Maradnak? A Gázai övezet szinte teljes egészében romokban hever, de sok palesztin nem akarja elhagyni, bár Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jó ötletnek tartja a javaslatot
Fotó: Facebook/UNRWA
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy nincs semmi rossz Donald Trump elképzelésében a palesztinok kitelepítéséről a Gázai övezetből, miután az amerikai elnök javaslata nemzetközi bírálatokat váltott ki.
2025. február 06., 09:302025. február 06., 09:30
Miközben Netanjahu üdvözli, jogvédő csoportok etnikai tisztogatásként ítélték el Trump előző napi javaslatát, miszerint az enklávéban élő palesztinokat véglegesen ki kellene telepíteni, miközben azt is javasolta, hogy az Egyesült Államok vegye át a Gázai övezetet.
A Fox Newsnak adott interjújában Netanjahu nem beszélt kifejezetten Trump azon elképzeléséről, hogy az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet, de
Hozzátette: „Úgy értem, mi a baj ezzel? Elmehetnek, aztán visszajöhetnek, áttelepülhetnek és visszajöhetnek. De Gázát újra kell építeni”.
„Ez az első jó ötlet, amit hallottam” – tette hozzá. „Ez egy figyelemre méltó ötlet, és úgy gondolom, hogy ezt tényleg meg kell vizsgálni, folytatni kell és meg kell tenni, mert szerintem ez mindenki számára más jövőt fog teremteni” – mutatott rá.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán határozottan visszautasította Donald Trump amerikai elnöknek a Gázai övezet átvételére vonatkozó javaslatát, amelyet a török külügyminiszter is elfogadhatatlannak nevezett.
Január 25. óta Trump többször is felvetette, hogy a gázai palesztinokat a régió arab országainak, például Egyiptomnak és Jordániának kellene befogadniuk, amit az arab államok és a palesztin vezetők egyaránt elutasítottak.
Az Egyesült Államok szövetségese, Izrael Gázai övezetben indított terrorellenes katonai katonai akciójában , amelyet most egy törékeny tűzszünet szüneteltet, a gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 47 000 palesztin halt meg az elmúlt 16 hónapban. A Hamász terrorszervezet elleni akció miatt a zsidó államot népirtással és háborús bűnökkel vádplják, amit Izrael tagad.
A támadás következtében a Gázai övezet szinte teljes lakossága elvándorolt, és élelmiszerválság alakult ki.
Az évtizedes izraeli-palesztin konfliktus legutóbbi vérontása 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász palesztin fegyveresei megtámadták Izraelt, 1200 embert megöltek és mintegy 250 túszt ejtettek.
Eközben
Egy Amir Karadzsa nevű férfi a CNN-nek azt mondta, hogy „inkább a romokat eszi”, minthogy elhagyja a hazáját.
„Mi itt kitartunk” – mondta Karadzsa a CNN-nek szerdán, amikor a Gáza középső részén lévő Nuszeirat táborban lévő háza maradványain dolgozott. Az épület egy babaházra hasonlít, miután a teljes homlokzatfal beomlott, és feltárta a sérült belső teret.
„Ez a mi földünk, és mi vagyunk a föld becsületes és igazi tulajdonosai. Engem nem fognak kitelepíteni. Sem (Trump), sem senki más nem taszíthat ki minket Gázából” – mondta Karadzsa.
Izraelben érdeklődéssel és támogatóan fogadták szerdán az amerikai elnök gázai javaslatát a Gázai övezet amerikai birtokba vételére, felvirágoztatására, és a palesztinok Egyiptomba és Jordániába telepítésére.
Egy Ijam Dzsahdzsúh nevű nő a közeli, szintén súlyosan megrongálódott otthona közepén állva azt mondta a CNN-nek, hogy ő sem gondolkodik a költözésen.
– mondta.
Szerény házának tetejét és több falát lerombolták, így Dzsahdzsúhnak csak egy szobája maradt, amelyet egy rögtönzött tetővel fedtek le. Mégis ezen a környéken ez a ház a legkevésbé leromboltak közé tartozik.
„Miért kellene elhagynom a hazámat? Egyiptomba vagy Jordániába akarnak küldeni? Nem, ezt nem fogadjuk el, felállítunk egy sátrat, és bármit is tesznek, nem hagyjuk el az országunkat. Leszarjuk Trump fenyegetéseit vagy Netanjahu fenyegetéseit” – mondta.
