Fotó: MTI
Magyarországon is június 9-én, vasárnap tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz. Az EP-választáson 5 százalékos a választási küszöb.
2024. június 09., 10:482024. június 09., 10:48
A magyarországi választói névjegyzékben 7 725 837 személy szerepel, a választók összesen 21 európai parlamenti képviselőt küldhetnek Brüsszelbe Magyarországról.
Mivel az önkormányzati választásokon nincs érvényességi küszöb, azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, akkor megnyerte a választást.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú ,,legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot, tájékoztat az MTI.
A vármegyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölő szervezetek. Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
A választás a tízezer lakosúnál népesebb településeken egyéni választókerületi rendszerben zajlik.
Ilyenkor a mandátum betöltésére időszaki választást kell kitűzni.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek.
A betöltetlen helyekre időszaki választást kell kitűzni. Ha viszont az utolsó bejutó helyre szavazategyenlőség alakul ki, akkor nem időközi választás lesz, hanem sorsolással döntik el, ki szerez mandátumot. Ha polgármesterjelöltek között alakul ki szavazategyenlőség, akkor időközi választást kell tartani.
Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a vasárnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít.
A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól. Ilyen az is, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.
A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik május 31-ig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt Magyarországon 345 633-an tették meg.
A törvény szerint azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma az utolsó népszámlálás adatai szerint legalább 25 volt. Azokon a településeken is ki kellett tűzni a választást, ahol a 2019-es választás után megalakult az adott nemzetiség települési önkormányzata és a nemzetiséghez tartozók száma elérte a 20-at, illetve ahol nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén.
A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi – három vagy öt – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány tagú lenne a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe; a vasárnapi adatok szerint 575 választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2147 települési, 64 területi és 13 országos nemzetiségi választást lehet megtartani. A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
Első nyilvános állásfoglalásában az ukrajnai háború békés rendezéséről beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki a pozsonyi Szent Mihály Kórházban szavazott az EP-választásokon. Állásfoglalásában békét sürgetett Ukrajnában.
Az izraeli hadsereg (IDF) kiszabadított szombaton négy olyan izraelit a Gázai övezetben, akit a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei tavaly október 7-i terrortámadásuk során túsznak elhurcoltak az övezetbe.
Az ukrán és a magyar rendőrök közös együttműködés keretében léptek fel a banki csalásokra szakosodott szervezett bűnözői csoport ellen. Ukrajna területén eddig 41 gyanúsítottat vettek őrizetbe.
Mette Frederiksen dán kormányfőt megütötte egy férfi Koppenhága központjában. A támadót őrizetbe vették – írta az AFP hírügynökséget idézve az Agerpres.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Ukrajna és Moldova minden lépést teljesített az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, a döntés most a tagállamok kezében van – mondta Ana Pisonero, a brüsszeli testület szóvivője pénteken.
Világos, hogy nem fognak békemegállapodást aláírni a Svájcban rendezendő Ukrajna-békecsúcson, ehhez mindkét szembenálló félnek egy asztalnál kellene ülnie, ezért a konferencia után várhatóan Oroszországgal is tárgyalásokat fognak folytatni.
Hivatali vesztegetés bűntette miatt a Kaposvári Járásbíróság nyomozási bírája elrendelte annak román állampolgárságú férfinak a letartóztatását, aki egy zalai étteremben a vele szemben eljáró rendőrőknek egymillió forintot ajánlott a szabadon engedéséért.
Az Európát fenyegető újabb háborútól való félelem nyomta rá a bélyegét csütörtökön a nyugati szövetségesek második világháborús normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre.
Szentkirályi Alexandra visszalép a főpolgármester-jelöltségtől, és támogatóit arra kéri, szavazzanak Vitézy Dávidra. A Fidesz–KDNP jelöltje ezt pénteken reggel jelentette be közösségi oldalán.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)