Novák Katalin: feladatomnak érzem, hogy a szomszédos országok vezetőit rávegyem a magyarság helyzetének javítására

Kiemelte: a magyarság zsugorodása nem egy olyan folyamat, amit ne tudnánk megállítani, hanem épp ellenkezőleg. „Megálljt kell parancsolnunk a magyarság zsugorodásának, és gyarapodóvá kell válnunk” – mutatott rá a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, a Kárpát-medence lehet az a bölcső, amely a gyermekeket ringatja. „Legyen tehát a Kárpát-medence a forrása az élet továbbadásának” – emelte ki Novák Katalin.

Emlékeztetett: 30 év alatt Magyarország lakossága több mint 700 ezerrel, a romániai magyarok száma több mint 600 ezerrel csökkent, Szerbia magyarsága megfeleződött, ahogy Horvátországé is.

Hozzátette: Ukrajnában már népszámlálást sem tartanak, de valószínűleg onnan sem kapnánk szívderítőbb számokat. Novák Katalin kiemelte: a demográfiai válság mindannyiunkat érint a határainkon belül és a határainkon kívül is, igaz ez a diaszpórában élő magyarságra is. Attól, hogy ez a nyugati világban érzékelhető és tapasztalható tendencia, nem fogadhatjuk el, hogy ez a magyarságra is igaz legyen – idézte a köztársasági elnököt az MTI. Novák Katalin úgy fogalmazott: „2024 lehet az esély éve mindannyiunk számára”, s ebben az izgalmas évben kiderül majd az is, hogy a konfliktusokra, az előttünk álló kihívásokra milyen válaszokat tudunk együtt adni.

Novák Katalin beszélt a környező országokban és a világban a közeljövőben várható választásokról és azt mondta: egy választási kampány mindenkor kihat a magyarság életére, a magyarság mindennapjaira és a magyarság relatív békéjére is.

Az is kérdés, miként tud Európa kikeveredni a konfliktusokból, hogyan tud szembenézni a kihívásokkal, és az is kérdés, hogy mi itt, a Kárpát-medencében miként vizsgázunk majd ebben az igen izgalmas 2024-es esztendőben.

Novák Katalin azt mondta: a vezetőknek a régi és a megváltozott körülmények között is az a feladatuk, hogy képviseljék a magyar érdekeket.

– hangoztatta, kiemelve:

természetessé kell válnia annak, hogy Magyarország vezetőinek bármikor joguk van találkozni nemzettársaikkal.

Novák Katalin a beszédében öt emlékezetes helyszínt idézett fel az azokhoz kapcsolódó történetekkel a tavaly májusi hivatalba lépése óta eltelt időszakból, a többi között Beregszászt, Nagykárolyt és Bácsfeketehegyet.

A köztársasági elnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, aki „példát mutatott abban, hogy hogyan lehet emberséggel, türelemmel, szívóssággal, csavaros észjárással és realitásérzékkel megmaradni a legnehezebb körülmények között is magyarnak, és hogyan lehet mindezek közben képviselni a magyarok ügyét”.

Az eseményen felszólalt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is, aki beszédében kiemelte: a válságok mindig tartogatnak kedvező kimeneteli lehetőségeket is, ezért a magyarok számára esély nyílik arra, hogy az elveszített 20. század helyett megnyerjék a 21. századot.

Az Országgyűlés elnöke a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett fogadáson köszöntőjében kiemelte: miként a bennünket körülvevő valóságos és virtuális csatazajból is érzékelhető, a korábbi híresztelésekkel ellentétben a történelem nem ért véget, sőt napjainkban veszélyesebben robog tovább az időben, mint az eddigi életünkben bármikor.

Kövér László azt mondta, a híresztelésekkel ellentétben a külhoni magyarság számára az etnikai politizálás sem veszítette el a létjogosultságát,

olyannyira nem, hogy Európában napjainkban az etnikai politizálás – azaz a nemzeti érdekérvényesítés – nem csak a nemzeti kisebbségek, hanem a nemzeti többségek számára is létszükségletté vált. Azon nemzetközösségek számára, amelyek az előttünk álló évszázadban is meg akarják őrizni önmagukat, szülőföldjüket és nem akarnak elporladva eltűnni a történelem süllyesztőjében – mondta.

Aláhúzta: pozitívan értékelhető fejlemény, hogy napjainkra a politikában a sok szemfényvesztés és hangzavar ellenére sokat egyszerűsödtek a dolgok. Egyre kevésbé van jobboldali, baloldali, liberális, jobbközép vagy balközép politika, jelentettek ezek bármikor bármit is. Ellenben egyre inkább két táborra oszlik a politika a nagyvilágban és Európában is, a normalitás és az abnormalitás erőinek a táborára.

Kövér László rámutatott: ezt a két tábort, minden ember bármilyen mélyebb politikai tájékozottság nélkül is a veleszületett érzékei és képességei alapján egyre pontosabban felismerheti és azonosíthatja.

– állapította meg. Kiemelte: az európai parlamentáris demokrácia ma még fennálló keretei között, a normalitás erői négy évente legitim módon mindenhol politikai többségre válthatják társadalmi többségüket.

Kellő szerénység és óvatosság mellett is önbizalomra okot adó dolog és a fentiekre a legjobb példa, hogy Magyarországon a normalitás erői 2010-ben politikai többségre tudták váltani társadalmi többségüket és ezt azóta is képesek őrizni. Ennek köszönhető, hogy ma van egy cselekvőképes, szuverén és együttműködésre nyitott államunk, s több mint egy évtized alatt megerősítették öntudatos, összetartó, senkit nem kirekesztő, de önmaga értékeit megvédeni képes nemzeti közösségünket – fogalmazott.

Hangsúlyozta: ha nekünk magyaroknak ez sikerült, akkor miért ne sikerülhetne egyre többeknek máshol is a nyugati világban.

A magyar diaszpóra képviselőinek a nagyvilágban, a Kárpát-medencei külhoni magyar politika és a hazai politika felelős képviselőinek ugyanaz a legfontosabb feladata, küldetése és egyben esélye: a normalitás táborának erősítése mindenhol, ahol csak lehetséges, az emberi méltóság és szabadság védelmére.

„Bízunk benne, hogy ez a törekvésünk megteremti előbb-utóbb a bizalom alapjait és a közös nevezőt azokkal is, akik ma még talán nem értenek bennünket” – mondta Kövér László.

A diaszpóra tanács csütörtökön tartotta plenáris ülését, a Magyar Állandó Értekezlet pénteken tartja tanácskozását.

Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén: az Orbán-kormány 1300 milliárd forintot fordított a külhoni magyarok támogatására

Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén csütörtökön Budapesten.