Hasonlóan nyilatkoztak a BBC által megszólaltatott palesztinok is.
A Deir el-Balahban felállított menekülttábor egyik lakója, Dzsamalat Vádi szerint
„Másfél évnyi háborút éltünk át. Amikor [az izraeli hadsereg] végre kivonul innen, el akarjuk távolítani a romokat, és a földön akarunk élni” – jelentette ki a nő.
„Miután az USA rávette Izraelt, hogy lerombolja a házainkat Gázában, most azt mondja nekünk, hogy Gáza elpusztult, és nekünk el kell mennünk? Amíg csak egy csepp vér is marad a gyerekeinkben, nem megyünk el Gázából. Nem adjuk fel!” – jelentette ki.
Az Egyesült Államok „átveszi” a Gázai övezetet – esetleg amerikai csapatok segítségével –, míg az ott élő palesztinoknak el kell hagyniuk azt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden.
A BBC szerint sok palesztin, akikkel beszéltek,
Gáza 2,1 millió lakosának mintegy 70 százalékát az ENSZ már ma is menekültként tartja nyilván. Közülük sokan olyan palesztinok leszármazottai, akiket 1948-ban telepítettek ki, amikor mintegy 700 000 palesztint űztek el vagy kényszerítettek arra, hogy elhagyja otthonát Izrael megalakulása idején. Az arabok az eseményt „Nakba” (katasztrófa) néven emlegetik.
Eközben
„A megoldások keresése során nem szabad a problémát súlyosbítanunk. Létfontosságú, hogy hűek maradjunk a nemzetközi jog alapkövéhez. Elengedhetetlen, hogy elkerüljük az etnikai tisztogatás minden formáját” – mondta Guterres egy ENSZ-bizottság korábban tervezett ülésén.
– mondta.
Bár Guterres a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak gyakorlásával foglalkozó bizottság előtt tartott beszédében nem említette Trumpot vagy gázai javaslatát, szóvivője, Stephane Dujarric korábban újságíróknak azt mondta, hogy „jogos feltételezés” lenne Guterres megjegyzéseit válasznak tekinteni.
Árnyalják Trump kijelentéseit az amerikai illetékesek
A nemzetközi felzúdulást követően, amelyet Trump Gáza evakuálásával és amerikai irányítás alatti újáépítésével kapcsolatos kijelentései váltottak ki, washingtoni illetékesek igyekeztek árnyalni az elnök kijelentéseit.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője kifejtette: Trump kijelentette, hogy „az Egyesült Államok nem fogja finanszírozni a Gázai övezet újjáépítését, és hogy a Trump-kormányzat a térségbeli partnerekkel együtt fog dolgozni a terület újjáépítésén”.
„Az Egyesült Államoknak részt kell vennie ebben az újjáépítési erőfeszítésben”, de az erőfeszítéseket nem az amerikai adófizetők fogják viselni – magyarázta Karoline Leavitt.
Emellett hangsúlyozta, hogy „az elnök egyelőre nem kötelezte el magát arra, hogy csapatokat vezényeljen Gázába”. Donald Trump nem részletezte, hogy az Egyesült Államok hogyan és milyen felhatalmazás alapján vehetné át az ellenőrzést a Gázai övezet felett, hogy hosszú távon megszállja azt. Arra a kérdésre, hogy esetleg amerikai csapatokat küldene-e, kedden azt válaszolta: „ha szükséges”.
Az amerikai elnök „elvárja partnereinktől a térségben, különösen Egyiptomtól és Jordániától, hogy ideiglenesen fogadják be a palesztin menekülteket, hogy otthonaikat újjáépíthessék” – közölte szerdán a Fehér Ház szóvivője.
Donald Trump „eltökélt szándéka, hogy újjáépíti a régiót mindazok számára, akik vissza akarnak térni, amint nem lesznek többé lerombolt épületek, hanem egy olyan hely, ahol az emberek harmóniában élhetnek” – mondta Leavitt a sajtónak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Donald Trump azt szeretné, ha a palesztinok ideiglenesen elhagynák a Gázai övezetet, amíg azt újjáépítik.
Donald Trump „újjá akarja építeni az épületeket”, hogy „az emberek visszatérhessenek” – mondta Marco Rubio, kifejtve, hogy ez „egy nagyon nagylelkű gesztus”.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
szóljon hozzá!