Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Kezünkbe kell vennünk a jövő alakítását, nekünk kell írnunk a jövőt, nem az előrejelzéseknek. Demográfiai fordulatra van szükségünk. Csökkenő népességű nemzetből gyarapodóvá kell válnunk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett eseményen csütörtökön a Parlamentben.
2023. november 17., 09:122023. november 17., 09:12
Kiemelte: a magyarság zsugorodása nem egy olyan folyamat, amit ne tudnánk megállítani, hanem épp ellenkezőleg. „Megálljt kell parancsolnunk a magyarság zsugorodásának, és gyarapodóvá kell válnunk” – mutatott rá a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, a Kárpát-medence lehet az a bölcső, amely a gyermekeket ringatja. „Legyen tehát a Kárpát-medence a forrása az élet továbbadásának” – emelte ki Novák Katalin.
Hozzátette: Ukrajnában már népszámlálást sem tartanak, de valószínűleg onnan sem kapnánk szívderítőbb számokat. Novák Katalin kiemelte: a demográfiai válság mindannyiunkat érint a határainkon belül és a határainkon kívül is, igaz ez a diaszpórában élő magyarságra is. Attól, hogy ez a nyugati világban érzékelhető és tapasztalható tendencia, nem fogadhatjuk el, hogy ez a magyarságra is igaz legyen – idézte a köztársasági elnököt az MTI. Novák Katalin úgy fogalmazott: „2024 lehet az esély éve mindannyiunk számára”, s ebben az izgalmas évben kiderül majd az is, hogy a konfliktusokra, az előttünk álló kihívásokra milyen válaszokat tudunk együtt adni.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az is kérdés, miként tud Európa kikeveredni a konfliktusokból, hogyan tud szembenézni a kihívásokkal, és az is kérdés, hogy mi itt, a Kárpát-medencében miként vizsgázunk majd ebben az igen izgalmas 2024-es esztendőben.
Novák Katalin azt mondta: a vezetőknek a régi és a megváltozott körülmények között is az a feladatuk, hogy képviseljék a magyar érdekeket.
– hangoztatta, kiemelve:
Novák Katalin a beszédében öt emlékezetes helyszínt idézett fel az azokhoz kapcsolódó történetekkel a tavaly májusi hivatalba lépése óta eltelt időszakból, a többi között Beregszászt, Nagykárolyt és Bácsfeketehegyet.
A köztársasági elnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, aki „példát mutatott abban, hogy hogyan lehet emberséggel, türelemmel, szívóssággal, csavaros észjárással és realitásérzékkel megmaradni a legnehezebb körülmények között is magyarnak, és hogyan lehet mindezek közben képviselni a magyarok ügyét”.
Az Országgyűlés elnöke a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett fogadáson köszöntőjében kiemelte: miként a bennünket körülvevő valóságos és virtuális csatazajból is érzékelhető, a korábbi híresztelésekkel ellentétben a történelem nem ért véget, sőt napjainkban veszélyesebben robog tovább az időben, mint az eddigi életünkben bármikor.
olyannyira nem, hogy Európában napjainkban az etnikai politizálás – azaz a nemzeti érdekérvényesítés – nem csak a nemzeti kisebbségek, hanem a nemzeti többségek számára is létszükségletté vált. Azon nemzetközösségek számára, amelyek az előttünk álló évszázadban is meg akarják őrizni önmagukat, szülőföldjüket és nem akarnak elporladva eltűnni a történelem süllyesztőjében – mondta.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Aláhúzta: pozitívan értékelhető fejlemény, hogy napjainkra a politikában a sok szemfényvesztés és hangzavar ellenére sokat egyszerűsödtek a dolgok. Egyre kevésbé van jobboldali, baloldali, liberális, jobbközép vagy balközép politika, jelentettek ezek bármikor bármit is. Ellenben egyre inkább két táborra oszlik a politika a nagyvilágban és Európában is, a normalitás és az abnormalitás erőinek a táborára.
Kövér László rámutatott: ezt a két tábort, minden ember bármilyen mélyebb politikai tájékozottság nélkül is a veleszületett érzékei és képességei alapján egyre pontosabban felismerheti és azonosíthatja.
– állapította meg. Kiemelte: az európai parlamentáris demokrácia ma még fennálló keretei között, a normalitás erői négy évente legitim módon mindenhol politikai többségre válthatják társadalmi többségüket.
Kellő szerénység és óvatosság mellett is önbizalomra okot adó dolog és a fentiekre a legjobb példa, hogy Magyarországon a normalitás erői 2010-ben politikai többségre tudták váltani társadalmi többségüket és ezt azóta is képesek őrizni. Ennek köszönhető, hogy ma van egy cselekvőképes, szuverén és együttműködésre nyitott államunk, s több mint egy évtized alatt megerősítették öntudatos, összetartó, senkit nem kirekesztő, de önmaga értékeit megvédeni képes nemzeti közösségünket – fogalmazott.
A magyar diaszpóra képviselőinek a nagyvilágban, a Kárpát-medencei külhoni magyar politika és a hazai politika felelős képviselőinek ugyanaz a legfontosabb feladata, küldetése és egyben esélye: a normalitás táborának erősítése mindenhol, ahol csak lehetséges, az emberi méltóság és szabadság védelmére.
„Bízunk benne, hogy ez a törekvésünk megteremti előbb-utóbb a bizalom alapjait és a közös nevezőt azokkal is, akik ma még talán nem értenek bennünket” – mondta Kövér László.
A diaszpóra tanács csütörtökön tartotta plenáris ülését, a Magyar Állandó Értekezlet pénteken tartja tanácskozását.
Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén csütörtökön Budapesten.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!