2009. január 29., 09:392009. január 29., 09:39
„Nyilvános bocsánatkérés, és ennek az intézkedésnek a visszavonása nélkül nagyon nehéz lesz folytatni a párbeszédet” – idézett az izraeli újság a Nagyrabbinátus főigazgatójának, Oded Weinernek leveléből, amelyet Walter Kasper bíboroshoz, a Szentszék és a zsidóság kapcsolataiért felelős bizottság vezetőjéhez írt. Williamson püspök egy múlt heti televíziós interjúban azt mondta: a történelmi tények ellentmondanak a gázkamrák létezésének. Szerinte a nácik nem 6 millió zsidót gyilkoltak meg, hanem legfeljebb 200-300 ezret, de egyiküket sem gázkamrában.
A brit születésű Williamson egyike annak a négy tradicionalista püspöknek, a Szent X. Pius Testvériség alapítóinak, akiket a pápa több mint 20 év után múlt szombaton oldott fel a kiközösítés alól. A Nagyrabbinátus levelében tudatta azt is: nem vesz részt a zsidó-keresztény párbeszéd március elejére tervezett, következő fordulóján. Az olasz média szerint az a tény, hogy a levelet az izraeli sajtón keresztül a közvélemény előbb ismerhette meg, mint a Vatikán, csak tovább nehezíti a katolikus egyház és a rabbinátus kapcsolatait. XVI. Benedek pápa tegnapi általános audienciáján ismét nyomatékosan felemelte szavát a holokauszt tagadása ellen, egyúttal „teljes és megkérdőjelezhetetlen szolidaritásáról” biztosította a zsidóságot.
A Nobel-békedíjas Elie Wiesel író, holokauszt-túlélő a téma kapcsán úgy vélte, „az antiszemitizmus legalantasabb formáját” hitelesíti XVI. Benedek pápa egy holokauszttagadó püspök rehabilitálásával. Wiesel úgy vélekedett, hogy a Vatikánnak mindenképpen tudnia kellett Richard Williamson tradicionalista püspök múltjáról, és talán „szándékosan” oldotta fel a kiközösítés alól a Szent X. Pius Testvériség három másik alapítójával együtt. Wiesel felháborítónak találja az antiszemitizmus legalantasabb formáját hirdető püspök rehabilitációját. A tradicionalista mozgalom vezetője egyébként kedden már bocsánatot kért XVI. Benedek pápától, amiért az irányzat egyik tagja tagadta a holokausztot.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.