Fotó: MTI/Illyés Tibor
Negyven éve, 1978. január 6-án adta vissza „az amerikai nép képviseletében” Cyrus Vance külügyminiszter az Országházban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek. Az évforduló alkalmából szombaton nyílt napot tartanak az Országházban.
2018. január 06., 13:192018. január 06., 13:19
2018. január 06., 13:272018. január 06., 13:27
A magyar államiságot jelképező Szent Korona a vizsgálatok szerint az 1070-es évek után, valószínűleg 1300 előtt keletkezett. (Az eredeti korona, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött az 1000. évben Szent Istvánnak, az 1044-es ménfői csata után német kézre került, majd visszakerült Rómába, ahol az évszázadok során elkallódott.)
A korona két részből áll, az alsó, úgynevezett görög és a felső, úgynevezett latin koronából. Az ékszer már az Árpádok alatt azonosult a királyi hatalommal, majd az országgal, és kezdett elválni az uralkodó személyétől. Intézménnyé, jogi személlyé válását Werbőczy Hármaskönyve (1514) tetőzte be, amely megfogalmazta a Szent Korona-tant. Ennek értelmében a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása.
A második világháború végén a nyilas nemzetvezető Szálasi Ferenc is a Szent Koronára tette le az esküt. A koronázási ereklyéket az előrenyomuló szovjet csapatok elől 1944. november elején Veszprémbe, egy múzeumi óvóhelyre vitték, december elejétől Kőszegen őrizték, majd Velemben egy bunkerban helyezték el.
Augsburgból előbb a frankfurti bank trezorjába, aztán Amerikába szállították a magyar nemzet számára oly becses tárgyakat, ott 1945 és 1953 között nyolc helyen is őrizték, végül Fort Knoxban egy páncélteremben raktározták el őket.
Az amerikai vezetők az 1970-es évek elején kezdték fontolgatni visszaszolgáltatásukat, akkor, amikor igyekeztek országuk kapcsolatait normalizálni a közép- és kelet-európai szocialista országokkal. 1977-re a magyar-amerikai viszonyban jelentős javulás következett be, és a washingtoni kormány úgy ítélte meg, hogy Magyarország végrehajtja a helsinki egyezmény emberi jogokra vonatkozó előírásait is.
lévén azok egy nemzet múltjának, államiságának szimbólumai, amelyek távollétét jogos tulajdonosuktól, a magyar néptől nem támasztotta alá nemzetközi szerződés. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadás kivitelezéséről, de miután ezek híre kiszivárgott, heves vita bontakozott ki: többen ellenezték azt a Kongresszusban, tiltakozott a magyar emigráció egy része is.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A Szent Korona 1978. január 5-én került ismét magyar földre a koronázási jelvényekkel együtt. Másnap a Parlamentben Cyrus Vance kis ünnepség keretében adta át az ereklyéket a magyar nép meghívott képviselőinek. Az eseményen jelen voltak az állam vezető testületeinek tagjai, többek közt Lázár György miniszterelnök és helyettese, Aczél György, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, aki a korona átvételéről szóló hivatalos elismervényt aláírta, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a magyarországi egyházak vezetői, illetve a kulturális és tudományos élet kiemelkedő személyiségei, mások mellett Illyés Gyula író, Varga Imre szobrász, Kocsis Zoltán zongoraművész, továbbá Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós.
A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott állították ki két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal együtt ünnepélyes keretek között átszállították az Országház épületébe, a palást a múzeumban maradt speciális tárolási igénye miatt. A koronázási ékszerek azóta a Parlament kupolacsarnokában láthatók, 2011 közepe óta a Honvéd Koronaőrség őrzi őket. A Szent Korona hiteles másolata Székesfehérvár tulajdonában van.
Jimmy Carter is a Szent Korona visszatérésére emlékezik - Jimmy Carter volt amerikai elnök is a Szent Korona visszatérésének évfordulójára emlékezik. Carter elnök Szenczy Sándor baptista lelkésznek, a magyar Baptista Szeretetszolgálat Washingtonban dolgozó vezetőjének címzett levelében intézett üzenetet a magyar néphez. A levélben a tekintélyes politikus kifejezte örömét, hogy csatlakozhat Szent István koronája visszatérésének évfordulós emlékezéseihez. „Ez volt a kezdete országaink javuló kapcsolatainak, és Magyarország ekkor kapta meg a legnagyobb kedvezményt élvező állam státuszát az Egyesült Államoktól” - fogalmaz üzenetében a volt elnök.
Az ausztrál parlament pénteken jóváhagyta a gyermekek és tizenévesek közösségi médiához való hozzáférését korlátozó jogszabályt, amely csak a 16 éves vagy annál idősebb korosztály számára engedélyezi a közösségi médiához való hozzáférést.
A nemzetközi közösségnek fontos kötelessége kiállni a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése ellen, attól függetlenül, hogy ez hol, melyik országban történik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Genfben.
Megalapozatlannak nevezte a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a romániai elnökválasztásba való orosz beavatkozással kapcsolatos vádakat – közölte pénteken a Reuters és az EFE.
Kedden hallgatja meg az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága a TikTok képviselőit a romániai elnökválasztással kapcsolatban – közölte pénteken Dan Nica, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy egy új, nukleáris robbanótöltet hordozására is képes ballisztikus rakétával fog ismét csapást mérni Ukrajnára, miután Moszkva széles körű támadást intézett a kritikus energetikai infrastruktúra ellen.
Számos palesztinpárti tüntetőt vettek őrizetbe New York belvárosában a hálaadás napján tartott hagyományos ünnepi felvonulás helyszínén csütörtökön.
Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin csütörtökön Kazahsztán fővárosában. Az Európai Parlament további katonai támogatást ígért Ukrajnának.
Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!