Minden NATO-országnak lehetősége lesz arra, hogy egyedi döntést hozzon arról, hogy engedélyezi-e Ukrajnának, hogy nyugati fegyvereket használjon Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokhoz – mondta Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár.

Stoltenberg: minden NATO-tagállam eldöntheti, engedélyezi-e fegyvereivel az Oroszország távolabbi területei elleni csapásokat
2024. szeptember 17., kedd

Trump több biztonsági embert kér az újabb merénylet után, bíróság elé állították a gyanúsítottat

Donald Trump volt amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy több emberre van szüksége a biztonsági szolgálatában az ellene elkövetett újabb merényletkísérlet miatt.

Trump több biztonsági embert kér az újabb merénylet után, bíróság elé állították a gyanúsítottat
2024. szeptember 17., kedd

Egyre feszültebb a helyzet, Izrael már az északi határvidéken is hadműveletet tervez

A Hezbollah libanoni síita milícia támadásai miatt az Izrael északi részéből evakuált lakosok visszatérése csak úgy lehetséges, ha Izrael hadműveletet indít a határon – jelentette ki hétfőn Joáv Galant izraeli védelmi miniszter.

Egyre feszültebb a helyzet, Izrael már az északi határvidéken is hadműveletet tervez
2024. szeptember 16., hétfő

Ismét megemelte az orosz katonai állomány létszámát Vlagyimir Putyin

Száznyolcvanezer fővel másfél millióra növeli az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kiadott rendelete.

Ismét megemelte az orosz katonai állomány létszámát Vlagyimir Putyin
2024. szeptember 16., hétfő

Németország kiterjesztette a határellenőrzést az illegális migráció korlátozása érdekében

Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.

Németország kiterjesztette a határellenőrzést az illegális migráció korlátozása érdekében